“Elvált szülők gyerekeként a bátyámmal mindig a nagyszülőknél nyaraltunk, és a lőrinci Mátravidéki Erőmű hűtőtavában tanultam meg úszni. A nagymama halála után Tiszaújvárosban maradtunk, és az iskolából elvittek minket a kajakosok edzésére. Balázs Kati néni felfigyelt rám, megkérdezte, nincs-e kedvem kajakozni. 1972-ben elkezdtem, ott ragadtam, mert rögtön megtetszett a sportág, sőt, a bátyám is jött utánam. Kati néni és Kiss László voltak az első edzőim” – elevenítette fel a kezdeteket Rakusz Éva
“„
19 évesen bekerült az olimpiai csapatba
Már az első versenyén bronzérmes lett, a Tokajban nyert első érmet ma is őrzi….majd sorra jöttek a sikerek, az érmek. Hozzáteszi, akkor még eszkimó hajóban versenyeztek, és eszkimó magyar bajnok is volt, majd PK egyesben Povázsán Kati előtt lett bajnok. “ Füzesséry Gyula és Vajda Vili bácsi keze alatt ifi válogatott lettem, és érdekes, ekkor nem jöttek a sikerek. Csapathajós bronzérem mellett nem volt semmi kiugró eredményem” – mondja. Az áttörést az 1980-as év hozta, amikor fiatalon, 19 évesen bekerült az olimpiai csapatba és a rutinos, nála 9 évvel idősebb Zakariás Máriával párosban bronzérmet szerzett. “1975-től Farkas Zoli bácsi volt az edzőm, és a dózsás edző Horváth Péterrel együtt találták ki a kettősünket. Szenzációs ötlet volt, azonnal megtaláltuk az összhangot Marikával. Ő ült elöl, ő volt az ész, én meg a motor, a tettre kész erő hátul. Futott alattunk a hajó!” – mesél a múltról, amikor a válogatókat megnyerve kijutottak az olimpiára.
Érmek sokaságát szerezte
Moszkvában beragadtak a rajtnál, de aztán beindultak, felvették saját ritmusukat, és – mint fogalmaz– egy hajszállal, egy hullám segítségével lettek bronzérmesek. “Azóta többször megnéztem a felvételt, mert a tanítványaim mondják, hogy láttam Éva nénit a youtube-on, meg élménybeszámolókon is szóba jön az olimpia, és tényleg hajszállal lett meg az érem” – teszi hozzá arról az eredményről, ami azért a legkedvesebb számára, mert nagyon fiatalon lett olimpiai érmes. A moszkvai olimpia után egyest, párost és négyest is evezett, érmek sokaságát szerezte. Aztán az 1986-os montreali vb-n a Géczi, Mészáros, Kőbán, Rakusz négyesnek sikerült legyőznie a németeket! A szöuli olimpián négyesben ezüstérmes lett, majd az a hajszál, amely Moszkvában segítette a párosukat, most a Mészáros Erikával alkotott kettősüket elválasztotta a dobogótól.
Olimpia után
Az olimpia után még folytatta volna a pályafutását, de az állandó stresszhelyzet miatt abba kellett hagynia a versenysportot. Nagycsoportos óvodások és általános iskolások úszásoktatója lett, mellette segédedzői-edzői-szakedzői végzettséget szerzett. “Máig hálás vagyok Farkas Zoli bácsinak, aki apám helyett apám volt, hogy rábeszélt a tanulásra. Apámat nem is ismertem, óriási hajtóerő volt, hogy bizonyítsak neki. Aztán a moszkvai olimpia után kaptam tőle egy gratuláló képeslapot… Zoli bácsi abban is segített, hogy polgármestersége idején, még diploma nélkül, egy kisiskolában testnevelő tanár lehettem, ott gyakoroltam a pedagógusi hivatást” – beszél szeretettel egykori edzőjéről. 2020 augusztusában nyugdíjas lett, de 2021 szeptemberében egykori tiszaújvárosi iskolája felkérte úszásoktatásra, így a nyugdíj mellett három ötödik osztálynak heti hat órában úszást tanít. A kajakozást sem hagyta abba, masters versenyeken indul, és Bardóczi Krisztiánnal együtt a Tisza régióban edzősködik utánpótláskorú gyerekeknél. “1972-ben elkezdtem kajakozni, és azóta azt csinálom, amit szeretek. Teljes az életem.”