Négy trófeát nyert az ETO-val
Orbán Árpád 1938. március 14-én született Győrben. A helyi Postásban játszott huszonegy éves koráig (1953–1959), tizenhat évesen már a megyei bajnokságban a felnőttek között futballozott. Miután a megye ifjúsági válogatottjával megnyerte országos bajnokságot, bekerült a korosztályos magyar válogatottba is. Akkoriban a Haladás az élvonalba hívta, de ő maradt Győrben, majd átigazolt a város első számú csapatába, az akkor NB II-es ETO-ba. A zöld-fehérek 1960 nyarán visszajutottak, Orbán Árpád szeptember 18-án, a bajnoki címet védő Újpesti Dózsa ellen mutatkozott be. 1963 őszén tagja volt a klubtörténet első bajnokcsapatának. Részese volt a következő fél évtizedben az egyesület minden nagy sikerének, az ETO-val háromszor nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát (1965, 1966, 1967), az 1964–1965-ös idényben a Bajnokcsapatok Európa-kupájában a legjobb négy közé, az 1966–1967-es Kupagyőztesek Európa-kupájában a negyeddöntőig jutott a győri gárda. Orbán Árpád 1972-ig játszott az élvonalban, 285 bajnokin nyolc gólt szerzett.
Olimpiai bajnok Tokióban
A tokiói olimpia előtt bekerült Lakat Károly keretébe, a tornán ő volt az aranyérmes csapat első számú középhátvédje. Pályafutása során az A válogatottban nem kapott helyet, játszott ellenben a B, sőt a Budapest-válogatottban is.
Hű maradt Győrhöz
Pályafutása befejezése után 1975-től 1994-ig a Rába ETO létesítményigazgatójaként dolgozott. 1985-től 1990-ig a klub serdülőcsapatának edzője is volt. 1998-ban a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja lett. 2008. április 26-án hunyt el Győrben. Lánya, az 1961-es születésű Csilla 114-szer játszott a női kézilabda-válogatottban.