Szőcs

Zsuzsanna

Ha valakinek a családi háttere miatt eleve elrendeltetett volt az útja a sportban, akkor az Szőcs Zsuzsáé. Édesanyja Morvay Zsuzsa kétszeres világbajnok tőrvívó, később szakedző, édesapja Szőcs Bertalan világbajnoki ezüst- és bronzérmes tőrvívó, később mesteredző. Az ő nagybátyja Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes kardvívó, olimpiai bronzérmes tőrvívó, mesteredző (1964). Mindezek ellenére nem a vívóteremben kopogtatott először, az úszással kezdte, a műkorcsolyázásba is belekóstolt, majd a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületben (KSI) tornázott az olimpiai és világbajnok Kertész Alice-nél. A szorgalmas kislány azért végül csak eljutott a pástig, bár elmondása szerint a szülei nem erőltették ezt a lépést. Egyetlen edzője az édesapja, Szőcs Bertalan (mesteredző 1969-től) volt (1971-1994). Klubja sem volt több mint egy, a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), annak viszont több neve is volt az idők során (Vörös Meteor Egyetértés Egyesület, MTK-VM, MTK-Pilu.)

12 évesen I. osztályú vívó lett, ami nem csak, hogy szenzációnak számított, de akkor érezte meg igazán, hogy neki a teremben a helye. Megnövekedett önbizalmával 14 és 15 évesen serdülő bajnok lett. 1976-ban az édesapja az olimpiáról hozott neki egy fehér trikót a játékok logójával és ez a ruhadarab lett az elmaradhatatlan kabalája. 16 évesen ifjúsági bajnok és Ifjúsági Barátság Verseny (IBV) ezüstérmes a csapattal. 1977-ben a szövetségi kapitány szerette volna kivinni a bécsi junior vb-re, de az édesapja, mint fegyvernemi felelős ehhez a feladathoz még túl fiatalnak találta a 15 éves lánykát és nem engedte kiutazni. A nagy berobbanás éve 1979 volt. Az IBV-n a csapattal első, s akkor már kijutott az ifjúsági világbajnokságára is Chicagoba, ahol 3. lett. Kivitték az első Világkupa versenyére, a párizsi Jeanty Kupán 4. lett. Az Eötvös József Gimnáziumban az érettségire még csak készülgetve, már 17 évesen került be a felnőtt válogatottba és a fiatalítás jegyében vele és Stefanek Gertrúddal frissített csapat a melbourne-i világbajnokságon ezüstérmes lett. A döntőbe jutásért a lengyeleket kellett legyőzni. Marosnak nem ment és átadta a helyét Szőcsnek. Attól kezdve minden mérkőzését hozta a válogatott (3:5-ről 9:5). A döntőben a szovjet-magyar 9:5, Szőcs egy győzelmet „húzott be” (Szidorova 5:1).

1980-ban junior magyar bajnok, egyéniben és csapatban is. A moszkvai olimpia azonban rázósabban nem is kezdődhetett volna. A selejtezőben csak tusaránnyal sikerült túllépni a briteken. Szőcs bemutatkozásképpen 2 vereséget és 2 győzelmet mutatott fel. A 3. helyért a lengyelek ellen Szőcs 4 győzelmet ért el cseles akcióival. Minden ellenfelét magabiztosan 5:3-ra verte. Már 4:1-re vezettek a lengyelek, innen fordítottak a magyarok 8:7-re. Szőcs Zsuzsának az utolsó asszóban két találatot kellett adnia a bronzéremhez, erre túlteljesítette a tervet, 5:3-ra nyert Skladanowska ellen. Egy újonctól nem hétköznapi helytállás. 1980-ban csípőműtétet hajtottak végre rajta, szerencsére a gyerekkori rendszeres sportolás fizikailag annyira megalapozta, hogy komolyabb sérülések nem érték a pályafutása során.

1981-ben Clermont Ferrandban volt a világbajnokság, ahol újabb bronzot nyert a csapat. A harmadik helyért folyó mérkőzésen Szőcsöt becserélte az édesapja, lánya sikerrel állt be, az olaszok 5:8-nál feladták a folytatást. 1982. A vívóknál hagyomány, hogy a tatai edzőtábor végén, a világbajnokság előtt levezetésképpen a kardozók tőrrel állnak ki a nők ellen csapatmérkőzésre. Szőcs Nagyházival vívott, akinek eltörött a pengéje és az megsértette Szőcsöt. Szerencsére megúszta, a sebészeten összevarrták és kiheverte az esetet. Rómában a vb-n döntős lett a csapat. A Népsport tudósítása kritikával elegyítve így szólt: „Az olimpiai bajnok Tordasi első veresége után kérte a lecserélését. A helyére beállt Szőcs mindjárt győzött is. Szépen vív, jó nézni, csak egy a baj, nem mindig éri el az ellenfeleit. Nem igazán veszélyes”. Ha ez így lett volna, akkor a társnőit is illethette volna az észrevétel, mind csak egy mérkőzését nyerte, így Olaszország-Magyarország állása 4:9 lett. Az 1983. évi bécsi világbajnokságon bronzérmet szerzett a válogatott. 1984-ben éremesélyes volt a csapat, már elkészültek a formaruhák is, amikor a politikai ok miatt bojkottált Los Angeles-i olimpia helyett az úgynevezett szocialista országok vívói számára rendezett Barátság versenyen kellett helytállni. Megszerezték az első helyet.

