Kézilabdától a vívásig
Édesanyja az NB I-ben kézilabdázott, de ő nem követte a mintát. Veszprémben Tiszttartó Tibor lett az első mestere, aki egy tornaórán nem is őt, hanem egy barátnőjét választotta ki a vívásra, ő pedig lecsalogatta a 14 éves lányt a vívóterembe. Mivel Kovács „labdabolondnak” tartotta magát, a sok játéknak köszönhetően ott ragadt, a vívást is megkedvelte, bár korábban hallani se akart róla. Itt kapta a „Vagány” becenevet is az egyik fiú vívótársától, akit legyőzött hosszútávfutás során. 1966-tól 1972-ig a Bakony Vegyészben sportolt, 1973-tól 1975-ig a VM Egyetértés, majd a fúziót követően az MTK-VM, 1989-től pedig az MTK vívója (1975-1990). Budapesten az egyetlen mestere Szőcs Bertalan volt.
Sportpályafutása
Első sikerei
1972-ben történtek az első nagyobb fordulatok az életében. Akkor érettségizett a Kállai Éva Gimnáziumban illetve az ifjúsági csapatbajnokságon aranyérmet szerzett a Bakony Vegyész színeiben Bodor Beával, Pintér Évával, Kovács Judittal, Tantos Ágnessel és Judittal. A következő év már Budapesten találta és a junior csapatbajnoki címet az új egyesülete, a VM Egyetértésnél jegyezhette. 1974-ben az ifjúsági világbajnokságon indult és a hatodik helyet szerezte meg. 1975-ben már úgy jött szóba, mint várományos a montreali olimpiai csapatba kerülésre. Tett is érte, megnyerte a Moravia Kupát, a csapattal első lett a Duna Kupán. 1976-ban sikerrel folytatta a megkezdett utat: a Jeanty Kupán 1., a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a klubjával 2.
Bronz éremmel debütált az olimpián
Montreali olimpia (1976)
Huszonkét esztendősen 1976-ban a montreali olimpián találta magát, Bóbis, Maros, Rejtő, Tordasi csapattársaként. A neve többnyire ott szerepelt a sikerlista elején. Az első négy mérkőzésen 13 győzelmet gyűjtött, miközben csak kettőt vesztett. Japán (12:4), NSZK (8:6), Nagy-Britannia (9:2) kipipálva. A franciák következtek és drámai módon alakult az összecsapás. Gyorsan 4:1 a magyaroknak. Döntőnek ígérkezett a „kis” Kovács csörtéje a „nagy” Trinquet ellen, az idegcsatát Kovács Edit bírta jobban, 5:2 arányú győzelmet aratva a döntő kapujába segítette a magyar csapatot. Aztán Muzio legyőzésével ismét ő tolta tovább a válogatottat. Bóbisnak az utolsó találkozón egy 4:5 arányú vereség is belefért volna a továbbjutásért. 1:5 lett a vége és maradt a bronzcsata az NSZK-val (9:4). Kovács már nagyon elfáradt a végére és csak egy győzelemmel tudott beszállni, az viszont 5:0-ás volt Rutz ellen. Debütálásként a bronz remek eredmény, bár a mindenben maximalista Kovács Edit az olimpiai aranyat tűzte ki célul maga elé.
1979-1980
1977-ben a buenos aires-i világbajnokságon 4., 1978-ban Hamburgban a 7. helyen zárt a csapat. Kovács mindkétszer helyezetlen az egyéniben, miként 1979-ben is. Akkor viszont a csapat a dobogón egy fokot előrelépett és vb ezüstérmes lett. A franciák elleni 9:3 során megmutatkozott a hogy jó formában van, Kovács szerepelt a legjobban három győzelemmel. 9:3 volt a Kína elleni négy közé jutásért folyt meccs is. A döntőbe jutásért a lengyelek ellen (9:5) Kovács ismét letett három győzelmet az asztalra. A döntőben csak 4:4-ig volt szoros a mérkőzés, attól kezdve 4:9-ig csak szovjet győzelem született. Ezzel az ezüsttel várhatta a csapat az 1980. évi olimpiát.
Moszkvai olimpia (1980)
A moszkvai verseny rázósabban nem is kezdődhetett volna. A selejtezőben csak tusaránnyal sikerült túllépni a briteken. Kovácsnak ment a legjobban, három győzelmet írtak be neki az egy veresége mellett. A másik selejtező mérkőzésen a lengyelek ellen (10:6) pont az ellenkezője volt a mérlege. A negyeddöntőben erős volt a csapat, verte az olaszokat (9:6), Kovács két győzelem, két vereség. Kovács hullámzó teljesítményét mutatja, hogy az elődöntőben a franciák ellen (6:9) a „lengyelek elleni formát futotta”. A bronzmérkőzésen a magyarok ismét Lengyelországgal kerültek szembe és ismét hozták a győzelmet (9:7), Kovács mérlege 1 győzelem, 1 vereség. Kovács Edit számára hatalmas csalódást jelentett, hogy az egyéniben nem indulhatott, bár ő vezette a hazai ranglistát.
