Sokoldalú sportember
Kleckner Sándor a IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskolába járt, ahol osztálytársa volt Hautzinger Sándor. 1904-től mindketten már a Budapesti Királyi Magyar Egyetem bölcsész hallgatói voltak. Az egyetemre kerülve Kleckner a BEAC színeiben vívásban és sportlövészetben versenyzett. Vívásban első osztályú minősítéssel rendelkezett, sportlövészetben 1909-ben országos főiskolai bajnoki címet is szerzett, többek közt Prokopp Sándort is megelőzve.
Kleckner a Pannónia Evezős Egylet színeiben 1907-ben indult először versenyeken és rövidesen az egyesület híres nyolcasának a tagja lett, ismét Hautzinger Sándorral egyetemben.
1908-ban a Pannónia nyolcasa nagy reményekkel indult az olimpián, ugyanis pár héttel korábban a Molesey regattán legyőzte előbb a London RC, majd a Thames RC csapatát. Az olimpián sajnos már az első futamban összekerültek a későbbi győztes angol Leander RC csapatával és miután vereséget szenvedtek csak az ötödik helyen végeztek.
Az olimpia után is indult evezésben, de ekkoriban már inkább csak kormányosként. Később az FTC színeiben visszatért a víváshoz, ahol 1914-ben és 1922-ben megnyerték a II. osztályú bajnokságot kardvívásban.
Családi kötelékek
Az Egyetem elvégzése után a tanári pályát választotta és középiskolai tanárként, majd iskola-igazgatóként dolgozott. 1911-ben feleségül vette Hautzinger Sándor húgát Hautzinger Ilonát.
1929-ben Korompay-ra magyarosította a nevét. Neve később vitéz Korompay-ként is előfordult.
Fia, ifj. Korompay Sándor szintén válogatott evezős volt és részt vett az 1936-os berlini olimpián.
Meghurcolva
A második világháború alatt családja egy részével Németországba menekült. Amikor Budapestre visszaérkeztek, kiderült, hogy házuk az ostrom alatt megsemmisült, majd az is, hogy iskola-igazgatói állását elvesztette. Először fizikai munkát vállalt a nagytétényi disznó-hizlaldában, majd ugyanott irodai munkát kapott. Később egy kárpitos műhelyben dolgozhatott.