XXIV. nyári olimpiai játékok

Amikor 1981 szeptember 30-án a NOB Baden-Badenben 84. ülésén Szöult választotta a XXIV. Olimpiai Játékok színhelyéül, ismét reális veszélynek tűnt a rendszerszintű bojkott. A szocialista országoknak ugyanis nem volt diplomáciai kapcsolata a szöuli kormánnyal. A problémát tovább komplikálta, hogy 1985-ben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) bejelentette társrendezői igényét. A NOB tárgyalt egyes versenyszámok Phenjanban való megrendezéséről, de ez nem elégítette ki Észak-Koreát, ragaszkodtak a társrendezői státuszhoz. Közben a szovjet blokk európai országai megegyeztek a részvételről, így lehetővé vált, hogy a sport nagyhatalmai 12 év után ismét nyári olimpiai játékokon mérjék össze erejüket. Észak-Korea, valamint a vele szolidáris Kuba és Etiópia viszont bojkottálta a szöuli olimpiát. Ennyi torz démont és ijesztő maszkot ritkán találni egy rakáson, mint amit a szöuli stadion 100 ezer fős közönsége meg a több mint kétmilliárd tévénéző látott az olimpia négyórás megnyitóján. Kiderült, hogy a vad táncot járó szörnyek a Káosz szellemei, akiket majd a játékok ifjúsága legyőz és visszaáll a harmónia. A több mint három évtizeddel ezelőtt dúló koreai háború „démonai” a valóságban is körültáncolták az olimpiát, és ártó hazugságokkal próbálták elfújni a békés olimpiai lángot. A 38. szélességi fokon túl a KNDK-ban azt híresztelték, hogy Szöulban kolerajárvány tört ki, mire több ezren hazautaztak. A kommunista Korea az utolsó pillanatig minden aljasságot elkövetett, hogy ne legyen béke és siker a szomszédék ünnepi játékán.