Mudin

Imre

Mudin Imre Aradon kezdte sportkarrierjét. Budapestre kerülve, 18 éves korától, a MAC igazolt atlétája volt. Edzéseit, felkészülését István bátyja irányította. Mudin Imre 1906 őszén és 1907-ben rövid ideig a Debreceni TE színeiben szerepelt, ezidő alatt megnyerve többek közt Felső-Magyarország, valamint Debrecen város súlylökő bajnokságát is. 1908 és 1917 között kilencszer nyert magyar bajnokságot súlylökésben, 1910-ben és 1916-ban diszkoszvetésben, 1916 és 1917-ben pedig gerelyhajításban. Megnyerte továbbá 1909-ben Csehország súlylökő és gerelyhajító bajnokságát és 1910-ben a cseh súlylökő, diszkoszvető és magasugró bajnokságot. Pályafutása során tízszer javította meg a súlylökés magyar rekordját. Ő volt az első magyar atléta, aki 13, majd pedig 14 méter fölé dobta a súlygolyót. A legjobbja 14,08 méter volt. A magyar válogatott tagjaként két olimpián szerepelt. 1908-ban, Londonban a gerelyhajításban a hetedik helyen végzett, diszkoszvetésben nem jutott a döntőbe. Az olimpia megnyitó ünnepségén, testvére Mudin István mellett – aki a magyar zászlót vitte - Mudin Imre vitte a Magyarország feliratú táblát. Négy évvel később Stockholmban, immár a Nagyatádi AC versenyzőjeként a súlylökésben indult és a 6. helyen végzett.

Életútja kísérteties hasonlóságot mutat testvérével: Kétegyháza (elemi iskola), Arad (polgári, majd tanítóképző), azután pedig Budapest (tanári diploma). Mudin Imre 1911-ben végezte el a tanárképző főiskolát. 1913-ig Nagyatádon, 1914-től pedig Kaposvárott tanárként dolgozott. A testnevelés és az ifjúság szeretete már az első munkahelyén is a megyében egyedülálló tettekre sarkalta. 1912 tavaszán kezdeményezésére hagyományossá váló verseny indul a Somogy megyei polgári fiúiskolák között. Tanári munkája és versenyeire való készülése közepette is részt vett Nagyatád sportjának fejlesztésében. A testnevelés ügye mellett írásaival is kiáll. A Somogyi Iskolaügy című folyóiratban „Iskoláink testnevelési reformja” címmel jelent meg első tanulmánya.

Részt vett az első világháborúban, ahol a háború utolsó hónapjaiban 1918 októberében az olasz harctéren esett el. A leírások szerint Mudin Imre egy mély szakadékba zuhant, ám holttestét sohasem találták meg, eltűntnek nyilvánították. Mudin Imre a háború alatt sem hagyott fel a testedzéssel. Még akkor sem, amikor a frontvonalban harcolt, vagy hastífuszban szenvedett. 1916-ban, egy időben együtt szolgált István bátyjával a bukovinai harctéren. A Mudin fivérek a szabadidejüket gyakorta arra használták fel, hogy megmérkőzzenek egymással. Kézigránátdobó-, súlydobóversenyeket szerveztek – a bajtársak nem kis örömére és szórakoztatására… Arról pedig még fényképfelvétel is készült az újság számára, hogy Mudin Imre Doberdón szikladarabok segítségével gyakorolta a súlydobást.

A MAC az 1930-as években Hősök Emlékversenye néven versenyt rendezett, melyen a súlylökést Mudin Imre emlékére írták ki. Nagyatádon sportkört neveztek el, napjainkban pedig a helyi sportlétesítmény viseli a nevét (Mudin Imre Sportcentrum). 2008-ban, a Mudin fivérek szülőhelyén, Kétegyházán tartottak névadót: a helyi fedett arénát – a magyar atlétika két nagy alakjára egyaránt gondolva – Mudin Sportcsarnoknak nevezték el. Ám a most épülő új sportlétesítmény is a Mudin nevet viseli majd.