Gátai

Róbert

1974 szeptemberében a Telepes utcai általános iskolában Szőcs Bertalan vívómester vezetésével bemutató vívást és toborzást tartott az Magyar Testgyakorlók Köre-Vörös Meteor Sport Kör (MTK-VM). A 70-es évek közepén ez a fajta sportág-népszerűsítés teljesen természetes és rendkívül eredményes eszköz volt, rengeteg gyereket lehetett így útnak indítani az egyesületek felé. A későbbi olimpiai bajnok Tordasi Ildikó és az egyéni vb döntős Kovács István bemutatója nagy hatással volt a diákokra, így Gátaival együtt 128-an kezdtek vívni az MTK-VM-nél, de a felnőtt korosztályig közülük már csak Gátai Róbert jutott el. Ő a vívás előtt más sporttal nem találkozott. Attól kezdve csak az MTK-VM-ben (1991-től az MTK-Pilu-ban) versenyzett. Testvére, Tamás is foglalkozott a tőrvívással. Nyolc éven át Szőcs Bertalan felesége, a korábbi többszörös világbajnok Morvai Zsuzsanna kezei közt nevelkedett és jutott el az ifjúsági magyar bajnoki címig (1981). 1981-ben még a párbajtőrt is forgatta, az IBV-n ráadásul harmadik lett a csapattal.

1982-ben, 18 évesen nem csak érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, de bekerült a felnőtt válogatott keretbe is, és a megnövekedett terhelés miatt akkor Szőcs Bertalan mesteredző vette át a felkészítését. 1983-ban 19 évesen bemutatkozott a bécsi világbajnokságon a válogatottban. Hasonlóképpen újonc volt akkor a 17 éves Érsek Zsolt is. Gátait a 32 között a későbbi olimpiai bajnok olasz Numa ejtette ki (7:10). A csoportmérkőzések során Szaud-Arábia (9:0) ellen még nem állították be. Az NDK kemény diónak bizonyult (6:9), de Gátai két győzelemmel esett át a tűzkeresztségen. A jóformán „tinikből” álló csapat ezután a nyolc közé jutásért a briteken (9:6) jutott túl, Gátai három győzelemmel segítette a válogatottat. A lengyelek ellen (9:7) megint három győzelmet tett le az asztalra. A döntőbe jutásért az NDK ellen (5:9) maradt az ismételt főhajtás, mint ahogy az elismerés kijárt Gátainak is, aki háromszor nyert. A csapat óriási bravúrként az elődöntőbe verekedte magát. Az esély adva volt a vb bronzra, mert Érseknek a Garcia elleni győzelmével már 7:4-re vezettek Kuba ellen. A bronzérem azonban elszállt, 8:8, a kubaiak tusaránnyal nyertek. Gátai itt egy győzelemmel, az öt csapat elleni összesen tizenkét sikerével zárta a világbajnokságot. Ekkor ezen a vb-n tűzte ki maga elé célként az olimpiai- és világbajnoki érmek szerzését. Ez csapatban meg is valósult, csak az egyéni medál hiányzik a kollekciójából.

1984-ben a pozsonyi Ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) ezüstérmes egyéniben és csapatban is az NDK mögött (6:9). A vigaszágról az egyéni döntőbe jutott Gátai Szekeressel szemben maradt alul a fináléban (9:11), Érsek 5. helyezést érte el. Az év tavaszán a 300 indulóval megrendezett bonni Világkupán döntőbe jutott, csak az az évi kétszeres olimpiai bajnok olasz Numától szenvedett vereséget és így lett ötödik. 20 évesen a világranglista 11. helyére ugrott. A négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győzőtől - vívóstílusából adódóan - ebben az időben kapta a „Robogó” becenevet. 1984-ben a junior csapatbajnokságon párbajtőrben nyert aranyat. 1984-ben a Los Angeles-i bojkottot követett olimpiapótlón, a szocialista országok Barátság Versenyén a csapat Budapesten ezüstérmes lett. A magyarok három meccset vívtak, az az évben Világkupa döntőt „csípett” Gátai a vb ezüstös NDK ellen (9:4!) mind a négy asszóját megnyerte. Alapos visszavágás volt ez az előző évi vb-n az NDK-tól elszenvedett két vereségért. A lengyelek ellen bár 4:7-re álltak, de a magyarok visszahozták a mérkőzést, Gátai kétszer győzött és Szeleinek a végén csak egy tust kellett bevinnie a döntőért. Megtörtént. A lengyelek elleni 8:8 után a fináléban a szovjetek hozták magukat, nem adtak esélyt (5:9). Gátainak akkor egy győzelem jutott.

