Kemény Fecsó” felfedezte
Budapesten született, 1977. december 22-én. Már kétévesen megtanult úszni, mégsem ragadt meg az uszodában, mivel általános iskolásként jobban szeretett teniszezni, kosarazni, röplabdázni. Ám 11 évesen orvosi tanácsra mégiscsak visszatért a medencébe. A Budapesti Vasutas Sport Clubban (BVSC) Tóth Sándor és Babarczi Roland ismertette meg a póló alapjaival. Hosszú karjainak és kiváló lábtempójának köszönhetően Kemény Ferenc hamar beválogatta az egy korosztállyal idősebb juniorcsapatba is, az utánpótlás-válogatottakkal az ezüstéremig jutott a junior (1996) és az ifi (1997) Európa-bajnokságon, a junior vb-n és két Universiadén (1997, 1998) is.
A hazai sikerek mellett Olaszországban is játszott
Egy 1994-es porcsérülés kicsit visszavetette a fejlődésben, ám gyorsan gyógyulva hamarosan a visszavonuló Ambrus Tamás utódjaként a vasutasok felnőttgárdájának első számú kapusa lett. Tevékeny részt vállalt a BVSC négy bajnoki (1995–1996, 1996–1997, 1997–1998, 1998–1999) és két Magyar Kupa-trófeájának (2000, 2003), KEK-ezüstjének (1996) és BL-bronzmedáljának (2000) megszerzéséből. Az évtizedes zuglói lét után kicsit tempósabb klubcserére váltott. 2004 nyarán Egerbe igazolt, de az idény végén máris visszaköltözött a fővárosba. A Ferencvárossal a LEN-kupa elődöntőjében játszhatott. Itt sem maradt egy szezonnál tovább, Olaszország felé vette az irányt, ahonnan szintén a bajnokság végén tovább is állt – vissza Egerbe. Itt azonban jobban megragadt, előbb a LEN-kupa döntőjéig jutott régi-új klubjával, majd 2011-ben, több műtétet követően, 12 év után újra magyar bajnok lett. Rá egy évre ismét, ám az aranyérem megünneplésének másnapján szabadlistára tették, így Kaposvárra szerződött. Ott hamarosan játékosedzőként folytatta, majd aktív játékos-pályafutását befejezve, 2015-től két éven át a vezetőedzői posztot is betöltötte. 2018 őszén kinevezték az Egri Vízilabda Klub ügyvezető elnökévé, e tisztséget azóta is betölti.
Az egyetlen háromszoros olimpiai bajnok magyar kapus
A válogatottal négyszer Eb-bronzérmes lett, 2006-ban, Belgrádban aranyérmes lett. A Világkupák sorában az 1999-es győzelemmel nyitott Sydney-ben, kétszer második lett (2002, 2006). Világbajnokságon 2003-ban, Barcelonában szólt nekik a dobogón a Himnusz, 2005-ben és 2007-ben másodikok lettek. A Világligában két aranyat ünnepelhetett (2003, New York; 2004, Long Beach). 2009-ben keresztszalagműtétje miatt kimaradt a vb-csapatból, ahová két év múlva mégis visszatérhetett, akkor a 4. helyig menetelt a válogatott. Az olimpiákon háromszor is egészen a végső győzelemig menetelt a társaival. Kapusként a pszichológiai „terrort” sem félt bevetni, ha szükségét látta, gyakran „beszólt” az ellenfél lövőinek. Sydney-ben az öt csoportmeccsből csak a hollandok ellen küldte vízbe Kemény Dénes, ám a jugoszlávokkal vívott elődöntőben fontos szerepet kapott. Az addig magabiztos Kósz Zoltán helyére Kemény Dénes becserélte Szécsit. Ő pedig határtalan nyugalommal védte a kemény lövéseket. „Jutalomból” az oroszok elleni finálé utolsó két percében is szerepet kapott. Az ausztráliai győzelem után első számú kapussá lépett elő, Athénban mindössze a kazahok elleni meccsen védett helyette Gergely István, aki a fináléban csereként is beszállt. A többi öt mérkőzést Szécsi védte végig. 2008-ban, a harmadik arany előmunkálatain is megosztoztak: a hét meccsből ötször Szécsi kezdett, Kanada ellen nem játszott, az amerikaiak elleni döntőben pedig csereként ugorhatott medencébe. Negyedik olimpiáján, immár Nagy Viktorral váltva egymást a kapuban, a negyeddöntőben az olaszoktól elszenvedett vereség miatt ötödik hellyel zárta a pályafutását.
Budapest és Eger díszpolgára
Már jó előre készülve a civil életre kiváló eredménnyel végezte műszaki menedzseri mérnöki tanulmányait és többször elnyerte a „Jó tanuló, jó sportoló” vándordíjat is a Műegyetemen. Mára a sport mellett igazi nagygazdává vált: a Heves megyei Kömlőn egy csaknem kétszáz hektáros, növénytermesztéssel és állattartással is foglalkozó farmot vezet sikeresen. Sport eredményei elismeréséül megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2000), középkeresztjét (2004) és középkeresztjét a csillaggal (polgári tagozat) (2008); az Ezüst Széchenyi-emlékérmet (2000), Budapest és Eger díszpolgári címét (2008). Háromszor volt az Év magyar sportcsapatának tagja (2000, 2004, 2008), egyszer az Év magyar vízilabdázója (2004). 2015 óta az úszósportok Hírességek csarnokának tagja.
Források
Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink
A Színes Sport, 2000. december 30.
Nemzeti Sport, 2018. október 16.