Atlétika

Lovas
Antal

Lovas Antal a huszadik század első évtizedeinek jelentős hosszútávfutója volt. Az 1908-as és az 1924-es olimpián is képviselte Magyarországot. Késő extra hosszú futásaival népszerűsítette a vegetáriánus életformát.

Születési hely
Kecskemét
Születési idő
1884. dec. 20.
Halálának ideje
1970. márc. 1.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Sportpályafutás két olimpiai részvétellel

Lovas Antal 1905-ben kezdett atletizálni a BTC színeiben. 1907-ben immár a BAK versenyzőjeként javította meg a kétmérföldes síkfutás országos csúcsát, majd 1908-ban nyerte első és egyetlen magyar bajnokságát, ezúttal az MTK sportolójaként, a 3 angol mérföldes síkfutásban. Ugyanebben az évben részt vett a londoni olimpián, ahol 5 mérföldön és a 3200m-es akadályfutásban indult, de mindkét számban már az előfutamok során kiesett. Polgári foglalkozása angol nyelvtanár volt, ezért 1909-ben rövid ideig Amerikába távozott. 1911-ben amikor visszatért, akkor már a MAC csapatában szerepelt. Az első világháború röviden megtörte a pályafutását, de az 1920-as évek elején ismét Amerikába ment, ahol Antony Lovash néven a New York-i Irish Club színeiben versenyzett, de mellette kikötői rakodómunkásként is dolgozott. 1924-ben újból visszatért Magyarországra és majd 40 éves fejjel — a maratoni futásban — a párizsi olimpián is elindult és a 28. helyen végzett. 1927-ben ismét Amerikába költözött.

A vegetarizmus propagálója

A harmincas években ismét visszatért és több, 100-150km-es futásaival (Bp-Székesfehérvár, Bp-Győr, Miskolc-Kassa) és a vegetáriánus életforma propagálásával hívta felmagára a figyelmet. Egyik legjelentősebb és legnagyobb figyelmet felkeltő akciója 1931-ben volt, amikor az akkor már közel 47 éves veterán futó egy Bécs-Budapest távfutással csinált propagandát a vegetáriánus életformának. A 268 km-es távot tisztán 34 óra 45 perc alatt teljesítette. Az orvosi vizsgálat szerint 6 kilót fogyott, de élettanilag kifogástalan állapotban volt. 1945-ben 61 évesen visszaigazolt az MTK-ba. 66 éves korában még könnyedén végigfutotta a szegedi maratoni versenyt 33 fokos hőségben. Időskori sportteljesítményét elsősorban vegetáriánus életmódjának tudta be. Az ötvenes években ismét az Egyesült Államokba távozott és 1962-ben felvette az amerikai állampolgárságot. 1966 csak azért látogatott ismét Magyarországra, mert az amerikai újságokban olvasott Schirilla György futásairól, edzéseiről a hideg Dunában és budapesti tartózkodása alatt többször közös edzést is tartottak. Halála előtt egy hónappal tért vissza - immár véglegesen - Magyarországra.

Egyesületei

1905 — 1906
Budapesti Torna Club
Budapest
1907 — 1907
Budapesti Atlétikai Klub
Budapest
1908 — 1909
Magyar Testgyakorlók Köre
Budapest
1911 — 1927
Magyar Atlétikai Club
Budapest
1945 — 1950
Magyar Testgyakorlók Köre
Budapest

Eredményei

1924
Párizs
Franciaország
VIII. nyári olimpiai játékok
Közép- és hosszútávfutás maratoni
28
1908
London
Nagy-Britannia
IV. nyári olimpiai játékok
Akadályfutás 3000 m
Helyezetlen