1985-ben a barcelonai világbajnokságon a 7. helyen kötött ki a válogatott, nem így a kobei Universiaden, ahonnan aranyéremmel térhetett haza. Egy évre rá a szófiai világbajnokságon a magyarok lecövekeltek a 7. helyen, az egyéniben Gátai ismét helyezetlen maradt. 1987 a kezdeteket idézően jó éve volt: arany, ezüst, bronz. Egyéni 1. hely Varsóból, 2. hely Havannából, 3. hely Lausanne-ból a vb-ről. A csapatverseny hozta el élete első és egyetlen felnőtt vb érmét. A Dél-Korea elleni 9:3 (Gátai 3 győzelem) és a Svédország elleni 9:2 (Gátai 2 győzelem) elég volt a továbbjutáshoz, amit a szovjetektől elszenvedett 7:9 nem befolyásolt (Gátai 3 győzelem). A magyarok az NDK ellen vívták a kulcsmérkőzést a négy közé jutásért. A csapat 5:8-ról fordított! Gátai „szögbe lépett” és nyeretlen maradt, de 7:8-nál Szelei sikere biztosította a 8:8-at és kedvező találatarányának köszönhetően éremért folytathatta a válogatott. A döntőbe jutásért az NSZK ellen már 5:2-re vezettek a magyarok, de ekkor fordulópontot jelentett, hogy a becserélt 40 éves Reichert verte Érseket. 7:8-nál Gátain volt az utolsó asszó terhe, de kikapott Weidnertől (2:5). A nyugatnémetek bravúros fordítással, 9:7-tel döntőbe jutottak. Gátai két győzelmet hozott. A szovjetek elleni bronzmérkőzésen a válogatott 2:5-ről 8:5-re alakította az eredményt és onnan már nem hagyta kiénekelni a szájából az érmet (9:6). Gátait háromszor ünnepelhette a magyar tábor, leginkább az utolsó csörtéje után, mivel ő volt a befejező ember. 17 év után szerzett ismét vb érmet a férfi tőr csapat.

A Népsport értékelése: „Gátai Róbert extra tempóérzékkel hangolja magát a küzdelmekre.” Ő maga így ítéli meg a vívóstílusát: „Kimondottan támadó jellegű, agresszív. Kedvenc akcióm a kvart ütés szúrás volt, amit Morvay Zsuzsa néni tanított meg. A rendkívül gyors reakcióidőm és sebességem volt a legnagyobb erősségem.”

1988-as év jól kezdődött a Törley Kupán elért egyéni 5. hellyel. A szöuli olimpián egyéniben a 12 közé jutásért a vigaszágon az amerikai Lewisonnal szemben 7:5-ös vezetésről vesztett (8:10). A válogatott éremesélyesként utazott és valóra is váltotta olimpiai reményeit. Gátai a vendéglátók ellen nem vívott, a csapat 1:5-ről fordítva 9:6-tal haladt tovább. A Japán elleni 9:5-höz Gátai semmit sem tett hozzá, kétszer vesztett. Az olaszokkal szemben 6:9 lett az eredmény. Szekeres mind a négy olaszt verte, de a csapatból ugyanakkor hárman csörtét se nyertek, köztük Gátai. A franciák elleni negyeddöntőből (9:4) Gátai pozitívan került ki, két mérkőzését nyerte, egyet elvesztette. A szovjetek elleni elődöntőben (8:8, találataránnyal vereség), Gátai visszacsúszott a negatív tartományba, a mérleg egy győzelem és három vereség. Az NDK elleni bronzmérkőzésen (9:5) a becserélt Gátai egy győzelmet jegyzett (Germanus ellen 5:0), egy vereség mellett. A mérkőzés rosszul indult a 0:2-vel, de erre jött válaszként egy hetes magyar győzelmi sorozat. Az utolsó asszóban Szekeres 0:2-ről 5:3-ra fordított Germanus ellen és ezzel lezárta bronzérem kérdését.

