Jánosi

Zsuzsanna

Jánosi Zsuzsa igazi sportcsaládból származik. Édesanyja Ducza Anikó olimpiai (1964) és világbajnoki (1962) bronzérmes tornász. Édesapja Jánosi Ferenc az olimpiai 6. helyezett röplabdacsapat tagja (1964). Féltestvére Lantos Gabriella világbajnoki bronzérmes tőrvívó, akinek édesapja Jánosi nevelőapja, Lantos László (1938-2019), aki az 1960. évi római olimpián úszásban indult. Jánosi Zsuzsa férje Németh Zsolt, Európa-bajnok, az olimpiai negyedik helyezett tőrcsapat tagja (1992). Ő a kétszeres olimpiai bajnok öttusázó (1960) Németh Ferenc fia.

Édesanyjával járt tornázni és teniszezni a Vasasba. Ott látta meg Szlávy Géza, aki akkor végezte el az edzői képzést és megkérdezte tőle, hogy nincs-e kedve kipróbálni a vívást is. Ezt megelőzően egyszer már eltanácsolta a sportágtól egy akkori nagynevű mester, mondván „protekciósokkal nem foglalkozik”. 1975-ben került a Budapesti Sport Egyesületbe (BSE, 1975-1980). Ezen kívül csak egy egyesülete volt, a Budapesti Honvéd (1980-1996). A vívásban kamatoztatni tudta, hogy Berczik Sára mozgás óráira járt, ahol magas szintre fejlődött benne a vívásban is oly fontos ritmusérzék. Edzői: Szlávy Géza, id. Somodi Lajos, German Szvesnyikov, Németh Zsolt.

A klasszikus iskolán nevelkedett Jánosi 1978-ban serdülő, 1980-ban ifjúsági, 1981-ben junior magyar bajnok, abban az évben az ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) aranyérmes lett csapatban. 1982-ben a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. A felnőtt válogatottba kerülését akkor egy szalagszakadás akadályozta meg, ami miatt egy évet ki kellett hagynia. 1983-ban debütált a felnőtt világbajnokságon Bécsben. A csapattal a dobogó harmadik fokára állhattak. 1984 nagy törést jelentett minden olimpiára készült magyar sportoló életében, az övében is, mert a politikai bojkott miatt nem utazhatott Los Angelesbe az olimpiára. A szocialista országok sportolóinak Budapesten rendezték meg a „pótolimpiát”, melyen a Stefanek Gertrúd, Kovács Edit, Jánosi Zsuzsa, Győrffy Katalin, Szőcs Zsuzsanna összetételű válogatott aranyérmet szerzett.

1985-ben a barcelonai világbajnokságon a csapat ezüstérmes lett. A magyarok a franciákat (9:5) és a szovjeteket (8:7) ütötték ki a nyeregből és bekerültek a nyugatnémetek elleni döntőbe. Az ellenfél már 2:7-re elment, úgy hogy a hétből hatszor 5:4-re hozták a meccseiket. Jánosi Fichtel elleni győzelmével (5:3) fordulni látszott a kocka. Amikor aztán újra rá került a sor 5:7 volt a verseny állása, amin Jánosi nem tudott javítani, Hanisch legyőzte (5:2). 5:9 lett a vége, az NSZK még soha sem nyert világbajnoki címet, a magyarok pedig Melbourne és Róma után hét éven belül harmadszor lettek ezüstérmesek. Abban az évben magyar bajnoki címert nyert.

A szófiai vb-n (1986) 4. lett a csapat, 1987-ben a lausannei világbajnokságon viszont Jánosi Zsuzsa, Kovács Ildit, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin világbajnok. 14 év szünet után magyar arany. A szovjetek és az olaszok legyőzésén után kerültek a döntőbe, ahol Románia is csak gratulálhatott (9:6). Jánosi két győzelmet „termelt” a fináléban. Az egyéniben az olasz világbajnok Vaccaronin át jutott élete első döntőjébe. Fordulatos találkozó volt, Jánosi ment el 4:0-ra, ahonnan zsinórban kapott hat találatot, hogy utána ő adjon szintén zsinórban négyet (8:6). A döntő azzal kezdődött, hogy Jánosi Zsuzsa átvehette Rolland Boitelle-től, a FIE elnökétől a nyolc versenyből állt Világkupa-győzelemért kiérdemelt arany plakettet. A vb döntőben végül a hatodik helyre „futott be”. 1987-ben a Caola Kupán ismét nyert és ezzel az ötéves kiírás első győztese lett. A Mesterek tornáján 2. 1987-ben edzői oklevelet szerzett a TF-en, szakedző. Szakdolgozata: Az utánpótlás előkészítő és rávezető gyakorlatai. Később a sportmenedzser-sportszervezői szakot is elvégezte a TF-en.