1981-1984
1981-ben az bukaresti Universiaden a csapattal harmadik, az egyéniben negyedik. A következő olimpiai ciklusban minden világbajnokságról éremmel jött haza a válogatott. 1981 Clermont-Ferrand, bronzérem, 1982 Róma, ezüstérem, 1983 Bécs, bronzérem. Ezek után nem volt véletlen, hogy 1984-ben minimum éremesélyesnek tartották a csapatot az olimpiára. Már a formaruhák is elkészültek, amikor bejelentették Magyarország távolmaradását az ötkarikás játékoktól. A politikai okok miatt bojkottált Los Angeles-i olimpia helyett a magyarok az úgynevezett szocialista országok vívói számára rendezett „olimpiapótló” Barátság versenyen szerepelhettek. Ezen a csekély sportértékű versenyen szerezte meg a női tőrcsapat az első helyet. Kovácsnak az egyéniben a bronzérem jutott. Kovács vívása mindig is technikás és korrekt volt, amit maguk a zsűrik is állítottak róla. 1984-ben a Caola Kupa győztese. Így vágott neki az újabb olimpiai ciklusnak.
1985-1986
1985. évi barcelonai világbajnokságon a magyarok a franciákat (9:5) és a szovjeteket (8:7) ütötték ki a nyeregből és bekerültek a nyugatnémetek elleni döntőbe. Az ellenfél már 2:7-re elment, de a hétből hatszor 5:4-re hozták a meccseiket. 5:9 lett a vége, az NSZK addig soha sem nyert világbajnoki címet. A magyaroknak ismét az ezüstérem jutott. „1986-ból egy szörnyű emlék, Lipcsében Stefanek Grétivel vívtam és eltört a pengéje, a csípőmnél 20 centi hosszan hatolt a testembe. Ez az eset mindkettőnknek hatalmas trauma volt, de szerencsére sikerült kihevernem, s a következő évben világbajnokságot nyertünk csapatban” – mesélte Kovács Edit. 1986-ban emlékezetes volt az is, hogy a TF-en edzői oklevelet szerzett, szakedző lett.
Lausanne-i világbajnokság (1987)
Tizennégy év után újra aranyérmesek
1987-ben az aranyos Lausanne-ban a szovjetek ellen 9:7, az olaszok ellen 9:4 és már csak a döntő volt hátra a románokkal. 8:6-nál Kovácsot és Becat szólították. A román csak egyszer vezetett, 0:1-nél. A vége 5:2 és akkor hirtelen rázúdult a boldogság a magyarokra. A magyar csapat tizennégy év után újra megszerezte az aranyérmet. 1974-ben, 1975-ben, 1979-ben, 1982-ben és 1985-ben a dobogó második fokán álltak, és Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin hosszú idő óta várt arra, hogy teljes siker koronázza erőfeszítéseiket. Felejthetetlen emlék, ahogy a győzelem utáni éjszakában a csapat a város szökőkútjában önfeledten fürdőzött nemcsak a kellemes vízben, de a földöntúli boldogságban is.
Kovács Edit, a „Vagány” bizonyította, higgadt és ravasz, mint egy róka.
“„
1988-1990
Háromszoros olimpiai bronzérmesként zárta pályafutását.
A magyarok a világbajnoki címmel a tarsolyukban vágtak neki a szöuli olimpiának. Ott az egyéniben is indult Kovács, aki a 16. helyezésig jutott. A csapat öt mérkőzése közül az elsőn (Kanada 8:6) és az utolsón (a bronzért Szovjetunió 9:2) nem lépett pástra. Menet közben viszont igen, de egyszer sem sikerült pozitív mérleggel zárnia egyik találkozót sem (selejtezőben Koreai Köztársaság 9:4, negyeddöntőben USA 9:5, elődöntőben Olaszország 3:9). Háromszoros olimpiai bronzérmesként zárta pályafutását. Jánosi és Stefanek szülése miatt Kovács Tamás szövetségi kapitány azonban még visszahívta a válogatottba. Az utolsó világbajnoksága 1990-ben a lyoni volt, ahol 7. hellyel búcsúzott a csapatban.
Visszavonulása után
Kovács Edit élete természetesen a vívással folytatódott, a vívószövetségben egy ideig szakfelügyelőként, majd az olimpiai bajnok dr. Gedővári Imrét követve közel egy évtizedet főtitkárként dolgozott (1989-2000). 2000 és 2007 között a Magyar Labdarúgó Szövetségben működött, mint eseményszervező. 2007-től hat éven keresztül edzősködött a Törekvésnél. Hobbija a tenisz.
Felhasznált irodalom
Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006),
Jocha Károly: Bronzérmes győztesek (2010),
Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995),
Nemzeti Sport, Népsport,
fie.org,
arcanum.com.