Világbajnoki újoncként két aranyat nyert
Mészáros Erika 12 éves korában az Újpesti Dózsában kezdett kajakozni, Szentendréről járt Újpestre edzésre. A kevesek egyike, akinek Fábiánné Rozsnyói Katalin volt a nevelőedzője.
„Szigorú és szabados. Olyan Kati nénis – felelt arra a kérdésre, milyen volt gyerekszemmel a legendás tréner. – Rengeteget mesélt nekünk az öltözőben, mi pedig csak hallgattuk, és ámuldoztunk a történetein.”
Az Ahogy tőlünk telt című sportágtörténeti könyvben úgy nyilatkozott: sosem fogalmazódott meg benne, hogy sportoló szeretne lenni, egyszerűen gyerekként elkezdtek jönni a sikerek, s hamarosan már azon kapta magát, hogy az 1986-os montreali világbajnokságon, újoncként, két számban (párosban Povázsán Katalinnal és a női négyes tagjaként) is világbajnok lett.
Négy vb-ről nyolc ezüstérem
Az 1987-es világbajnokságon csak tartalék volt. A következő négy vb-n viszont nyolc ezüstérmet nyert. 1989-ben, Plovdivban párosban lett második azzal a Dónusz Évával, akivel a pályafutása jelentős részét egy hajóban töltötte; és a négyessel is második lett. 1990-ben Poznanban – ugyancsak Dónusszal – rövid- és hosszútávon is, valamint a négyessel is ezüstöt szerzett. 1991-ben, Párizsban megszokott párjával és a négyessel is a dobogó második fokára állhatott. 1993-ban, Koppenhágában a hosszútávon induló párosban – ki mással, mint Dónusszal – lett második, és a négyes tagjaként nyert egy bronzot is.
A jókor indított hajrá olimpiai győzelmet ért
Pályafutása meghatározó fejezeteként három ötkarikás játékokon is indulhatott. Első olimpiáján, az 1988-as szöulin két számban vívta ki az indulás jogát: K–2 500 méteren Rakusz Évával a 4. helyen végzett, négyesben az ezüstérmet harcolta ki a társaival: Géczi Erikával, Kőbán Ritával és Rakusszal.
Karrierjének legfényesebb sikere is olimpiához kötődik, de már az 1992-es barcelonaihoz: ekkor a négyes tagjaként Czigány Kingával, Dónusszal és Kőbánnal lett aranyérmes. Teljesítményük elismeréseként a hazai sportújságírók az Év csapatának választották a kajakos kvartettet.
„A barcelonai döntőben nagyon izgalmas versenyt vívtunk a németekkel, azt hiszem, azzal nyertünk, hogy hozzájuk képest négy csapással korábban indítottuk meg a hajránkat. Őzi (Dónusz Éva – a szerk.) pedig elképesztően jól sztrókolt” – idézte fel legjelentősebb sikerét.
A tökéletesen összehangolt felkészülésünkben rejlett a titok. Egész télen együtt edzettünk, úgy ültünk a tanmedencében, mint az olimpián a hajóban, együtt futottunk, kondiztunk, úsztunk, és jó kapcsolat is alakult ki közöttünk.
„„
Igaz barátságot köszönhet a kajakozásnak
A párosban és négyesben 22 bajnoki címet nyerő kajakos a pályafutását a Bp. Honvédban fejezte be. A lapátot a kudarcot hozó – 9. helyen végzett a női négyes – 1996-as atlantai olimpia után tette le. A sportággal nem szakított örökre, később Szentendrén edzősködött is.
Visszatekintve úgy vallott: csakis a szépre emlékezik a csaknem húsz évig tartó pályafutásából. „Hogy mi maradt meg nekem? Szép emlékek, sok-sok tanulság – és egy igaz barátság. Mert Őzi nekem azóta is Őzi, én pedig neki örökké Erás maradok...”