1989-ben a denveri vb-n a csapattal 7., az egyéniben helyezetlen. 1990-ben előrelépés mutatkozott, a lyoni vb-n a csapat 5., az egyéniben viszont ismét helyezetlen. A magyar bajnokságon bronzérmes. 1991. április 22-én súlyos autóbalesetet szenvedett, amikor a tőr válogatott tagjaival Bonnból tért haza a Világkupa versenyről egy mikro busszal. A sofőr vezetéstechnikai hibája folytán, jelentős sebesség mellett a jármű az autópályán megpördült és az árokba csapódott. Két operáció várt rá, műteni kellett a fegyveres vállát, ami már soha nem lett a régi.

15 hónapos kihagyás után a barcelonai olimpián ismét vívhatott. Nagy-Britannia ellen (9:7), Gátai három győzelmet és egy vereséget „termelt”. Kubával szemben (3:9), egyszer nyert. A negyeddöntőben a csapat megríkatta az olaszokat (9:5), Gátai brillírozott, 3 győzelem és 1 vereség a mérlege. Az utolsó mérkőzésen 20 mp alatt fordított 0:3-ról 5:3-ra a későbbi olimpiai bajnok Puccini ellen és ezzel alakította ki a végeredményt. Az elődöntőben a németek ellen elvesztett mérkőzésen (5:8) hullámvölgybe került, mint ahogy egyik társának, neki sem volt pozitív a mérlege: egy győzelem és két vereség. Ahogy Szöulban sikerült a bronzot megszerezni, Barcelonában nem, a lengyelek elleni vereség nyomán (4:9) a negyedik hely jutott a magyaroknak. Gátai mérlege egy győzelem és két vereség volt. Pályafutását úgy fejezte be, hogy nem sikerült egyéni magyar bajnoki címet szereznie.

A profi pályafutását 1993-ban fejezte be, utána már csak hobbi szinten vívott. 2002-ben 38 évesen magyar bajnoki címet szerzett, miután a döntőben az MTK 45:38-cal utasította maga mögé a Törekvést. Az utolsó versenyén 2006-ban, 42 éves korában a fiával együtt indult a felnőtt válogatón. Mindkét fia vívott: a nagyobbik, Dávid hobbi vívóként korosztályos csapat bajnoki címet szerzett, a kisebbik, Róbert, felnőtt válogatott tőrvívó volt, utánpótlás korosztályban egyéniben érmeket nyert (junior vb III., kadet vb III., U-23 Eb II.). Ahogy az édesapjának, neki is mindvégig Szőcs Bertalan volt a mestere. Különleges eset történt 2010-ben a bakui junior világbajnokságon. Míg id. Gátai bíráskodott, közvetlenül a háta mögötti páston komoly tétért vívott a fia, és az apjának minden erejével koncentrálnia kellett, hogy még csak rá se pislantson, csak a rá bízott mérkőzést követhette. 25 évet töltött el nemzetközi versenybíróként világversenyeken (1994-2019). 2008 óta edzősködik a Törekvés SE-ben, ahol korosztályos vb és Eb érmes és döntős tanítványokat nevelt, mint Tóth Janka, Nekifor Erika, Tóth Gergely.

Edzői hitvallása: „Azt gondolom, hogy mindazokat az apró mozdulatokat a tanítványaimnak meg tudom mutatni és tanítani, amik nincsenek benne abban a bizonyos nagykönyvben. A közel negyedszázados tapasztalatom biztonságos alapot nyújt arra, hogy a versenyzőimet felkészítsem a megmérettetésekre. A nemzetközi bíróként eltöltött évtizedekből szintén komoly előnyt kovácsolhatok, hiszen kevés olyan szakember van ma Magyarországon, aki az edzéseken el tudja magyarázni egy-egy tus megítélésének bírói lélektanát is. Mindezek összességében merem kijelenteni, hogy én más szempontok alapján nevelek gyerekeket, más impulzusokkal látom el őket. De nem gondolom, hogy mint edző, mindent tudok a szakmáról. Tudom, hogy vannak szakmai fortélyok, amiket még el kell lesnem a mesterektől, azt is tudom, hogy folyamatosan lépést kell tartani a nemzetközi trenddel, de hiszek abban, hogy azzal a kitartással, elhivatottsággal, sportág-szeretettel, ami bennem van, elismert edző lehetek.” (2015, torekvesvivas.hu)

• Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I. (1995) • Vívó Híradó • Népsport • arcanum.com