IV. nyári olimpiai játékok
A versenyeket 22 sportág, összesen 110 versenyszámában, 22 ország 1999 férfi és 36 női, összesen 2035 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Bemutatót tőrvívásban tartottak. Magyarországot 8 sportág, összesen 37 versenyszámában 63 férfi versenyző képviselte a IV. Nyári Olimpiai Játékokon. A magyar csapat Londonban 3 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérmet szerzett, nemzetünk az éremtáblázaton a 6., a nem hivatalos pontversenyben a 7. helyen végzett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1904-ben az örök várost, Rómát bízta meg a következő játékok megrendezésével, de az olaszok a társadalmi bajok (gazdasági válság, terrorizmus) és a természeti csapások (Vezúv kitörése) miatt visszaléptek a rendezéstől. Talán nem meglepő, az első jelentkező beugró Athén volt, de Coubertin félt az elgörögösödéstől, és Londonra bízta a játékokat. Anglia egyébként – mint a modern versenysport szülőhazája – már régen megérdemelte volna az olimpiát, ám saját magukat tartották távol az olimpiától az angolok, féltve sportbéli hegemóniájukat. A rendkívüli olimpián részt vett Edward angol király is, aki nem csupán szerette a sportot, hanem űzte is: gyakori látogatója volt a vívótermeknek. Az ősi hellén olimpiák szele megcsapta a királyt és lelkes híve lett a coubertini eszmének, így amikor „kiadóvá” vált az 1908-as olimpia, London rögtön jelentkezett. A britek kitettek magukért: alig tíz hónap alatt az akkori világ legkorszerűbb sportkomplexumát építették fel. Feltűnt a korcsolyázás is a programban, de csak itt, Londonban. Természetesen szerepelt a rögbi a listán, mint angol találmány, és sok egyéb újítással is előálltak a házigazdák.