Németh Pál keze alatt már fiatalon jöttek a sikerek
Gécsek Tibor Szentgotthárdon született és járt általános iskolába, majd Szombathelyre került a Savaria Szakközépiskolába, ahol felfigyelt rá a testnevelő tanára, Hollósi Tibor, aki látta, hogy több van a kamaszban, 1976-ban egy társával együtt a Haladás egyesületéhez irányította őket, a legendás dobóedző, Németh Pál kalapácsvető csoportjához, aki mellett pályafutása alatt végig kitartott. Első évében rögtön harmadik lett a serdülő országos bajnokságon, 1981-től pedig kizárólag a kalapácsvetésre koncentrált. Ebben az évben a lengyelországi Lódzban rendezett Ifjúság Barátság Verenyen (IBV) meglepetésre bronzérmet szerzett 59.08 méters dobásával, két év múlva pedig a hatodik helyen végzett az ifjúsági Európa-bajnokságon.
Az ob-aranyérmet kilenc éven át senki sem tudta elvenni tőle
Egyre több sikert ért el itthon, 1985-ben megnyerte a junior magyar bajnokságot, ami után behívták a magyar válogatottba, egy év múlva pedig 77.24-es kíséretével megszerezte pályafutása első felnőtt országos bajnoki címét, ami egy kivételes sorozat indulását jelentette, ugyanis az ob-aranyérmet kilenc éven át senki sem tudta elvenni tőle. Az 1987-es év két szempontból is nagyon emlékezetes maradt Gécsek számára, egyrészt elindult élete első felnőtt világversenyén, az 1987-es római világbajnokságon, később pedig először döntötte meg a magyar csúcsot 79.14-gyel, amivel kivívta az indulás jogát az 1988-as szöuli olimpián. Ott nem szerepelt rosszul, Szitás Imrével ketten is bejutottak a döntőbe, ahol Gécsek hatodik, Szitás a hetedik lett, a dobogón pedig csak szovjetek álltak.
Első magyarként lépte át a nyolcvan méteres álomhatárt
Még ebben az évben mérföldkőhöz érkezett, nemcsak saját karrierjében, de a magyar kalapácsvetés történetében is: egy ausztriai versenyen az első magyar atléta lett, aki túldobta a kalapácsot nyolcvan méteren, ezzel természetesen újabb országos csúcsot döntött. Első felnőtt érmének megszerzése sem váratott sokáig magára, az 1990-es spliti Európa-bajnokságon a dobogó második fokára állhatott, csak a szovjet Igor Asztapkovics tudta megelőzni. A következő években több érmet is szerzett a világversenyeken, köztük bronzot az 1993-as stuttgarti és az 1995 göteborgi vb-n, megnyerte a nemzetközi szövetség (IAAF) által kiírt világkupát Havannában, de második olimpiáján, 1992-ben, Barcelonában nem sikerült a dobogóra állnia, holott titkos esélyesnek tartották.
Budapesten Európa-bajnoki arannyal tért vissza
Pályafutását megtörte és beárnyékolta, hogy egy doppingvétség miatt négyéves eltiltást kapott, amit végül két évre mérsékeltek, a vádakat végig tagadta, és abba akarta hagyni a profi sportot. Visszatérése azonban nem akármilyenre sikerült, talán a legemlékezetesebb sikereként aranyérmet szerzett az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon 82.87 méteres dobással, az ezüst Kiss Balázsé lett. Gécsek még ebben az évben megnyerte a johannesburgi világkupát is 82.68-as versenycsúccsal, Zalaegerszegen pedig beállította egyéni csúcsát, a 83.68 métert, ezekért év végén az év sportolójának választották Magyarországon. Utolsó olimpiájára, 2000-ben Sydney-be nagyszerű formában érkezett, azonban csak a hetedik helyet szerzete meg, amit csalódásként élt meg, főleg, mert többször elmondta, már nincs négy év a karrierjben, így biztosan nem lesz több olimpiája.
A verseny előtt elkezdett szakadni az eső, az üvegsimára glettelt dobókör és a sima, öntött talpú cipőm között nem tudott sehova elfolyni a víz. Úgy jártam, mintha száraz pályás gumival mentem volna esős Formula–1-es versenyen.
„„
Sportvezetőként és üzletemberként is sikeres lett
A következő évben aranyérmet szerzett az összetett dobó Európa-bajnokságon. 15 év alatt minden világversenyen, amelyen elindult, bejutott a döntőbe. 2001-ben szerzett még egy magyar bajnoki címet, majd 2002-ben bejelentette visszavonulását. Utolsó versenyévét a világranglista ötödik helyén zárta, Szombathelyen és Budapesten is nyolcvan méter feletti dobással zárta le karrierjét. Elkezdett dolgozni sportvezetőként, még abban az évben a veszprémi dobóiskola vezetője lett, novemberben pedig a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) alelnökévé választották, amit négy évig töltött be, és szerepet kapott a 2004-es budapesti fedett pályás világbajnokság szervezésében is. Az üzleti életben is sikeres lett, részt vett a pasaréti sportcentrum és a városmajori teniszcentrum kialakításában, szerepet vállalt a magyar teniszéletben, amihez van személyes kötődése is, lánya, Gécsek Fanni teniszezik.
Díjai, eredményei
• olimpiai 4. (1992)
• olimpiai 6. (1988)
• olimpiai 7. (2000)
• 2x világbajnoki bronzérmes (1993, 1995)
• 2x világbajnoki 4. (1991, 1999)
• Európa-bajnok (1998)
• Európa-bajnoki ezüstérmes (1990)
• Európa-kupa győztes (1998)
• 11x magyar bajnok (1986-1994, 1999, 2001)
• az év magyar sportolója (1998)
• 5x az év magyar atlétája (1988, 1992, 1993, 1998, 2000)
• Szentgotthárd díszpolgára (1998)
