Aki örökké úszott
Ha 2003-ban nem kínálják fel neki az utánpótlás kapitányi posztot, nem kizárt, hogy még ma is úszna – kis túlzással. Güttler Károly pályafutása ugyanis majdhogynem az örökkévalóságig tartott, nem hiányzott sok, hogy ötödik olimpiáján is részt vegyen, emellett olyan bravúrokra volt képes, hogy 1988-as olimpiai ezüstérme után 14 (igen, tizennégy!) esztendővel még dobogón álljon egy Európa-bajnokságon. Ráadásul egyike volt azon utolsó mellúszó világklasszisoknak, akik 100-on és 200-on is kimagasló teljesítményre voltak képesek, de ha úgy hozta a sors, 50 méteren is megállták a helyüket.
Az az egyetlen századmásodperc
Nem indult simán a pályafutása, eleinte nem igazán látták meg benne a tehetséget, mígnem a sokadik edzőváltás után kikötött Kiss Lászlónál és Turi Györgynél, akiknél szinte berobbant a világelitbe, egy év alatt 3.5 másodpercet gyorsult a kiváló mesterek keze alatt. Az 1987-es strasbourgi Európa-bajnokságon még csupán negyedik volt, egy évre rá, a szöuli olimpián máig oly fájó módon, egyetlen századdal lett ezüstérmes a brit Adrian Moorhouse mögött 100 méteren. Ez az ezüst aztán belekódoltatott a karrierjébe: a különböző világversenyeken összesen kilencszer állt a dobogó második fokán, olimpián még egyszer, 1996-ban, Atlantában (200-on), világbajnokságon is egyszer (1994-ben, Rómában, 100-on), Európa-bajnokságon pedig hatszor, igaz, ebből két alkalommal a váltó tagjaként.
Eb-arany, világrekord délelőtt
A csúcspontot az 1993-as sheffieldi Európa-bajnokság hozta el, amikor a nem túl szépemlékű barcelonai játékokat feledtetve 100-on úgy lett aranyérmes, hogy a délelőtti előfutamokban megdöntötte örök honi riválisa, Rózsa Norbert világrekordját. A római vb-n még Rózsa, a bécsi Eb-n a belga Deburghraeve előzte meg, mindannyiszor 20 századon belül volt Karcsi a győzteshez képest, míg 1997-ben csupán hat századdal érintette meg később a falat a fehérorosz Gukov mögött... A syndeyi játékokon már érződött, ő sem lesz fiatalabb, ennek ellenére még 2002-ben is elért egy dobogós helyezést: a berlini Európa-bajnokságon lett 50-en bronzérmes, 34 esztendősen!
Nem érzi magát örök másodiknak
A barcelonai vb-n mindazonáltal már érződött, nem feltétlenül jó ötlet az ötödik olimpia bevállalása – így élt a felkínált lehetőséggel, és utánpótlás-kapitányként folytatta. Időközben saját úszóiskolát is nyitott, ma pedig a Kőbánya SC műhelyében dolgozik edzőként. Amikor elköszönt a versenyzéstől, épp a parton megtalált harmónia mondatta vele: „Úgy gondolom, hogy azért a sok piciny századmásodpercért, a majdnemaranyakért kárpótol engem az élet. A család és az új munka annyi örömöt ad, hogy nem érzem magam örök másodiknak.”
