Busa

István

Novomeszki István, Busa testnevelő tanára általános iskolás korában szerettette meg a fiúval a sportolást. A vívóedzéseket hetente kétszer, még az iskolai becsengetés előtt, reggelente 6.45-7.45-ig tartották. Lelkesedésével, a vívás iránti szeretetével ösztönözte tanítványát arra, hogy ezt a sportot válassza. Edzői: Novomeszki Busa 18 éves koráig volt a mestere (1971-1979). Őt Hajnal Béla követte, aki kitartásra, küzdésre nevelte. Céljai elérésében, mint edző, mint pedagógus, mint menedzser maximálisan támogatta versenyzőjét (1979-1988). Később Sztankovics László (1989-1991), majd Szakács György vezette az edzéseit (1989-1991). Klubjai: Kecskeméti TE (1975-1979), Csepel SC (1979- 1994), Kecskeméti Repülő és Vívóegyesület (2009-).

1978-ban 6. helyezést ért el az ifjúsági magyar bajnokságon, utána igazolt át a Csepel SC-be, és akkor tűzte ki célul maga elé, hogy olimpiai résztvevő lesz. 1981-ben Heilbronnban hatodik lett az egyéni versenyben. 1984-ban a csapattal a Gaudini Kupán ezüstöt nyert. 1985-ben először állhatott fel a magyar bajnokság dobogójára, ezüstérmes lett. 1986-ban már sűrűsödött a versenyprogramja. A Datacoop Kupán és a bukaresti nemzetközin első lett egyéniben. 1986-ban bemutatkozott a világbajnokságon. Szófiában egyéniben helyezetlen, a csapattal a 7. helyet csípte el. Mintha csak belőtte volna magát a két győzelmekre. A csapat hat mérkőzéséből háromszor kapott szerepet és minden alkalommal 2-2 sikerével zárta az adott mérkőzést: az USA ellen 9:6, Kuvait ellen 9:2, a hetedik helyért Kuba ellen 9:5.

A következő évre a csapat kezdett összeérni. A lausanne-i világbajnokságon a csoportban Dél-Korea ellen kezdtek (9:3), Busa kétszer „csengetett”. Svédország ellen 9:2, Busa nem vívott. A csoportrangadón a szovjetek ellen vereség (7:9), Busa nyeretlen maradt. Ettől a csapateredménytől függetlenül mindkét válogatott tovább jutott. Az NDK-val szemben 3:7-ről fordítva 8:8 lett a végeredmény, és a találatarány segítette tovább a magyarokat, akik közt Busa neve akkor nem szerepelt. Az utolsó párban Szeleinek „csak” nyernie kellett, a tusaránnyal nem is kellett foglalkoznia, 5:3-ra nyert is. A keletnémetek akkori erejére jellemző, hogy a csoportmérkőzések során 9:6-ra legyőzték a franciákat is. A négy között az NSZK állította meg az addig lendületes magyarokat (7:9). Busa ezen a mérkőzésen nem kapott lehetőséget. 4:1-re, majd már 5:2-re vezettek a magyar válogatott. A németek akkor becserélték a már 40 éves Reichertet és ez a lépés megmentette őket. Sorrendben hat német győzelem és a legutolsó csörtében 7:8-nál az addig is nyeretlenül állt Gátai elbukott, hogy 8:8-ra alakítsa az eredményt. Magyar férfi tőrcsapat 17 éve állt ennyire közel a világbajnoki döntőhöz. Utoljára 1970-ben, az ankarai világbajnokságon mérkőzhetett az aranyéremért, de alulmaradt. Érdekes, hogy 1970-ben is magyar-nyugatnémet elődöntő volt, de akkor dr. Kamuti legyőzte Reichertet. 8:8 mellett tusaránnyal bizonyult jobbnak a csapat és akkor jöhetett a szovjet válogatott az első helyért. Éppúgy, mint 1987-ben is, csak akkor a bronzéremért, amikor a „Búza” becenevű Busa is lehetőséget kapott. 2:5-nél cserélték be Szekeres helyére és azonnal le is győzte Romanykovot. Ez jelentette a fordulópontot! A magyarok 2:5 után szálltak be igazán a „partiba” és zsinórban hat győzelmet szereztek (8:6). Innen már csak kilenc találat kellett és megszületett a 9:6-os eredmény, és vele együtt a bronzérem. Visszatérve a „Búza” névre. Az olasz vívók kezdték így nevezni Busát, miután nem tudták helyesen kimondani az „s” hangot. Busa az egyéniben ismét helyezetlen maradt a világbajnokságon.

