Urbán

Edit

Nyolcévesen ismerkedett meg az asztalitenisszel, és már az első edzések után szembetűnő volt a tehetsége. Testvére, Vilmos a röplabdát választotta, a Honvéd bajnokcsapatának kapitánya is volt a 80-as évek elején. Urbán Edit labdaérzékéről sokat elárul, hogy a tatai edzőtáborban jobbal-ballal dekázva úgy vitte fel a labdát az úszómedencétől az épületig – kanyargós úton, kapun is áthaladva, mintegy 80 méteres távolságon –, hogy az egyszer sem esett le a földre.

18 évesen vett részt az első világbajnokságán, Phenjanban. Két évvel később egyéniben magyar bajnok, Kriston Zsolttal vegyes párosban is. Az 1981-es újvidéki világbajnokságon a csapat legjobbja, fontos szerepet játszott például a Japán elleni sikerben. „A legszorgalmasabb játékos címet is neki adhatnánk, ha lenne ilyen különdíjunk” – magyarázta Berczik Zoltán szövetségi kapitány, aki nagy hatással volt a karrierjére. Urbán Edit 1982-ben legyőzte a brit Hammersley-t egy nemzetközi versenyen, ami előtte egyszer sem fordult elő. Ez kiváló előjel volt a budapesti Európa-bajnokság előtt, amin vezérré vált, nélküle nem jöhetett volna össze az aranyérem megszerzése. A végén azonban megsérült, meg is kellett műteni, utána nehezen nyerte vissza a formáját. A harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza a magyar ranglistán. „Nem láttam értelmét annak, amit csinálok. Céltalanul és rosszul játszottam. Féltem mindentől és mindenkitől. Ha a repülőtér közelébe értem, remegni kezdtem, nem beszélve arról, amikor egy gyengébb ellenféllel kerültem szembe, és az jól elhúzta a nótámat. Berczik biztonságot adott, távozása nagyon megrendített. Mindenre képes vagyok, ha ő áll mögöttem, annyira bízom benne. Mindig nagyra becsültem őt, mint játékost, és mint szakembert egyaránt. Amit ő mondott, az általában mindig bejött.” Berczik 1986-os visszatérése jó hatással volt rá, abban az évben az Európa-bajnok csapat tagja volt.

1987-ben nagy meglepetést okozott, hogy klubtársa, Bátorfi Csilla mögött a második lett az Európa top 12 versenyen. A Delhiben rendezett világbajnokságon a negyeddöntőben a szovjeteket 3:0-ra múlták felül, és bejutottak a legjobb négy közé. Kínától ugyan kikaptak, de a hollandokat legyőzve megszerezték azt a bronzérmet, ami azóta is a női szakág legkomolyabb eredménye. Bátorfival párosban 1988 márciusában megnyerték az Európa-bajnokságot Párizsban, részt vehettek a szöuli olimpián, ahol a csoportmeccseken eredményesen játszva bejutottak a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben a későbbi győztes kínai párostól két játszmában vereséget szenvedtek. Az 1989-es és az 1991-es vb-n mindkétszer bejutottak a négy közé, de lemaradtak az éremről. Urbán Edit 1990-ben is tagja volt az Európa-bajnok csapatnak.

Urbán Edit 1992-ben nem jutott ki a barcelonai olimpiára, abban az évben, a szakedzői oklevél megszerzése után már a BSE edzője lett, igaz, kisebb osztrák csapatokban még játszott.

• Magyar Asztalitenisz Szövetség • Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség • Arcanum • BSE