Fuchs

Jenő

A budapesti V. kerületi állami főgimnáziumban érettségizett (1900), a budapesti Tudományegyetem (1900–1903) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1903–1904), valószínűleg Budapesten jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1905) és ügyvédi vizsgát tett (1907). Budapesten ügyvédgyakornok (1905–1907), ügyvéd (1907–1913). Budapest székesfőváros tiszti ügyészségének ideiglenes hivatalnoka (1913. jan. 31.–1914. máj. 7.), ideiglenes tiszti alügyésze (1914–1918), tiszti alügyésze (1918–1919). A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt állásából felfüggesztették. Budapesten ügyvédi irodát nyitott (1920-tól). A Budapesti Áru- és Értéktőzsdén az Értéküzleti Titkárság titkára (1923–1935), vezetője (1935–1944). Annak bezárásáig a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsi Hivatalának főtitkára (1945–1948).

A századforduló táján Fuchs 18 éves joghallgatóként kezdett vívóterembe járni, ahogy ebben az időszakban több más asszimilálódni vágyó zsidó fiatal is. Fuchs Rákossy Gyula termében tanulta meg az alapokat. 1908 az az év, amikor dr. Fuchs elindult az országos bajnokságon. Itthon származása miatt nemcsak ellenfeleivel, hanem a versenybíróságokkal is meg kellett küzdenie s az utóbbi feladattal nem minden esetben tudott megbirkózni. Egyesületen kívüli versenyzőként a Rákossy-vívóiskolát képviselve a 6. helyet szerezte meg. Dr. Fuchs nem volt klasszikus vívóalkat. Alacsony, zömök termetéhez nyugodt védekező stílus párosult; kivárta, hogy ellenfelei elveszítsék a türelmüket, és ő villámgyorsan szerzett találatokat. Rákossy Gyula készítette fel az olimpiára.

A londoni olimpián 1908-ban bemelegítésként Magyarország 9:0-ra győzte le Németországot, dr. Fuchs két győzelmet tett hozzá. Az elődöntőben Olaszország ellen 11:5, dr. Fuchs két sikerrel rendelkezett, két veresége mellett. A döntőben szoros mérkőzésen Magyarország 9:7-re verte Csehországot, dr. Fuchsot háromszor hirdethették győztesnek. A magyar kard első bajnokcsapata: dr. Fuchs, dr. Gerde, dr. Tóth, dr. Földes és Werkner. A nyolcas döntőbe öt magyar került, köztük ketten, akiket a csapatversenyekre még csak nem is neveztek (egyikük Szántay volt, az az évi magyar bajnok…) A döntőben dr. Fuchs valamennyi ellenfelét legyőzte, vagy még sem… Az akkori szabályok szerint a vívóidő nyolc percig tartott. Ha ennyi idő alatt a mérkőzés nem dőlt el, mindkét vívót vesztesnek tekintették. A dr. Fuchs – von Lobsdorf (Csehország) asszóban pontosan ez történt, dr. Fuchs így „szerezte” egyetlen vereségét. Sokáig Zulavszky volt az egyedüli veretlen, de dr. Fuchs őt is „megfogta”. A végén tehát a 30 éves dr. Fuchs és a 39 éves Zulavszky is 1-1 vereséggel állt, következett az újravívás az első helyért – egy tusra. Sokáig nem történt semmi, aztán Zulavszky támadott és dr. Fuchs elővágása tisztán ült. Ő vezette be a közbe a támadást. Akkoriban mechanikusan, több csellel támadtak, ő abba támadott bele. A kardvívás első magyar egyéni olimpiai bajnoka dr. Fuchs Jenő 21 győzelmet aratva – három vereség mellett - szabadtéren. Még VII. Edward király is meghívta az udvarába.

A két olimpia között dr. Gerde Oszkár és dr. Fuchs Jenő életében a legérdekesebb esemény kettejük párbaja volt. A Nemzeti Vívó Club egyik versenyén épp dr. Gerde zsűriskedett akkor, amikor dr. Fuchs klubja, az MTK (London után két évet vezette a vívóikat) mérkőzött. Az olimpiai bajnok dr. Fuchsnak nem tetszett olimpiai bajnok csapattársa, dr. Gerde egyik döntése, ezért felelősségre vonta. Vitájuk párbajba torkollott. E közben dr. Gerde hat centiméteres könnyű sebet ejtett dr. Fuchson. A párbajt erre megszüntették, de a felek nem békültek ki. Nemsokára bíróság elé álltak, ahol mindkettőjüket négy-négy nap államfogságra ítélték. A két bajnok a váci börtönben töltötte le büntetését. (Budapesti Hírlap, 1910. március) Az államfogház volt az elzárás legenyhébb formája: az elítélt a saját ruhájában volt a büntetés-végrehajtási szervezet ideiglenes lakója, nem volt köteles dolgozni, csak estére zárták a cellájába, hozathatott magának ebédet, igaz csak napi fél liter bort rendelhetett.

