Szelei

István

Három éven át úszott, de az eredménytelenség kedvét szegte. Az általános iskolában az MHSZ keretei között sportlövő volt, középiskolásként kézilabdázott, jobb átlövő poszton. Tízéves korában szülei barátjának a gyereke vívni kezdett és ő is kedvet kapott hozzá, ott is ragadt a teremben.

A Szolnoki MÁV MTE-nél (1970-1977) kezdett vívni, a B. Nagy Pál olimpiai bajnokot nevelt G. Kiss Gyula mesteredzőt a harmadik infarktusa után orvosa eltiltotta az edzősködéstől. Ekkor Szeleinek döntenie kellett, átigazol vagy abbahagyja. Így került a Budapesti Honvédba (1977-1992). Utána még néhány csapatbajnokságon vívott az OSC színeiben. Nevelőedzői: Platényi Mihály, Köves Mihály, G. Kiss Gyula. Edzői Budapesten Solti Antal, Hátszegi Hatz József, id. Somodi Lajos, Gyuricza József, dr. Bay Béla, German Szvesnyikov, Fülöp Mihály.

A Bp. Honvédban még tőrrel és párbajtőrrel is versenyzett. 1978-ban a budapesti Ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) második lett a csapattal, szerzett még két bronzérmet is csapatban a Gaudini Kupán és a HM Szpartakiádon. A hazai csapatbajnokságban viszont megszerezte első aranyát a Bp. Honvéddal. Amikor harmadikos gimnazistaként bekerült a piros-fehérek nagycsapatába, az öreg vívók csak úgy hívtak, hogy „Junior”, vagy „Gyerek”. 1979-ben egyrészt érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, másrészt az IBV tőrcsapattal előrelépett, aranyérmes lett. Párbajtőrrel a junior csapatbajnokságban 1. helyezett. 1980-ban az IBV-n ismét érmes, akkor harmadik, az egyéniben pedig negyedik. A csapatbajnokságban a Bp. Honvéd visszaszerezte bajnoki címét az újpestiektől és négy éven át meg is őrizte a hazai elsőséget.

1980-ban, tehát húsz évesen utazott a moszkvai olimpiára, ahol a legjobb helyet elért magyar tőrvívó lett, 7. helyezett. A selejtező 2. fordulójában a francia világbajnok Flamentet 5:0-lal „hidegre tette”, majd a 16-os táblán a francia Pietruskat 10:9-re verte. A következő asszóban a későbbi olimpiai bajnok szovjet Szmirnov harmadszor is ellátta a baját (3:10). A vigaszágon pedig a román Kuki állította meg (5:10). A válogatott mind a négy mérkőzését végig vívta, minden alkalommal két győzelemmel és két vereséggel hagyta el a pástot: Kuba (8:8), Franciaország (6:10), Lengyelország (7:9) és Románia (7:9). A csapat így a hatodik helyen zárta az olimpiát. Az 1982-ben az eltört penge miatt halálos sportbalesetet szenvedett Szmirnov juttatta eszébe: „Egyszer Németországban egy törött penge a combomba fúródott, emiatt kórházba kerültem, egyszer pedig Lengyelországban úgy fejen vágtak a fegyver kézvédő kosarával, hogy a szemem felett felrepedt a bőr, össze kellett varrni. Szerencsémre egyik eset sem volt igazán komoly sérülés. Ezen kívül mindkét bokám be volt gipszelve a külső bokaszalag részleges szakadása miatt, de operálni egyszer sem kellett.” – idézte fel a viszonylag szerencsés kimenetelű sérüléseit a Bp. Honvéd örökös bajnoka.

