Komora Imre a válogatottban ért labdarúgó-karrierje csúcsára: 1964-ben olimpiai bajnok és Eb-bronzérmes lett, miközben klubjával, a Bp. Honvéddal megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát. Visszavonulása után is maradt a katonaklubnál, sikerei – három bajnoki cím és egy MNK-győzelem – a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték. A mesteredző 1986-ban a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte.

1
Olimpia
1
Európa-bajnokság
Születési hely
Budapest
Születési idő
1940. jún. 5.
Halálának ideje
2024. aug. 15.
Halálának helye
Budapest

Legnagyobb sikereit a válogatottban érte el

Komora Imre 1940. június 5-én Budapesten született. Pályafutását a legnagyobb szombathelyi klubban kezdte, amely egy ideig még a Lokomotiv, majd a Törekvés nevet viselte, azután visszakapta a Haladás elnevezést. 1959 májusában írt róla először hosszabban a Népsport: „Komora Imre két alkalommal már szóhoz jutott a szombathelyi NB l-es csapatban, de tulajdonképpen ez volt az a mérkőzés, amelyen tehetsége valóban kibontakozott. Pedig a fiatal fiú nem kis feladatra vállalkozott. Vállalta a Diósgyőr elleni játékot, s fél nappal később, hétfőn délelőtt, egy másik, sokkal fontosabb vizsgán kellett helytállnia: írásbeli érettségit tett a Szombathelyi Közgazdasági Technikumban. S a szorgalmas, szerény sportoló ezt az akadályt is bizonyára biztosan vette és bebizonyította, hogy a labdarúgó NB I mellett az életre is megérett…” 1961 nyarán került a Bp. Honvédhoz, ahol aztán játékos-pályafutása végéig játszott. Alighanem a legszívesebben a Bozsik, Tichy, Komora belső hármas tagjaként szerepelt, 278 bajnoki meccsével manapság tizenkettedik a kispesti klub örökranglistáján. Előkelő helyen áll a szerzett gólok számát tekintve is: tizennegyedik. A Honvéddal játékosként elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése volt, 1964-ben.

Nagy éve volt az 1964-es

Az első magyar játékosmenedzser

Kétségtelenül az volt pályafutása legsikeresebb idénye, hiszen harmadik lett az A-válogatottal a spanyolországi Eb-négyesdöntőben, s olimpiai bajnok Lakat Károly irányításával Tokióban. Klubjával bajnoki ezüstöt nyert, az MNK-győzelem mellett. Két válogatottsága közül a másodikra 1968-ban, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntőben került sor. Balszerencséjére mindkét mérkőzést elveszítette a válogatott.

A Bp. Honvéd legsikeresebb futballedzője

1972-es visszavonulása után is maradt a katonaklubnál, szakosztályvezetőként tevékenykedett, majd 1982 és 1986 között vezetőedző volt. Sikerei a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték, három bajnoki címet nyert, egyszer a Magyar Népköztársasági Kupa győztese is lett. (Évtizedekig ő volt a Honvéd egyetlen olyan legendája, aki játékosként és edzőként is megnyerte az országos kupát. 2020-ban csatlakozott hozzá Pisont István.) 1986 őszén három mérkőzésen betöltötte a szövetségi kapitányi posztot is. Utána menedzserként segítette akkori veje, Détári Lajos pályafutását, majd a pireuszi Olympiakosz technikai igazgatója is volt (1989–1990). A mesteredzői címmel 1986-ban elismert szakember a kilencvenes években két periódusban ismét vezetőedzőként dolgozott (1997–1998, 1999), illetve a klubigazgatói tisztséget is betöltötte Kispesten. Komora Imre, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, életének 85. évében, 2024. augusztus 15-én hunyt el. Halála kapcsán Nagy Antal a Ripostnak így nyilatkozott:

Játékosként és edzőként is nagy sikereket ért el, és mindig, mindenhol központi figura volt. Nemcsak játékos-edző kapcsolat volt közöttünk, hanem már-már apa-fiúi, illetve baráti viszonyt is ápoltunk. Igazi vezér volt, akár a munkáról, akár az ünneplésről volt szó, mindenben az élen járt. Már akkoriban egy jó értelemben vett menedzser volt, amit lehetett, kijárt a csapatnak, de ennek megvolt az ára is: hajthatatlan egyéniség volt, az eredmény számára mindenek felett számított. Nagy űrt hagy maga után.

Egyesületei

1952 — 1955
Szombathelyi Lokomotiv Sport Kör
Szombathely
1955 — 1956
Szombathelyi Törekvés
Szombathely
1956 — 1961
Szombathelyi Haladás VSE
Szombathely
1961 — 1972
Budapesti Honvéd Sportegyesület
Budapest

Eredményei