Világcsúcsok a Tüzér utcai pályán
Az időpont: 1988. április 22., péntek. A helyszín: Budapest, Honvéd-pálya. Egy kis törékeny, szerény, de annál nagyszerűbb távfutó atléta arra készül, hogy világcsúcsot fusson. Az idő kellemes, mintha az égiek is azt akarnák, hogy sikerüljön. A táv 25 000 és 30 000 méter. 62 és fél, illetve 75 kör a 400 m-es pályán! A helyszínen tartózkodók, látva a részidőket, egyre bizakodóbbak. És 25 000 m-nél az idő: 1:29:29.2! Új világcsúcs! Szabó Karolina fut tovább. És 30 000 m-nél, amikor célba érkezik, 1:47:05.6 perces időt mutatnak az órák! Ez is világcsúcs! 1988 őszén Budapesten a világcsúcsokért járó emlékplaketteket dr. Primo Nebiolo, az IAAF akkori elnöke adta át személyesen Szabó Karolinának, Gyulai István, az IAAF főtitkára jelenlétében.
Tizenháromszor javított országos csúcsot
Szabó Karolina tehetsége már serdülő- és ifjúsági korában kitűnt, sorra nyerte versenyeit pályán és mezőn egyaránt. A dunaújvárosi testnevelő, Lipták Gyula meglátta benne a kiemelkedő képességeket, majd Budapesten tovább pallérozódva olyan kiváló futóedző szakemberek, mint Babinyecz József, Kárai Kázmér, Rimely András munkája folytán nemzetközi klasszissá vált. A maratoni távon a legjobb tíz eredménye 2:30:31 és 2:34:58 közötti volt. Legjobb eredménye, a 2:30:31-es idő (1986, Szeged) országos csúcsot is jelentett. Maratonon ötször javított csúcsot, de az ő nevéhez fűződik az első magyar 10 000 méteres rekord is (33:17.8; 1982). Összesen négy alkalommal ért el csúcsot és bajnoki első helyezést 10 000 méteren – a maratoni távon három bajnoki arany került a nyakába. A fedett pályás 3000 métertől a maratoni távig összesen tizenhárom alkalommal futott országos csúcsot. Legjobbja 10 000 méteren 31:55.93 (1986), félmaratonon 1:10:58 (1987). Két olimpián is versenyzett a maratoni versenyszámban: 1988-ban a 13., 1992-ben a 11. helyen zárt.
Sikerek az Egyesült Államokban
Pályafutása záró szakaszában, az Egyesült Államokba költözve, főleg félmaratoni versenyeken indult, de maratonin is rajthoz állt. 1994-ben megnyerte a San Franciscó-i maratonit, 1999-ben Memphisben is győzött. Egy későbbi interjúban arról vallott, melyik eredménye a legkedvesebb. „Mondhatom, mind kellemes emlék – válaszolta. – Ha ki kell emelnem mégis, akkor az 1985-ös első maraton Vilákupa 3. helye Hirosimában. De a két olimpiai helyezés, valamint a New York maratonon elért 4. helyezésem is ide kívánkozik. Ahhoz, hogy valaki komoly eredményeket érjen el, a tehetségen és a szorgalmon kívül fegyelmezettség is szükséges, a sikerig vezető út sok lemondással is jár.”
Forrás
Hajrá futás / Cseke István