1981-ben az országos bajnokság döntőjében harmadik lett. Életében először utazhatott világbajnokságra, Clermont-Ferrandban a csapat megismételte moszkvai hatodik helyezését. Szeleinek az egyéniben nem termett babér. Nem így 1982-ben, élete legnagyobb egyéni sikereként tartja számon, hogy a rangos párizsi Martini Kupa Világkupa versenyen a harmadik helyen végzett. A legjobb négy között a későbbi olimpiai bajnok olasz Numa ellen vesztett (7:10). Akkor még vívni kellett a harmadik helyért is és Szelei a nyugatnémet Hartelt verte 11:9-re. Egy évre rá megismételte ezt a bronzot Kijevben is, ahol megjelent a teljes nemzetközi élmezőny. A hazai bajnokságban a döntőbejutásért Szelei 10:5-re verte Érseket, a fináléban viszont az első bajnoki címét szerzett ifj. Somoditól ugyanilyen arányban kikapott.

1983-ban hallatlan közel került a válogatott a világbajnoki éremhez. Bécsben a nyolc között a lengyeleket letolták (9:7), Szelei egy asszót fogott. Az NDK ellen a döntőbejutásért (5:9) ugyanígy. A magyarok a vb bronzéremért mérkőztek a kubaiakkal, és csak rosszabb találataránnyal maradtak alul, 7:4-es vezetésük után. Az előny elolvadt, az utolsó párban Szeleinek, aki összesen három győzelmet jegyzett a karibiak ellene, már 5:0-ra kellett volna legyőznie Garciát. 3:0-ig ment is minden, mint a karikacsapás, de végül a kubaiak örülhettek, 8:8-nál találataránnyal övék lett a bronz. 1984-ben a los angeles-i boycottot követett olimpiapótlón, az úgynevezett szocialista országok Barátság versenyén a csapat Budapesten ezüstérmes lett. A magyarok három meccset vívtak, Szelei mindegyiken 1-1 győzelmét tette hozzá a végeredményekhez. A vb ezüstös NDK ellen (9:4), a lengyelek ellen bár 4:7-re álltak, de a magyarok visszahozták a mérkőzést és Szeleinek csak egy tust kellett bevinnie a döntőhöz. Megtörtént. A lengyelek elleni 8:8 után a fináléban a szovjetek hozták magukat, nem adtak esélyt (5:9).

1985-ben a barcelonai vb-n a 7. helyen kötött ki a csapat. Nem így a kobei Universiaden, ahonnan aranyéremmel térhettek haza. 1987 Szelei számára az érmek éve. Országos bajnok lett egyéniben és csapatban is. A zágrábi Universiaden az egyéni döntő után három magyar állhatott a dobogón: 1. Érsek, 2. Szelei, 3. Szekeres, mindhárman a TF-et képviselve. Az elődöntőben Szelei 10:7-re verte Szekerest, a döntőben Érsek-Szelei 10:6.

1987-ben a lausannei világbajnokságon az egyéniben Szelei ismét helyezetlen. A csapatverseny viszont elhozta élete első és egyetlen felnőtt vb érmét. A Dél-Korea elleni 9:3 (Szelei 2 győzelem) és a Svédország elleni 9:2 (Szelei 3 győzelem) elég volt a továbbjutáshoz, amit a szovjetektől elszenvedett 7:9 nem befolyásolt (Szelei nem vívott). A magyarok az NDK ellen vívták a kulcsmérkőzést a négy közé jutásért. A csapat 5:8-ról fordított. Szekeres, Érsek hozta az utolsó asszóját, így lett 7:8, majd Szeleinek a Howe elleni 5:3-as sikere biztosította a 8:8-at és a találatarányának köszönhetően éremért folytathatta a válogatott. Szelei két győzelmet pakolt a kalapba. A döntőbe jutásért az NSZK ellen már 5:2-re vezettek a magyarok, de ekkor fordulópontot jelentett, hogy a becserélt 40 éves Reichert verte Érseket. A nyugatnémetek fordítottak, 9:7-es bravúrral döntőbe jutottak. Szelei három győzelmet jegyzett. A szovjetek elleni bronzmérkőzésen a válogatott 2:5-ről 8:5-re alakította az eredményt és onnan már nem hagyta kiénekelni a szájából a bronzérmet (9:6). Szelei ismét háromszor tündökölt. 17 év után szerzett ismét vb érmet a férfi tőr csapat. A vb-n működött Szelei kabalája, azaz az asszó előtti felszerelés próbánál mindig ő próbált másodszor. „Régen, amikor még nem voltak csapat Világkupák, az NSZK-ban rendezték a világ legjobb hét csapata részére a Hét Nemzet Bajnokságát. Előtte egy hétig a válogatottak közös edzőtáborban vettek részt, amellyel egy időben rendeztek egy kispályás labdarúgó bajnokságot is. Ezen az NSZK sportújságírók válogatottja is indult, emiatt adta a tornát a német sportcsatorna. Az évek alatt ezt a focibajnokságot kétszer megnyertük, a vívást egyszer (1987).” – elevenítette fel ezt a különleges élményt.