Milyen versenyeket nyert az évben? 1. helyezést ért el Göppingen-ben (Minszk) a Világkupán, és Vittel-ben FIE gálán. 3. helyezést Jeanty Kupán, Lipcsében és Buenos Aires-ben. „Egyéni olimpiai bajnok szerettem volna lenni, amire minden esélyem meg is volt 1988-ban Szöulban. Abban az évben én vezettem a világranglistát” – idézi fel. Szöulban az álom nem vált valóra. Pedig a vigaszágon legyőzte Vaccaronit (8:3), a negyeddöntőben a szovjet Glikinát (8:4). Az elődöntőben viszont Fichtel megállította (5:8) és a bronzcsatában egy másik némettel, Funkenhauserrel szemben is alulmaradt (9:10). A csapatversenyben mind az öt mérkőzésen pástra lépett. A selejtezőkben Kanada (8:6) ellen két győzelmet „mutatott be”, a Koreai Köztársaság (9:4) ellen pedig veretlen maradt. Ugyanígy a negyeddöntőben az USA ellen (9:5) is. Az elődöntőben az olaszok ellen (3:9) sem talált legyőzőre, miközben a csapattársai mind nullán maradtak. A harmadik helyért a szovjetek ellen (9:2) viszont ő „lépett szögbe”: két vereséget hozott össze, s csak Grisinát verte 5:4-re. Abban az évben magyar bajnoki címet szerzett.

1989-ben a denveri világbajnokságon nem sikerült felkapaszkodni a dobogóra, negyedik lett a válogatott, egyéniben Jánosi nyolcadik. A duisburgi Universiade kárpótolta, ott ezüstérmes lett egyéniben, a csapattal negyedik. 1990-ben született fia, Daniel Zsolt. 1991-ben felemás évvel tért vissza. A budapesti világbajnokságon egyéniben kívül maradt a döntőn, a csapat pedig ötödik lett. A bécsi Európa-bajnokságon viszont tarolt. A csapat Európa-bajnok lett a bolgárok 5:3 arányú legyőzésével, Jánosi mind a három asszóját nyerte. Az egyéniben az elődöntőben a német Weber ellen nyert (5:3, 6:4), majd a döntőben Pusztai Ildikót utasította maga mögé (5:2, 5:1) és így kétszeres Európa-bajnokként tért haza.

1992-ben a barcelonai olimpián egyértelműen ő volt a csapat vezéregyénisége, 12 győzelmet ért el, a probléma csak az volt, hogy az olaszok ellen viszont nullán maradt. A selejtezőben Nagy-Britannia ellen (9:1) 3, a FÁK ellen (4:9) szintén 3 győzelem, vereség nélkül. A negyeddöntőben jött a sikertelenség, csúf vereség az olaszoktól (2:9). Kína ellen tusaránnyal vesztett a válogatott, Jánosi itt is 3 győzelmet hozott 1 vereség mellett, majd a lengyelek ellen (9:7) ugyanezt a teljesítményt jegyezte. Mindent egybevéve 7. hely lett a vége, az egyéniben pedig nem jutott a nyolc közé. 1993-ban az esseni világbajnokságon a magyaroknak nem jutott érem, a 4. helyen végeztek. Az egyéniben nem jutott előbbre, mint a 13. hely. Viszont a linzi Európa-bajnokságon a címe megvédése, ha nem is sikerült, de a döntőig eljutott. Az útja: a 32 közt Napalkova (ukrán) 15:14, a 16 között: Mincza Ildikó 15:14, a 8 között Grigorescu (román) 15:9, a döntőbe jutásért: Badea (román) 15:12. Az 1. helyért: Fichtel-Mauritz (német)-Jánosi 15:10.

1994-ben a vb-n az egyéniben Zimmerman (USA) ejtette ki (13:15), itt jött el pályafutása utolsó érme, az athéni világbajnokságon ismét bronzérmes lett a csapattal, ráadásul úgy, hogy féltestvérével, Lantos Gabriellával, „Bonival” együtt állhatott a dobogón. Az elődöntő kemény meccset hozott az olaszok ellen, ami 4:1-ről úszott el 4:5-re, a bronzmeccsen viszont a magyarok verték a németeket 5:4-re. A nagy visszavágások alkalma volt ez Fichtel és Funkenhauser ellen, mindkettőjüket 5:4-re „morzsolta fel”. De ez csak éremben volt az utolsó a számára, olimpiában még nem. 1996-ban Atlantában a csapat (Lantos, Jánosi, Mohamed) előbb verte a franciákat (45:26), az elődöntőben ismét fejet hajtott az olaszoknak (42:45), és a bronzmérkőzésen ugyanilyen arányban maradt alul a németekkel szemben is. Ellenük Jánosi egy meccset nyert és ezzel búcsúzott a pástok világától.

Pályafutását követően a Magyar Vívószövetségben 16 évet dolgozott, szakfelügyelőként, majd sportigazgatóként. Azóta egy vállalkozást vezet.

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Jocha Károly: Bronzérmes győztesek (2010), Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, eurofencing.info, arcanum.com.