Bujdosó Imre (1959) - Hajrá, magyarok!

Elveszett egy focista, lett egy olimpiai bajnok kardvívó

Bujdosó Imre Berettyóújfaluból indulva jutott el az olimpiai aranyig. Egy éves korában költöztek Sashalomra, a gyerekkorából arra a mozzanatra emlékszik a legszívesebben, amikor a Balatonon nyaraltak és Grosics Gyula olimpiai bajnok focikapus is beállt néha közéjük. A jobb kezes, de bal lábas fiúcskán megakadt a híres kapus szeme és igencsak szorgalmazta Bujdosó apukánál, hogy vigye a gyors lábú fiát a focisták közé. Az apa inkább vívás párti volt. A jelentkezés eszerint történt, de a gyerek inkább a focihoz vonzódott, így náluk kötött ki a sporttáborban. Hivatalból megjelent ott Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok tőröző, aki szembesítette a fiút a jelentkezési ívével, és attól kezdve a sorsa megpecsételődött. Ki tudja milyen focistát vesztettünk, de nyertünk egy olimpiai bajnok vívót. Másnap már a vívóteremben találta magát, de ettől a kedve még nem nőtt meg a sportág iránt. Az ízig-vérig tőredző, Tolnay Kornél előkeresett egy halom rozsdásodó tőrt a szertárban, mutogatta a gyerekeknek, de Bujdosó szeme egy fényes kardon akadt meg. „Ha nem azt kapom, abbahagyom” – jelentette ki. Megkapta.

A junior vb-n csillogtatta meg először a tudását

1971 és 1973 között a KSI-ben edzett Tolnayval, aki 1973-ban átvitte a BSE-be, ott is maradt 1988-ig. Tolnayval együtt tanulták a kardvívás tudományát. 1974-ben serdülő, 1976-ban ifjúsági országos bajnok, az IBV-n a csapattal aranyérmes három egymást követő évben (1976, 1977, 1978), miközben 1977-ben le is érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. Nem csoda, hogy csábítgatták több neves klubtól is, de ezeknek ellenállt. A BSE-ben edzőpartner hiányában naponta 3-4 iskolát is kapott, hol Tolnay mellett dolgozott, hol Hatz Józseffel, Kevey Jánossal, illetve Polgár Józseffel. Bujdosó szerencséjére mindenki más stílust képviselt, és ez a sokszínűség csak hasznára vált. Saját bevallása szerint Keveytől tanulta a legtöbbet, aki korábban olimpiai és világbajnokokat nevelt Lengyelországban. 1979-ben ért be minden addigi munka, az Ifjúsági Barátság Versenyen egyéniben első, South Bend-ben pedig megnyerte a kard egyéni junior világbajnokságot. Szélvészgyors volt akkoriban, 12 másodperc alatt futotta a 100 métert. Élete nagy sikerének érzi ezt az aranyat, mert egy évvel korábban Madridban kiesett, ettől oly annyira padlóra került, hogy örökre el akarta felejteni a vívást.

Gyors reflexű kontravívó, akit nem kímélték a sérülések

Vasasban edzett Batizi Sándornál, bár az eredményeit továbbra is a BSE dicsőségére szerezte (1988 és 1994 között volt ténylegesen a Vasas tagja.) Bujdosó gyors reflexű, igazi kontravívó volt. Taktikai tárháza Batizi idejében erősödött meg. Saját elmondása szerint a forrófejűsége viszont nem vált hasznára. Mivel addigra már túl sokat hitegették, Batizi 1988-ban az olimpia előtt Németországba szerződött és akkor ideiglenesen Kovács Tamás szövetségi kapitány edzette Bujdosót. Végül 1989-1994 közt id. Somodi Lajos foglalkozott vele. Bujdosót sajnos nem kímélték a sérülések. 1980-ban bemelegítés nélkül állt neki távolt ugrani, aminek meniszkusz operáció lett a vége. Ennek ellenére is addig küzdött, hogy 1980-ban a moszkvai olimpiára tartalék lett. A fociról persze nem mondott le, sőt tagja volt annak a sportolókból formálódott alakulatnak is, mely a BLASZ III-ban vitézkedett. Nem akárkikkel rúgta a bőrt, öttusa olimpiai bajnokok, dr. Török, Fábián, az úszó olimpiai bajnok Darnyi, a kardvívó Szabó Bence játszott a csapatban. Egészen addig, míg meg nem műtötték a bokáját.

