Mudin

István

Mudin István iskoláit Kétegyházán és Aradon végezte, majd tanítói képesítést szerzett. A sportban hamar kitűnt diáktársai közül. Nem volt olyan sportág, amelyben ne nyújtott volna átlagon felülit. Kipróbált mindent, de leginkább az atlétika vonzotta. Azon belül is a dobószámok. De versenyzett magasugrásban is. Birkózásban országos második volt és egyszer még a válogatottban is szerepelt. Atlétaként az Aradi AC, majd a MAC sportolójaként versenyzett. Összesen kilenc bajnoki címet nyert: 1906-ban kalapácsvetésben magyar, 1909 és 1910-ben cseh bajnok lett. Az ún. magyar gerelyhajításban háromszor nyert magyar bajnokságot (1909, 1912 és 1913). Svéd gerelyhajításban 1907-ben és 1910-ben cseh, 1912-ben osztrák bajnoki címet szerzett. A magyar rekordot kalapácsvetésben 1905-ben javította meg először, majd utána még ötször. Az 1912-ben elért 39,70m-es eredménye 1936-ig volt érvényben országos csúcsként. 1906-ban Athénban részt vett a ún. soronkívüli olimpián. Itt ötpróbában ezüst-, az ún. hellén (görög stílusú) diszkoszvetésben bronzérmet szerzett. Ezeken kívül még elindult súlylökésben, diszkoszvetésben, helyből távolugrásban és gerelyhajításban. Részt vett az 1908. évi londoni olimpián is, ahol a megnyitón Mudin István lehetett Magyarország zászlóvivője. Az atlétikai versenyeken a hellén (görög stílusú) diszkoszvetésben hetedik helyezést ért el, súlylökésben, kalapácsvetésben és gerelyhajításban már a selejtezők során kiesett.

A tanári diploma megszerzését követően a lippai mezőgazdasági iskolában tanított, majd az intézmény igazgatója lett. 1918-ban a háború utolsó hónapjaiban az olasz fronton esett el. Veje, Piller György az olimpiai bajnok kardvívó volt. A Mudin fivérek szülőhelyén, Kétegyházán a helyi fedett arénát – a magyar atlétika két nagy alakjára egyaránt gondolva – Mudin Sportcsarnoknak nevezték el.