Az 1988. évi szöuli olimpián beteljesült Busa egykori álma, kijutott az ötkarikás játékokra. A selejtezőben először két ázsiai csapatot kellett legyűrni: a Koreai Köztársaság ellen 9:6, Japán ellen 9:5 lett a végeredmény, Busa egy-egy győzelmet szerzett. Az olaszok viszont már feltörhetetlen diónak bizonyultak (6:9), Szekeres hiába aratott négy győzelmet is. Busa viszont kikapott Borellától (4:5). A negyeddöntőben a franciák elleni 9:4-es sikerből Busa nem vehette ki a részét, kimaradt. Ugyanúgy, mint a szovjetek elleni elődöntőben is, mely 8:8-al végződött és a tusarány a szovjeteket repítette a döntőbe. A magyarok a bronzért mérkőzhettek az NDK ellen. Busa nem tudott sokat hozzá tenni a sikerhez, mert Germanus ellen 0:5-ös eredmény lett a vége, igaz Wagner ellen 5:0-ra nyert. A végeredmény 9:5 és magyar bronz (Érsek Zsolt, Szekeres Pál, Szelei István, Gátai Róbert és Busa István). Milyen volt Busa vívóstílusa? Többnyire a védekező típusú és kontratámadásokra alapozott vívás jellemezte, de az első szándékú támadásokat is alkalmazta. Erőssége az intenzív lábmunka, a nyerő akciója a dobott riposzt volt.

A következő olimpiáig terjedt négy év a világbajnokságokon nem hozott hangos sikereket a válogatottnak. 1989-ben, Denverben 7., 1990-ben Lyonban 5. lett a csapat. Az 1991. évi budapesti világbajnokságon a csapat természetesen simán lépett túl Törökországon és Venezuelán, két 9:0-al. Kína ellen 8:7 lett az eredmény. Busa kettőt nyert, egyszer vesztett. A nyolcaddöntőben Koreai Köztársaság-Magyarország 4:9. Busa a három Kim közül kettőt vert, egytől kikapott. Az egyéni versenyben mind a három most említett világbajnokságon helyezetlen maradt. Ha valaminek, Budapesten annak lehetett örülni, hogy a vb-ről közvetlenül ki nem jutott csapatoknak külön rendezett olimpiai selejtező tornán a válogatott végül megszerezte a jogot a barcelonai indulásra (Venezuela ellen 9:0, Románia ellen 9:4, Busa két-két győzelemmel vette ki a részét a kvalifikációs sikerből).

1991-ben Bécsben az Európa-bajnokságon lehetett vigasztalódni. Meg is történt. Az egyéniben az elődöntőben Busa a lengyel Zychet verte ki (2:5, 5.1, 5:2), a döntőben az osztrák Ludwigot verte el 6:5, 5:1-re. A csapatban minden mérkőzését megnyerte. A negyeddöntőben Nagy-Britannia ellen 5:4, az elődöntőben Ausztria ellen 5:0, a döntőben Franciaország ellen 5:1 lett az állás. Busának így két Európa-bajnoki aranya született. 1991-ben megnyerte az első és egyetlen egyéni magyar bajnoki aranyérmét.

1992-ben a barcelonai olimpián a csapat szerette volna megvédeni szöuli bronzérmét. Ötször léptek pástra, kétszer győztek. Busa mind az ötször szerepelt (öt győzelem és hat vereség). A selejtezőben Nagy-Britannia ellen 9:7, Busa kettőt nyert, kettőt vesztett. A világbajnoki címvédő Kuba ellen 3:9, Busa nyeretlen maradt. A negyeddöntőre az olaszok nem szívesen emlékeznek, a magyarok 9:5-re nyertek, Busa 2 győzelemmel zárta a mérkőzést az 1 veresége mellett. Az elődöntőben Németország tört borsot a magyarok orra alá (5:8), Busa egyet nyert, egyet vesztett. A bronzra adott volt az esély, de a lengyelek nem hagytak kétséget az érem hova kerülést illetően (4:9). Busának ekkor ment a legkevésbé, két vereséget szedett össze. A válogatott a negyedik hellyel inthetett búcsút a katalán városnak. Busát az egyéniben a 24 közé jutásért a vigaszágon a kubai Perez búcsúztatta (0:5, 2:5). Az esseni vb-n 1993-ban a 9. helyet hozta el a csapattal. Egyéniben 23. helyet érte el. A pályafutását lezáró utolsó világbajnokság az athéni volt 1994-ben, ahol egyéniben a 22. helyen végzett. 2009-ben Balatonfüreden részt vett a veterán Európa-bajnokságon, ahol a 17. helyezést érte el az I. korcsoport indulójaként. A 2011 novemberében megrendezett szolnoki országos vidékbajnokságon egyéniben a 10. lett az 50+-os korcsoportban. Vívóoktatói minősítést szerzett (2021). A családjában három gyermeket nevelnek.

• Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995) • hunfencing.hu • fie.org • arcanum.com