A dicső nyolcvanas évek

A válogatott sikerei

A dicső nyolcvanas évek következtek. 1982-ben a világbajnok Nébald Rudolf helyén került be a válogatottba és újoncként csapat arannyal térhetett haza Rómából a világbajnokságról (Bujdosó, Gerevich P., Gedővári, Nagyházi, Nébald Gy.). A döntőben az olaszok ellen Bujdosó a hazai közönség bálványát, az exvilágbajnok Maffeit verte 5:3-ra, majd szikrázó csatát vívott Dalia Barbával és ismét nyert (5:4). Ezzel két kör után 6:2-re vezettek a magyarok... A mérkőzés legjobbja, Bujdosó a vívóidő lejárta után verte Megliót. „6:5-nél lélektanilag a legjobb pillanatban győzött. Az utóbbi időben kevés újonc tudott ilyen teljesítményt nyújtani. Ez megnyugtató a jövőre nézve” – mondta Kovács Tamás a szövetség akkori főtitkára. La Gazzetta dello Sport: „Kilyukasztottuk a magyarok felszálló léghajóját, de az utolsó pillanatban Bujdosó befoltozta azt.” A Népsport így értékelt: "Bujdosó érett volt, bátor, érezte, hogy bíznak benne, száműzött minden kishitűséget, amely ifjúsági világbajnoki címe megszerzése óta jellemezte.” Bujdosó 1982-ben a TF-en vívó szakedzői oklevelet szerzett. A csapat életében dobogós helyek következtek ezután: 1983-ban a bécsi vb-n ezüst, 1984-ben Budapesten az „olimpiapótló” Barátság versenyen szintén ezüst, majd 1985-ben a barcelonai vb-n bronzérem. 1986-ban fordult a kocka, mert az addigi egyéni sikertelenségeket felváltotta a szófiai vb második helye és a csapat lett 4. Bujdosó kitűnő vívása a 32-es táblán és az egyenes ágon való bemasírozása a döntőbe sokat sejtetett. A döntőbe még egy magyar jutott, a végül 5. Csongrádi. Az elődöntőben Bujdosó 8:8 után kérlelhetetlen volt a hazai pályát élvező Etropolszkival (10:8). A döntőben a szovjet Mindirgaszov ellen 4:4-ig volt szoros az asszó, de attól kezdve nem volt kérdés a két érem hova kerülése. Bujdosó a döntő után: „Mindirgaszov végig tartotta ellenem a távolságot és nem engedte kibontakozni az akcióimat. Azzal ölt meg, hogy nem ment bele a kontrajátékba.”

Tizennyolc éve várt aranyérem drámai körülmények közt

Sportszervező, világbajnok és Európa-bajnok a csapattal

1988-ban a szöuli olimpia viszont mindenért kárpótolta, a döntőben drámai meccsen 4:8-ról felzárkózva győzték le a szovjeteket és olimpiai bajnokok lettek Bujdosó, Csongrádi, Gedővári, Nébald, Szabó összetételben. Szöulban mind az öt mérkőzésen pástra lépett és 12 győzelmet aratott, 5 vereség mellett. De ezzel nem volt vége, további csúcspontok vártak még Bujdosóra. Nem a denveri vb 4. helye volt ez (1989), de a lyoni vb ezüstje megint jó irányt jelzett (1990). 1991 nagy éve volt, a TF-en sportszervezői oklevelet szerzett, Budapesten világbajnok, Bécsben pedig Európa-bajnok lett a csapattal (Abay, Bujdosó, Köves, Nébald, Szabó). A barcelonai olimpiai csapat ezüsttel zárta pályafutását (az összeállítás azonos az előző évivel.) Az ötből három mérkőzésen szerepelt, négy győzelem és öt vereség mellett. A döntőben is vívott a FÁK ellen (5:9), Nébald helyére cserélték be és Gutcejt ellen 5:4-re nyert is. Akkor indulhatott volna az újabb szöuli csoda, mivel három asszóval a vége előtt 7:4-re alakította az eredményt. Ez elmaradt. 1994 tavaszán fejezte be a versenysportot.

Edzői pályafutása

Gedővári Imre dr. olimpiai bajnok társával, mint a két Imi gyakran laktak egy szobában a versenyek idején, táborokban. „Bujdi” azt tervezte, hogy Imréhez hasonlóan, ő is majd 37 évesen fejezi be, azaz még 1996-ig húzza az igát. 1994-ben a bonni Világkupán azonban a koblenziek megkeresték, szerződne-e Németországba edzőnek a Königsbacher SC-hez. Tekintettel a három gyermekükre feleségével úgy döntöttek, hogy beleugranak az ismeretlenbe. 2018-tól Dormagenben az olimpiai központban dolgozott, a felnőtt válogatott mellett asszisztensedző, a kadett és junior válogatott mellett szövetségi edző. Tanítványai közül Dennis Bauer a 2000. évi olimpián a kardcsapattal harmadik helyezést szerzett, és több korosztályos világbajnokot is nevelt.

Családi sikerek

Nős, három gyermek apja. Balázs, Gergő, aki a német vívószövetség versenybírója lett és lánya, Alexandra, akit mindvégig az édesapja edzett. Karddal a kadett vb-n magyar színekben ezüstérmet nyert. 15 éves kora óta német színekben versenyzett, és kard egyéniben 18 évesen indult a pekingi olimpián, ahol a legjobb 32 közé jutott. A londoni olimpián 10. lett, 2006-ban negyeddöntős volt a vb-n. Peking előtt az olimpiai bajnok Szabó Bence Venezuelában, az olimpiai ezüstérmes Navarette József Spanyolországban, Decsi András későbbi magyar szövetségi kapitány Hongkongban, Bujdosó Németországban volt edző. Úgy szervezték a csapataik életét, hogy körbe utazták a világot, mindig az épp a másik magyar mesternél tartott edzőtábort tervezték be.

A hazatérés

Huszonhat németországi év után 2025 augusztusában hazatért, és Törökbálinton edzősködik. "Azt semmiképpen sem akartam, hogy úgy tűnjön, bárkinek a helyére pályázok, eleve azt terveztem, hogy fiatalokkal kezdek el foglalkozni" - ismertette itthoni céljait.