Gerde

Oszkár Pál

Három testvére volt: Gerde Ernesztina, Gerde Géza és dr. Gerde Ödön (sz: 1877) jogász, miniszteri tanácsos, Szarajevó kormánybiztosa. A budapesti evangélikus gimnáziumban érettségizett (1901), a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1906). Gimnáziumi osztálytársa volt Werkner Lajos későbbi olimpiai bajnok kardvívó (1908, 1912). Budapesten ügyvédjelölt (1906–1912), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára (1912–1938).

Gerde Oszkár egyetemi évei alatt Werkner Lajos gimnáziumi osztálytársával együtt Fodor Károly Testnevelő és Vívó Intézetében kezdett el vívni. 1904-ben rendezték meg az első egyetemi kardbajnokságot. Az első díjat a jogszigorló Tóth Péter szerezte meg, a 2. helyen Fuchs Jenő, a 3. helyen Gerde Oszkár végzett. Különös véletlen, hogy az évekkel későbbi olimpiai bajnokok épp az első egyetemi bajnokságon találkozzanak! A második egyetemi bajnokságot egy évvel később ismét Tóth Péter nyerte, Gerde előtt. Gerde a Nemzeti Sport hagyományos nagyszabású vívóversenyén 1906-ban a tőrversenyben a 4., a kardversenyben a 3. lett. Nem volt tőrvívó, csak néha kísérletezett ezzel a fegyvernemmel, de sokoldalúságára jellemző a jó szakági eredménye. A lapszerkesztő és versenyrendező Nagy Béla megállapította, hogy a balkezes Gerde néhány év alatt nagyon sokat fejlődött, a fiatalok közül az ő teljesítményét látta a legmeggyőzőbbnek, úgy gondolta, hogy személyében a jövő nagy bajnoka mutatkozott be. A Műegyetemi Atlétikai és Football Club 1906/07-re kiírta az első országos főiskolai kardvívó bajnokságot a József nádor-emlékserlegért. Dr. Gerde Oszkár nyerte meg az első országos főiskolai bajnokságot úgy, hogy a döntőben valamennyi ellenfelét legyőzte. Az olimpiát megelőző válogató és rangsoroló versenyek közül 1908-ban a Nemzeti Vívó Club versenyén a 2. helyen végzett Werkner Lajos mögött, az országos bajnokságon pedig 4. lett.

A londoni olimpián 1908-ban az öt fős válogatottból dr. Fuchs., dr. Tóth és dr. Gerde vettek részt mind a három összecsapáson. Magyarország 9:0-ra verte Németországot és azért csak ennyire, mert a németek a 9. vereség után feladták. Ez a „meccsnull” volt a magyar kardvívó-válogatott olimpiai históriájának bemutatkozó mérkőzése. Dr. Gerde Oszkár két győzelemmel debütált. Az olimpiai történelemben először következtek az olaszok. A párharc hőse dr. Tóth Péter volt, aki a 11:5-el véget ért mérkőzésen valamennyi ellenfelét legyőzte, de dr. Gerde is csak egyszer vesztett. A döntőben igen szoros mérkőzésen Magyarország (dr. Fuchs, dr. Gerde, dr. Tóth, Werkner) 9:7-re múlta felül Csehországot. Dr. Gerde 2 győzelmet ért el. Magyarország (dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Oszkár, dr. Tóth Péter, Werkner Lajos) a sportág történetében először megnyerte a kardvívó csapatbajnokságot, egy nagy sorozatot útjára indítva ezzel… Az egyéni versenyben dr. Gerde az elődöntőben esett ki négy győzelem és három vereség mellett: csoportjában Zulavszky Béla, dr. Tóth Péter és a magyarok nagy riválisa, a cseh Vilém Goppold von Lobsdorf is legyőzte.

A két olimpia között dr. Gerde Oszkár és dr. Fuchs Jenő életében a legérdekesebb esemény kettejük párbaja volt. A Nemzeti Vívó Club egyik versenyén akkor épp dr. Gerde zsűriskedett, amikor dr. Fuchs klubja, az MTK mérkőzött. Az olimpiai bajnok dr. Fuchsnak nem tetszett olimpiai bajnok csapattársa, dr. Gerde egyik döntése, ezért felelősségre vonta őt. Szó szót követett, az indulatok csakhamar elfajultak, végül az összeszólalkozó sportemberek vitája párbajba torkollott. A Fodor-féle vívóteremben a harc során dr. Gerde hat centiméteres könnyű sebet ejtett dr. Fuchson. A párbajt erre megszüntették, de a felek nem békültek ki. Nemsokára bíróság elé álltak, ahol mindkettőjüket négy-négy nap államfogságra ítélték. A két bajnok a váci börtönben töltötte le büntetését… (Budapesti Hírlap, 1910. március) Az államfogház volt az elzárás legenyhébb formája: az elítélt a saját ruhájában volt a BV ideiglenes lakója, nem volt köteles dolgozni, csak estére zárták a cellájába, hozathatott magának ebédet az étteremből, igaz csak napi fél liter bort rendelhetett.

A stockholmi olimpián 1912-ben, a kardcsapatok versenyében dr. Gerde az ötből három mérkőzésen erősítette a válogatottat, a döntőben viszont nem kapott szerepet. Ausztria 10:6, Németország és az elődöntőben Hollandia 13:3 és 13:3, ezeken a találkozókon vívott, az utóbbi két alkalommal 3-3 győzelmet jegyeztek a neve mellett. A döntőben az osztrákok elleni 11:5 arányú győzelemmel Magyarország megvédte olimpiai bajnoki címét (Berti László, dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, dr. Tóth Péter, Werkner Lajos), dr. Gerde Oszkár is második aranyérmének örülhetett. Az egyéni versenyben ezúttal sem került a legjobb nyolc közé a döntőbe. Sportpályafutása után nemzetközi versenybíró lett. A Magyar Vívószövetség alelnöki posztját is betöltötte. Az 1928-as olimpián a vívó-válogatott egyik szakmai vezetője volt.

Dr. Gerde Oszkár második olimpiai győzelme után még több mint tíz éven át vívott. 1900-tól 1926-ig sportolt a Magyar Atlétikai Clubban. Visszavonulása után 1926-ban a vívóosztály kapitánya és titkára lett. Dr. Gerde Oszkár Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti temetőben nyugodott, de sírját felszámolták. Az ő emlékét is őrzi az 1991. június 18-án a Farkasréti Temetőben felállított Ismeretlen helyen nyugvó olimpiai bajnokok síremléke (fekete márvány obeliszkoszlop). A hat olimpiai bajnok: Barta István vízilabdázó, Berti László vívó, Garay János vívó, dr. Gerde Oszkár vívó, Kabos Endre vívó és Petschauer Attila vívó. 1989-ben a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották.

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, fie.org, arcanum.com.