A Honvéddal bajnok lett, a Szegeddel kétszeres kupagyőztes
Szabó László Makón született és kezdett el sportolni – előbb az atlétika, majd a kézilabda érdekelte –, és a József Attila Gimnáziumban érettségizett le 1974-ben. A kiemelkedő fizikumú, több poszton is bevethető, de végül beállóként játszó fiatal játékost a következő év márciusában igazolta le az élvonalba frissen feljutott Szegedi Volán felnőttcsapata, melyet első körben öt évig erősített, és először a második csapatában kapott helyet. A „Sonka” becenévre hallgató, népszerű sportoló 1977-ben átigazolt a Budapest Honvédhoz, és tagja volt a magyar bajnokságot nyert fővárosi csapatnak, de 1978 és 1984 között visszatért a Tisza-partra, ahol az együttessel 1979-ben és 1983-ban harmadik helyen végzett a hazai bajnokságban, 1982-ben és 1983-ban pedig megnyerte az akkor Magyar Népköztársasági Kupának nevezett Magyar Kupát, előbb a Veszprémi Építők, majd a Tatabányai Bányász legyőzésével.
Tagja volt a világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottnak
A megfiatalított magyar válogatottba 1976 szeptemberében hívta be először Faludi Mihály szövetségi kapitány a szovjetek ellen, és két év múlva utazhatott az első világversenyére, az 1978-as dániai világbajnokságra, amelyen kilencedik lett a csapat. Két évvel később tagja volt a moszkvai olimpián szerepelt magyar nemzeti együttesnek, amely a negyedik helyen végzett, ő pedig hat meccsen 13 gólt szerzett. 1983-ban a németek elleni döntetlennel Hollandiában megnyerték a B-világbajnokságot, de politikai döntés miatt végül nem mehettek a Los Angeles-i olimpiára. Ugyanakkor részese volt a magyar férfikézilabda eddig legnagyobb nemzetközi sikerének, az 1986-os ezüstéremnek a svájci világbajnokságon, a már Mocsai Lajos irányította válogatottal, amelynek stabil pontjaként valamennyi mérkőzésen pályára lépett és be is talált.
Nekem a sok jó és rossz tulajdonságom között volt egy olyan is, amely révén akár a csillagokat is lehoztam volna. Ehhez az kellett, hogy emberszámba vegyenek, szép szóval igyekezzenek irányítani. Na, ezért Mocsai Lajos nálam megmarad a lista elején.
„„
Halála után kézilabdacsarnokot neveztek el róla Makón
Az 1988-as szöuli olimpián még tagja volt a negyedik helyezett gárdának, de miután hazajöttek, 211 mérkőzéssel és 374 góllal a háta mögött visszavonult a válogatottól. Ekkor már külföldön játszott, először az osztrák Bärnbach, majd a nyugatnémet másodosztályú Bürgstadt légiósaként, előbbivel 1987-ben bejutott az osztrák kupa döntőjében, utóbbi klubtól pedig 1990-ben vonult vissza. Itthon vállalkozni kezdett, eltávolodott a kézilabdától, és keveset lehetett hallani róla. Később súlyos kerékpárbalesetet szenvedett, ami után kerekesszékbe került, és a Csongrád megyei Óföldeákon, egy szociális otthonban élt. Később Makóra költözött, ahol 62 évesen, 2017. november 21-én hunyt el. 2023. augusztus 31-én róla nevezték el az új makói kézilabdacsarnokot, mely a Szabó „Sonka” László Makói Kézilabdacsarnok nevet viseli.
Díjai, eredményei
• 2× olimpiai 4. (1980, 1988)
• világbajnoki 2. (1986)
• világbajnoki 9. (1982)
• magyar bajnok (1977)
• 2× Magyar Kupa (MNK)-győztes (1982, 1983)
Forrás
• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor
