Már fiatalon jöttek a sikerek távolugrásban
Szalma László már általános iskolában megismerkedett a távolugrással, tizennégy éves korában pedig megnyerte az úttörő-olimpia országos döntőjét. Ezután, 1972-ben a Vasashoz igazolt, ezzel párhuzamosan a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium sporttagozatos osztályába járt, itt dr. Schulek Ágoston volt az edzője. Érettségi után a Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait, emiatt később klubot is váltott, ahol később dr. Zarándi László vette át az edzései irányítását. Első országos bajnoki címét már nem a Vasas, és még nem a TF színeiben szerezte, az 1977-es fedett pályás magyar bajnokságot 761 centivel a Kun Béla SE sportolójaként nyerte, ahová a kötelező katonai szolgálat miatt kellett igazolnia. Néhány hónappal később a spanyolországi San Sebastiánban fedett pályás Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. A következő évi fedett pályás Eb-n már senki nem tudta legyőzni, 783-as ugrásával nyert belga és szovjet riválisa előtt. A következő évben pályafutása során először megnyerte a szabadtéri országos bajnokságot is, amelyet még hatszor megismételt, és 1982-ben ő lett az első magyar távolugró, aki nyolc méternél nagyobbat ugrott.
Éremesélyesként nem utazhatott az 1984-es olimpiára
Először 1980-ban Moszkvába utazhatott olimpiára, melyet a nyugati országok bojkottáltak, és ahol végül negyedik lett 813 centis ugrásával, mindössze öt centivel végzett a szovjet ellenfele, Valerij Podluzsnij mögött. Egy évvel később magabiztosan szerzett aranyérmet a bukaresti Universiadén. Miután megszerezte második fedett pályás Európa-bajnoki aranyérmét Budapesten, nyáron indult az első, 1983-as világbajnokságon is, ahol rosszabb második kísérletével negyedik lett az amerikai Mike Conley mögött, akinek szintén 812 volt a legjobb eredménye. A következő évben a kommunista országok bojkottja miatt nem indult a Los Angeles-i olimpián, pedig esélyes volt az éremre is, a helyette megrendezett moszkvai Barátság-versenyeken indult, és lett a negyedik. A következő éveiben érte el legjobb eredményeit, 1985-ben a Népstadionban ugrott 830 centis országos csúcsát a mai napig nem tudta megdönteni senki, akárcsak az egy évvel később elért, 824 centis fedett pályás magyar rekordját sem.
Carl Lewist biztos, hogy nem vertem volna meg, de a Los Angeles-i lehetett volna a legjobb olimpiai szereplésem. Ráadásul utána el kellett indulnunk az olimpiapótlék gyanánt megrendezett Barátság-versenyeken, ami úgy hiányzott, mint púp a hátunkra. Senki nem akart indulni, de az akkori sportvezetés kötelezett rá minket.
“„
Visszavonulása után edző és egyetemi tanár lett
Utolsó nemzetközi érmét az 1988-as budapesti fedett pályás Európa-bajnokságon szerezte, a dobogó második fokára állhatott, majd abban az évben a szöuli olimpián kereken nyolcméteres ugrással a hatodik helyen végzett. A következő esztendőben pályafutása során harmadszor is megadatott neki, hogy hazai közönség előtt induljon egy nemzetközi versenyen, de ezúttal nem szerzett érmet, negyedik lett a magyar fővárosban rendezett fedett pályás világbajnokságon. Még részt vett az 1992-es barcelonai olimpián, de nem jutott be a döntőbe, és visszavonult. Edzője, Zarándi László ösztökélésére 1993-tól tanítani kezdett a Testnevelési Egyetemen, amelyen előbb docens, majd 2006-ban az atlétikai tanszék vezetője lett, amivel párhuzamosan szerepet vállalt a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségében is. Edzőként is aktív, jelenleg Ekler Luca paralimpiai bajnok távolugró felkészülését irányítja, mellette golfedzőként is dolgozik. 2023-ban megkapta a mesteredzői címet.