AZ 1985-ös barcelonai világbajnokságon a magyarok a franciákat (9:5) és a szovjeteket (8:7) ütötték ki a nyeregből és bekerültek a nyugatnémetek elleni döntőbe. Az ellenfél már 2:7-re elment, a hétből hatszor 5:4-re hozták a meccseiket. Szőcs Bischoffal szemben nyert (5:3), összesítésben 4:7. Szőcs négy kvart-parádriposzttal fordította a maga javára a csörtét. A „Szöcske” becenévre hallgató Szőcs Fichtelt is legyőzte (5:2), ő lett a legeredményesebb magyar a fináléban. 5:9 lett a vége, az NSZK még soha sem nyert világbajnoki címet. Melbourne és Róma után harmadszor lett ezüstérmes a magyar csapat.

A szófiai világbajnokságon (1986) 4. lett a csapat. 1987-ben a lausannei vb-én viszont a válogatott csapat (Jánosi Zsuzsa, Kovács Ildikó, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin) megszerezte az első helyet. 14 év szünet után ismét magyar arany született. A szovjeteken és az olaszokon át vezetett az út a döntőbe, ahol Románia is csak gratulálhatott (9:6). Szőcs ezen a mérkőzésen nem kapott szerepet. Egyéniben, mint a többi világbajnokságon is, ahol lehetőséget kapott, helyezetlen maradt.

1988-ban a szöuli olimpián mind az öt mérkőzésen pástra lépett. Kanada (8:6) és a Koreai Köztársaság (9:4) ellen két-két győzelmet ért el. Majd bántóan rossz szériába került: a negyeddöntőben az USA ellen (9:5) nyeretlen maradt, az elődöntőben az olaszok ellen (3:9) sem ment jobban. Jött a „feltámadás”, a harmadik helyért a szovjetek ellen (9:2). Stefanekhez hasonlóan Szőcs is veretlen maradt, három- három győzelmet ünnepelhettek. Technikás volt, akit az édesapja nagyon szép vívásra tanított. Neki köszönhetően széles volt a repertoárja, a kitérő feltartó volt az egyik biztos pontja, főleg a pályafutása kezdetén.

Édesapja és az olimpiai bajnok Bárány Árpád szorgalmazták, hogy a párbajtőrrel is foglalkozzanak a lányok, mondván, a technikás vívónak nem okoz gondot az áttérés. Szőcs 26 évesen váltott a párbajtőrre és nem bánta meg. Az első hivatalos vb-n (1989) Denverben aranyérmes lett a magyar csapattal (Szalay, Szőcs, Eőri, Horváth M., Várkonyi), mely a döntőben „elgázolta” az olaszokat (9:3), igaz akkor Szőcs nélkül. Ettől függetlenül ő az első vívónő, aki tőrben és párbajtőrben is világbajnok. Egy évre rá a lyoni vb-n ezüstérem született, Szőcs vívott az NSZK ellen elvesztett (7:9) döntőben. 1991-ben Budapesten szerepelt a franciák elleni döntőben, K.O. 9:1. 1991-ben a bécsi Eb-t is megnyerte a csapat, a döntőben a házigazda Ausztria hajtott fejet (5:2). Szőcs egy találkozón vívott és 5:0-ra lelépte Knechtl-t. Egyéniben élete egyetlen felnőtt világversenyes érme született itt, a döntőben Horváth Marianntól kapott ki (8:7, 6:4), ezüstérmes. 1992-ben Havannában ismét világbajnoki elsőség. Az NSZK elleni döntőben (8:7) Szőcs veretlen maradt! Az első négy vb-ből három aranya a magyaroké.

Atlantára ugyan még szeretett volna felkészülni, de 1993-ban gyermeke született, ezért 1994-ben visszavonult mert úgy döntött hogy minden idejét a lányára szánja. A sportolást nem hagyta abba, heti 4-5 alkalommal lelkesen látogatta a fitnesz termeket. A rendszerességnek, a 2-3 órás edzéseknek és az azokat kísért szaunázásnak a pandémia vetett véget. Még aktív versenyezőként elvégezte a Vendéglátóipari Főiskolát, öt éven át az Átrium Hyattben dolgozott. Utána a Ricoh Hungary-nél kereskedelmi képviselő volt tíz éven át. Ezután irodavezetőként a Sztársport képes hetilap szerkesztőségét erősítette. Párja Udvarhelyi Gábor mesteredző, volt szövetségi kapitány, akivel 43 éven át éltek együtt, 2022. októberében hunyt el. Udvarhelyi Gábor hat olimpián dolgozott, olimpiai és világbajnok, Európa-bajnok tanítványai, Kovács Iván, Mincza Ildikó, Nagy Tímea, Király Hajnalka, Tóth Hajnalka, Kulcsár Krisztián, Imre Géza, Rédli András, Hormay Adrienn és Somfai Péter viszik tovább az örökségét.

• Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Jocha Károly: Bronzérmes győztesek (2010) • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995) • Nemzeti Sport • olimpia.hu • arcanum.com