1912-re a csapat zöme már kialakult, a próbaversenyt már levívták (Werkner győzött), amikor egy edzésen hirtelen felbukkant az olimpiai bajnoki címvédő, a hivatalosan már visszavonult dr. Fuchs. A következő összejöveteleken a maga szokott kiszámíthatatlan stílusában oktatta a magyar mezőnyt, fikarcnyi kétséget sem hagyva a felől, hogy esélyt kell kapnia a két londoni aranya megvédésére. A stockholmi olimpián 1912-ben a kardcsapatok versenyében először Ausztria volt az ellenfél. A 10:6-os győzelemből dr. Fuchs Jenő jócskán kivette a részét: mind a négy ellenfelét legyőzte, majd Németország ellen (13:3) hármat. A mérkőzés érdekessége, hogy a későbbi olimpiai bajnok dr. Fuchs itt szenvedte el első (és a csapatversenyek során egyetlen) vereségét, Schwarz volt a „tettes”. Olaszország ellen (11:5) dr. Fuchs ismét százszázalékosan teljesített. Következhetett a döntő, Ausztria nem volt könnyű ellenfél – 5:5-ig. Ekkor dr. Fuchs Verderberrel találkozott, akinek elvette a kedvét a vívástól. Dr. Fuchs minden osztrák ellenfelét meg is verte. Ez után már sorra jöttek a magyar győzelmek, 11:5-ig. A győztes csapat: Berti László, dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, Gerde Oszkár dr., Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, dr. Tóth Péter, Werkner Lajos. Négy év elteltével a történelem ismételte önmagát, dr. Fuchsnál Stockholmban sem volt eredményesebb senki. Dr. Fuchs hat győzelemmel első, a döntőben csak csapattársa, a 32 évesen olimpiai újonc, Schenker volt képes győzedelmeskedni felette. Sokáig mégis úgy tűnt, hogy a verseny a két veretlen, Békessy és Mészáros között dől el. Mészáros legyőzte Békessyt, de váratlanul kikapott Tóthtól, majd dr. Fuchstól is. A verseny a 21. csörtében dőlt el az egy-egy vereséggel álló Békessy és dr. Fuchs között. Dr. Fuchs leiskolázta ellenfelét, megszerezve ezzel a második egyéni bajnoki címét (így a két csapatbajnoki címével együtt összesen négy aranyérmet őrizhetett!). Mai szóval élve élen „söprés” történt: 1. dr. Fuchs, 2. Békessy, 3. Mészáros, 4. Schenker. Ezzel dr. Fuchs nevéhez fűződik a magyar kard hegemónia kialakulása. A stockholmi olimpián először fordult elő, hogy az első három helyen magyar versenyző végzett. A svédeknek csak két piros–fehér–zöld lobogójuk volt, az osztrák–magyar követségen viszont csak fekete–sárga zászlókkal rendelkeztek. A már-már kínossá váló helyzetet dr. Muzsa Gyulának, a NOB magyar tagjának előrelátása oldotta meg, amikor diadalittasan mutatta fel a nála őrzött koronás címeres zászlót…

dr. Fuchs Jenő 1904-től 1928-ig versenyzett (1924-ben és 1928-ban sikertelenül próbálkozott a visszatéréssel), de a közel negyedszázados sportpályafutása alatt – az olimpiákon kívül – mindössze tizenhárom hivatalos versenyen indult. Dr. Fuchs Jenő az egyik legkülönösebb magyar olimpikon, a sportért élő-haló, a versenyektől viszont tudatosan távolmaradó olimpiai bajnok. Magyar bajnokságot sosem nyert, általában el sem indult azokon. Az utolsó magyar all-round sportemberek egyike, aki az atlétikától kezdve az evezésen át a bobsportig szinte minden sportágban kipróbálta magát.

Dr. Fuchs Jenő az I. világháború idején nem katonáskodott, a Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntetett tartalékos ezredorvos volt. A II. világháború alatt, mint zsidó származású olimpiai bajnok mentességet kapott, azaz munkaszolgálatot sem teljesített (csupán névrokona jutott erre a sorsra). A Tőzsdeindex, Börsenindex (1935– 1944), a Budapesti Áru és Értéktőzsde Hivatal Árjegyző Lapjának (1945–1948), a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Hirdetményeinek Tárjának szerkesztője (1945–1948) volt. Dr. Fuchs Jenő a tőzsde bezárása után nyugdíjba vonult, élete utolsó éveinek nagy részét siófoki nyaralójában töltötte. Miután villáját államosították visszaköltözött Budapestre. A fővárosban hunyt el, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003). Siófoki otthonának falát emléktábla jelzi. 1981-ben a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották. 2017-ben készült el az életét bemutató a Fuchs Jenő: az első ember c. film (rendező: Czinke Gyula).

Kozák Péter https://nevpont.hu/palyakep/fuchs-jeno-10492 alapján (ott a forrásmegjelölésekkel), Dobor Dezső: Olimpiai Arcképcsarnok (1992), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, fie.org, arcanum.com.