Kirchknopf

Ferenc János Mihály

A 19. századra oly jellemző amatőr sportpályafutás az atlétikával és a kerékpározással kezdődött: 1897 és 1901 között gátfutó és ún. „cross-country” versenyeken vett részt. 1902-ben váltott az evezésre, a Pannonia Evezős Club éves beszámolóiban 1903. június 14. első senior győzelmének dátuma, sőt, már abban az évben a négyes és nyolcas tagjaként nemzetközi versenyen, a bécsi nagyregattán is rajthoz állt. Húsz évig volt a Pannonia nyolcasának vezérevezőse; 8 hivatalos országos bajnokság (kormányos négyesben és nyolcasban), összesen 101 győzelem fémjelzi evezős sikereit. Élete derekáig evezett, 1926. júniusban a Nagyregattán is rajthoz állt, melyről a Nemzeti Sport így számolt be: „Valóságos vastapsot kapott Kirchknopf Ferenc doktor, a népszerű Patek, aki a junior dublóban Wawra Dezsővel társulva 100. győzelmét aratta ifjú erővel 48 esztendős korában.” 1935 szeptemberében „öregfiúk-nyolcas” versenyen Darnay László, Bányai Béla, Ábray Zoltán, Blum Béla, Hautzinger Sándor, Kereszthy Ervin Pannon-kortársakkal egy hajóban evezte le az 1000 méteres távot.

1908-ban az általa vezérelt Pannonia nyolcas nyerte el a jogot, hogy az olimpián hazánk evezős sportját képviselje, miután abban az évben a Molesey-regattán már győzedelmeskedtek. A Gillemot Ferenc által edzett csapat jóval az olimpiai versenyek előtt megérkezett Londonba, az ún. előversenyeken mindkét futamukat megnyerték, valóságos mumussá váltak az ellenfelek szemében. Hogy ezek az előzmények milyen hatással voltak a sorsolásra, nem tudni, de tény, hogy a mieink rögtön, első ellenfélként a legesélyesebb angol csapatot kapták. Kikaptak, s így a szabályok értelmében – mert a keskeny pályaadottságok miatt csak kettes futamokat rendeztek, egyenes kieséses rendszerrel – kiestek a további küzdelmekből. További tizenkét év alatt három Európa-bajnokságon vezette a Pannonia-nyolcast egészen a dobogóig. 1910-ben Ostendeben bronz-, 1921-ben Amszterdamban ezüst-, 1922-ben Barcelonában ismét bronzérmet akasztottak a csapattagok nyakába. Közben 1913-ban a hollandiai Gandban rendezett Európa-bajnokságon több klub tagjaiból összeállított nyolcassal – Hornung Gyula (Duna), Szebeny Miklós (Hungária), Szebeny György (Hungária), Levitzky Károly (Nemzeti), Hautzinger Sándor (Pannonia), Jesze Kálmán (Pannonia), Várady Jenő (Pannonia), Kirchknopf Ferenc (Pannonia), kormányos Koch Károly (Pannonia) – az előfutamban harmadikként értek célba, nem jutottak tovább.

A sokoldalú sportember nemcsak fizikai, hanem szellemi erejével is támogatta a sportot. Már atlétaként is tisztséget vállalt: a Magyar Athleticai Club jegyzője volt 1904-ig, amikor pedig már evezett, sőt, 1904-ben már a Pannonia EC elnökségének póttagjai között is megtalálni nevét. 1906-ban a klub igazgatójává választották, mely posztot még 1921-ben is betöltött; november 30-án, a Pannonia megalakulásának 25 éves jubileumi díszközgyűlésén a klub történetét összefoglaló beszédét „viharos tetszés” fogadta. A klub életében nemcsak versenyzőként és vezetőként, hanem aktív közösségi emberként is részt vett. Krónika szól arról, hogy pl. 1909-ben az évzáró klubvacsora szervezésén túl a műsort „szellemes konferansziéja mellett” levezette, sőt több műsorszámot ő írt.