A válogatott éremesélyesként utazott és Szöulban valóra is váltotta olimpiai reményeit. Szelei a vendéglátók ellen 3 győzelmet és 1 vereséget jegyzett, a csapat 1:5-ről fordítva 9:6-tal haladt tovább. A Japán elleni 9:5-ben Szeleinek 2 győzelmet és 1 vereséget írtak a táblára. Az olaszokkal szemben 6:9 lett az eredmény, Szelei mélypontra került, a három meccsén nyeretlen maradt. A franciák elleni negyeddöntőben (9:4) Szelei két mérkőzését nyerte, egyet elvesztette. A szovjetek elleni elődöntőben (8:8, találataránnyal vereség), újabb mélypont, 1 győzelem a 3 vereséggel szemben. Az NDK elleni bronzmérkőzésen (9:5) sem alkotott maradandót, a legelső mérkőzésen Howe ellen 0:5. A kapitány Gátait cserélte be a helyére. A mérkőzés rosszul indult a 0:2-vel, de erre jött egy hetes magyar győzelmi sorozat. Az utolsó asszóban Szekeres 0:2-ről 5:3-ra fordított Germanus ellen és ezzel lezárta bronzérem kérdését.

1991-ben a budapesti világbajnokságon a csapat természetesen simán lépett túl Törökországon és Venezuelán, két 9:0-ás eredménnyel. Kína ellen viszont már szoros volt a 8:7-es állás. Szelei háromszor nyert, egyszer vesztett. A nyolcaddöntőben hidegzuhanyként érte a csapatot a Magyarország-Koreai Köztársaság 4:9-es eredménye. A válogatott végül megszerezte a jogot a barcelonai indulásra (Venezuela ellen 9:0, Románia ellen 9:4, Szelei továbbra is gödörben maradt, egy győzelem, két vereség). Szelei Barcelonába azonban már nem jutott el.

Még versenyzőként, 1987-ben a TF-en vívó szakedzői diplomát szerzett. Szakdolgozata címe: Technikai és taktikai képzés szintézise. A versenyzés befejezése után a székesfehérvári Geodéziai Főiskolán végzett a földrendezői (1999), és a földmérői szakon (2000), végül a Műszaki Egyetemen vízépítő szakmérnöki végzettséget szerzett (2008).

A családi mérnöki kft-ben dolgozott éveken keresztül. Edző lett, utánpótlás és felnőtt versenyzőkkel foglalkozott. FIE zsűri vizsgát is tett tőrben, párbajtőrben. 60 éves koráig, ami a hivatalos korhatár, sokat zsűrizett utánpótlás és felnőtt Eb-ken, vb-ken, Világkupákon, veterán és kerekesszékes világversenyeken. Indult veterán Eb-ken, csapatban szerzett három ezüst- és egy aranyérmet, egyéniben két ezüstöt (2000-2010).

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? III. (1995), Nemzeti Sport, arcanum.com.