Vácról Budapestre
1976-ban Vácott kezdett el kajakozni Csereklye Józsefnél, majd rövid győri kitérő után a Bp. Honvédban kötött ki, ahol Angyal Zoltán irányításával folytatta a munkát. Első felnőtt világbajnoksága az 1983-as tamperei verseny volt, amelyen újoncként K–1 500 méteren az ötödik lett. Fejlődését jelzi, hogy 1985-ben a mecheleni vb-n már két számban is kivívta az indulás jogát, s két negyedik helyet szerzett. Nem sokkal később karrierje kicsúcsosodott, hiszen 1986 és 1991 között az ezer méteren versenyző négyes tagjaként öt világbajnoki címet gyűjtött, míg 1993-ban és 1995-ben ezüstérmes lett.
Egy kerek sportolói pályafutás
Legnagyobb sikerét a szöuli olimpián ünnepelhette, amelyen K–1 500 és K–4 1000 méteren is olimpiai bajnok lett. Négy évvel később, a barcelonai olimpián mindkét számban ezüstérmet szerzett. Noha pályafutása jelentős sikereinek zömét négyesben aratta, az 1989-es világbajnokságon K–1 1000 méteren is felállhatott a dobogó felső fokára. Karrierjébe négy-négy világbajnoki ezüst- és bronzérem is belefért, idehaza 36 ízben lett magyar bajnok. 1995-ben az MTK-hoz igazolt, ám 1996-ban az atlantai olimpián K–2 500 méteren elért hatodik helye után letette a lapátot.
„Nagyon érdekes időszakban kerültünk az élvonalba. Még működött a régi vágású vasszigor, de amikor elkezdtünk jól menni, szakítottunk a hagyományos edző-versenyző kapcsolattal. A Honvédban Angyal Zolival sokkal barátibb viszonyban voltunk, mint mások, és ez a fajta szabadság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikeresek lettünk” – emlékezett vissza Gyulay Zsolt.
“„
Gyulay, mint sportdiplomata
Még aktív kajakosként végezte el a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát 1991-ben, majd később a Külkereskedelmi Főiskolát. 1996-ban az Arena sportszergyártó cég marketing-igazgatója lett, majd 1998 és 2001 között annak szlovákiai vezérképviselője volt. Ezután az Újpest FC labdarúgóklubot működtető Kft. ügyvezető igazgatójává nevezték ki, majd 2004-ben rövid ideig egy labdarúgással foglalkozó vállalat vezérigazgatója volt. 2005-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tudományos és sportegészségügyi igazgatójává, emellett az MTK szakosztály-igazgatójává is kinevezték. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2009-ben a testület egyik alelnökévé választották. 2009-től 2011-ig az olimpiai bajnokokat képviselete a Magyar Kajak-kenu Szövetségben, amelynek marketinggel foglalkozó alelnökeként is tevékenykedett. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.
Akadémia névadó és MOB-elnök
„A sportolói múltamnak köszönhetem a csapatépítő képességet, azt, ahogyan motiválni tudom az embereket. A másik, hogy feladatorientált vagyok. Engem az eredmény érdekel, és ez a kajakban nagyon ott volt. Az ismertség egyébként tényleg három percig tart. Ha kapok egy lehetőséget vagy feladatot, és nem tudom megoldani, hiába vagyok ismert” – vallott a civil életéről a kajakos. A szövetség 2021-ben elindított regionális akadémiái közül Gyulay Zsolt nevét viseli a Dunakanyari Regionális Akadémia, amely a sportág bölcsőjének számító térség 52 tagszervezetét foglalja magában és Rasztotzky Anna szakmai irányításával működik. Gyulay emellett tagja a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia kuratóriumának is. 2022. február elsejétől a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, e tisztségében 2024. szeptember 7-én a Pesti Vigadóban a közgyűlés megerősítette, megbízása alapján a Los Angeles-i olimpia utáni tisztújításig vezetheti a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB elnökeként a pekingi téli és a párizsi nyári olimpián volt a magyar delegáció vezetője, és részt vett több Európa Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon is.
Elismerései
Számos elismerést kapott pályafutása során. Háromszor volt az év magyar kajakozója, 1995-ben megkapta a MOB Olimpiai Aranygyűrűt, az állami kitüntetések közt – Magyar Köztársaság csillagrendje, Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje – legutóbb 2024 augusztusában ismerték el A köz szolgálatáért érdemjel arany fokozatával. 2012-től tagja a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének. Gyulay Zsolt családjával Budapesten él, három nagykorú leány édesapja, sőt, már nagypapa. Testvére, Katalin és felesége, Pongrácz Katalin is egykor szintén kajakozott, csakúgy, mint a szöuli olimpia után született leánya, Blanka Olimpia, aki 2005-ben ifjúsági világbajnok lett. A mozgás, az egykori sporttársakkal való együttlét természetesen ma is meghatározó az életében.