A Deák téri Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd 1896-tól Budapesten a Királyi Magyar Tudományegyetemen jogot tanult, 1901-ben kapott diplomát. Az első világháború előtti években a Főváros szolgálatába állt, később a főváros tiszti főügyésze lett. A századforduló után megházasodott, Aguilar Olgát (1880–1955) vette feleségül. Két lányuk született: Margit (1909–1995), Dusóczky Károlyné, és Ilona (1916–1955), Radófi Albertné. Margit két fiúunokával ajándékozta meg, Dusóczky Tamás és Iván.

1921-ben a magyar evezős sport történetének egy jelentős sportdiplomáciai eseménye is nevéhez fűződik. Az első világháború után, mint vesztes államot, a MESz-t kizárták a nemzetközi szövetségből és eltiltották nemzetközi versenyeken való részvételtől. Kirchknopf Ferenc – saját bevallása szerint is komoly erőfeszítéseknek és „sportdiplomáciai fogásnak” köszönhetően (melyet részletesen a Nemzeti Sport 1928. április 3-i számának 2. oldalán mesél el) elérte, hogy az Európa-bajnokságon rajtolhatott a nyolcasunk és kormányos négyesünk. Az utóbbi az előfutamból nem jutott tovább (Jesze Kálmán, Szendeffy István, Hautzinger Sándor, Kirchknopf Ferenc, korm. Koch Károly), de a nyolcas második helye diadalnak, szinte elégtételnek számított. Miközben megmaradt evezős versenyzőnek, 1921-ben sportvezetőként sportágat váltott, megválasztották a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökének, mely tisztséget 1938-ig töltött be, miközben a Pannonia EC tiszteletbeli elnöke címet is viselte. Az MKSz elnökeként rendkívül sokat tett a sportág fejlődéséért. A három nyelvet – német, angol, francia – is tökéletesen beszélő jogász vezetése alatt az MKSz-t felvették a nemzetközi szövetségbe (UCI), majd több évi sportdiplomáciai erőfeszítése, „sportszeretete, szuggesztív, lebilincselő szónoki képessége” eredményeként 1928-ban Budapesten rendezték meg a pálya- és országúti világbajnokságot. Ehhez az is kellett, hogy a Millenáris-pályát felújítsák, világbajnoki színvonalú helyszínné emeljék, amit tiszti főügyészként, a főpolgármester jogügyi tanácsadójaként, annak támogatásával szerzett pénzzel ért el. Óriási eredményt ért el a sportág népszerűsítése terén, elnöksége alatt a leigazolt versenyzők száma 400-ról 3000-re nőtt. Egyszer, 1934-ben az MKSz 40 éves jubileumi közgyűlésén komoly ellenzéke támadt, meg akarták buktatni, végül mégis ő maradt, továbbra is vállalta az elnökséget. 1936-ban ebben a minőségében ötfős kerékpáros csapatot vezetett Berlinbe az olimpiára, ahol a versenyzők eredményesen szerepeltek. Ennek is köszönhetően a kormányzó a „sport terén szerzett érdemeiért” a kormány-főtanácsosi címet adományozta számára.

A fasiszta terror idején 1942-ben – mind hivatásából, mind a sportvezetésből – visszavonult és Mádra költözött. Innen néha még több mint 200 km-t megtéve kerékpárral Budapestre ment sportbarátait meglátogatni. 1949 tavaszán Mádon érte a halál, végső nyughelye a mádi protestáns temetőben van.

• Gerhard Lajos: A magyar sport pantheonja, III-IV. kötet (Bp. 1932., 191.o.) • A Pannonia Evezős Club éves jelentései, 1908-1932; • Nemzeti Sport 1912. 24. szám, 7.o.; • Nemzeti Sport 1921. december 3., 5.o.; • Nemzeti Sport 1926. február 3., 8.o.; június 28., 7.o.; • Nemzeti Sport 1928. február 1., 9.o.; április 3., 2.o.; április 17., 11.o.; • A Pesti Hírlap 1931. évi nagy naptára, 446.o.; • Nemzeti Sport 1932. szeptember 27., 7.o.; • Nemzeti Sport 1936. január 27., 11.o.; június 7., 6.o.; • Nemzeti Sport 1949. március 7., 16.o.; • Pedál 1997. június, 25.o. • Kirchknopf László adatközlése, 2022.