Klauz

László

“Ha ő nem győz törött kézzel, ha nem küzd olyan fáradhatatlanul négyszer operált térdével, akkor nem osztanak aranyat a csepelieknek. De győzött, s ez a szív diadala volt. Egy olyan szívé, amely csak és kizárólag Klauz Lászlóban dobog…” (Képes Nemzeti Sport, 1992. december 15.) Pályafutását a Győri Dózsában kezdte 1975 és 1981 között , 1982-től a Csepel birkózója volt. Nevelőedzője Ördögh József. Edzője volt még Baracsi Imre és Maróthy István. A válogatott keretnek 1985-től volt a tagja. Nehézsúlyban (130 kg) kötöttfogásban és szabadfogásban is versenyzett. Legnagyobb sikerét kötöttfogásban az 1989-es martigny-i világbajnokságon érte el egy ezüstéremmel. Az 1986-os budapesti világbajnokságon bronzérmet szerzett. Az olimpiai játékokon nem sikerült érmet szereznie. 1988-ban Szöulban szabadfogásban, 1992-ben Barcelonában pedig kötöttfogásban lett negyedik helyezett. Csípőficama miatt, viszonylag későn kezdett sportolni. Karrierjét a Győri Dózsában kezdte. Első útja a futball pályához vezette, de hamar a birkózó szőnyegen találta magát. Szülővárosában 1975 és 1981 között birkózott.

Az országos versenyeken figyelt fel rá a Csepel SC szakosztály vezetője Maróthy István, majd szerződést kínált neki. Nehézsúlyban (130 kg) kötöttfogásban és szabadfogásban is egyaránt versenyzett, a Csepel SC színeiben. Sosem feledkezett meg klubjáról, örömmel emlékezett vissza az ott eltöltött időkre. Mindig úgy érezte hálával tartozik az egyesületnek. - “Kevés sportoló van, aki annyit köszönhet a sportegyesületének mint én. Amikor úgy tűnt, hogy pályafutásom félbe kell szakítanom, a klub igen nagy áldozatot hozott a felgyógyulásom érdekében. Nekem egyelőre ezt kell törlesztenem - győzelmekkel, Eb - és vb - érmekkel.” A Csepelbe igazolás után, 1985-től lett tagja a magyar válogatott keretnek. Az ezt követő évben szárnyalta túl, korábbi OB győzelmeit: “... 1986-ban, amikor Budapesten rendezték a világbajnokságot, lehetőséget kapott, hogy a nagyok között szerepeljen. S ő élt is a lehetőséggel. Nem akármilyen mezőnyben, parádés birkózással, meg sem állt az elődöntőig, s végül bronzérmet szerzett. Egyszerre az érdeklődés középpontjába került, s akik addig nem is ismerték, a jövő bajnokaként üdvözölték.” Még ebben az évben a világkupán a dobogó második fokára állhatott. Ezt követően 1987-ben Tempereben az Európa-bajnokságon hatodik, az országos bajnokságon pedig első lett. Az 1988-as szöuli olimpia évében kétszeres magyar bajnok lett (mindkét fogásnemben ő volt a legjobb) így, útra kelhetett Szöulba, ahol szabadfogásban negyedik, kötöttfogásban pedig az ötödik helyet szerezte meg. Az olimpia után egy évvel jött a 37. kötöttfogású birkózó világbajnokság Martignyben. Az ott megszerzett ezüstéremmel Magyarországnak 19 év után volt ismét nehézsúlyú világbajnoki döntőse. Még ebben az évben kétszer magyar bajnok. 1990-ben, Rómában a kötöttfogású világbajnokságon ötödik lett. 1990-ben egy világbajnoki hatodik (Tokió), egy Európa-bajnoki negyedik (Poznan) és két magyar bajnoki címet ért el. 1991-ben Várnában negyedik a világbajnokságon, emellett kötöttfogásban illetve szabadfogásban is magyar bajnok lett. 1992-ben visszatért az olimpiai játékokra, Barcelonába, ahol ismét negyedik lett. 1993-ban újra magyar bajnok, és Stockholmban a világbajnokságon ötödik: “Komótosan kezdett “Maci Laci”, Klauz László, a szintén csepeli nehézsúlyú. Magasságban egy fej különbség volt az előny Klauz javára a dél-koreai Jang Jung Dzsinnel szemben. A tudásban ennél is több. A visszavonulás gondolatával kacérkodó, 31 éves világbajnoki ezüst- és bronzérmes magyar fiú, két egyenként egy-egy pontot érő levitelére és a szintén egypontos pörgetésére csak azzal tudott válaszolni, hogy a rárohanó Klauz elől kivágtázott a szőnyegről. A futógyorsaságát nem értékelték, a szőnyegről menekülést viszont büntették, ezzel tehát 4:0-as magyar győzelem született … Folytatta ezt a sorozatot a 130 kg-os klubtársa Klauz is. A dán Thomas nem győzött felálldogálni a három levitelből (3:0) és mikor a csepeli fiú újabb rohamra indult, kimenekült előle (4:0) és már sehogy sem akart összekapaszkodni.” (Nemzeti Sport)

Sikereit az üzleti életben is folytatta, de ekkor sem feledkezett meg csapattársairól. Egykori (csepeli) birkózó klubját nagyvonalúan támogatta, a versenyszerű birkózással felhagyott, idősebb sporttársaival megosztotta lehetőségeit és munkahelyet adott nekik. Klauz László 2013 március 28-án, 51 éves korában hunyt el. 2014-től szülővárosa, Győr nemzetközi emlékversennyel ismeri el sport és emberi teljesítményét.

A kötöttfogású világbajnokságokon, 1986-ban, Budapesten bronzérmes,1989-ben, Martignyben, ezüstérmes, 1991-ben Várnában 4., 1990-ben Rómában és 1993-ban Stockholmban 5. lett 130 kg-ban. A XXV. nyári olimpiai játékokon, 1992, Barcelonában, Spanyolország,kötöttfogás 130 kg-ban 4. helyezett lett. A XXIV. nyári olimpiai játékokon, 1988-ban, Szöulban, Dél-Korea kötöttfogás 130 kg-ban 5., szabadfogás 130 kg-ban 4. helyezést ért el. Az Európa-bajnokságon 6. helyen végzett 1987-ben , Tamperében. Kötöttfogású országos bajnok 1988-ban, 1990-ben, 1991-ben, 1993-ban, ezüstérmes 1986-ban. Szabadfogásban világbajnoki 6. helyezett Tokióban, országos bajnok 1987-ben, 1988-ban. 1989-ben, 1990-ben, 2. helyezett 1986-ban és 1991-ben, 3. helyezett 1984-ben és 1985-ben.