Steinmetz

Barnabás

„Olyan precíz volt a vízben, mint egy lézervágó gép. Ő a legjobban, legtisztábban szerelő bekk, akit valaha láttunk. Mindig a labda megszerzése és a gól megakadályozása volt az elsődleges célja, ritkán taglózott; Barnánál sosem csapott le sűrűn a bárd, persze, ha kellett, jött a satu. A vízilabda Franco Baresije, Laurent Blanc-ja – kinek, hogy tetszik” – írta róla az eurosport.hu, amikor csaknem 42 esztendősen visszavonult a játéktól.

Steinmetz Barnabás 1975. október 6-án, Budapesten született. Édesapja dr. Steinmetz János, olimpia bronzérmes vízilabdakapus; édesanyja Varga Mária, magyar bajnok kosárlabdázó. Első klubja a KSI lett, ahol Kőnigh György és Pék Gyula keze alatt játszott. Hamar fölfigyeltek a korosztályos csapatok edzői is, 1992-ben, Sopronban, junior Európa-bajnokságot, majd két évvel később újra megnyerte ezt a címet. 1993-ban Kairóban junior vb-bronzot ünnepelhetett, 1995-ben junior-világbajnok lett.

(Viszonylag) gyakran váltott klubot, de csak öt klubban játszott. Így alakult a pályafutása a KSI-s évek után: FTC (1993–1995), Szeged (1995–1996), FTC (1996–1999), Posillipo Napoli (1999–2003), Vasas (2003–2009), FTC (2009–2010), Vasas (2010–2012), Honvéd (2012–2017). Jogi egyetemi tanulmányai miatt igazolt Szegedre, aztán 1996-ban visszatért a Népligetbe. 1999-ben gyerekkori barátja, a már ott játszó Kásás Tamás őt is beajánlotta a Posillipo Napolihoz, mondván, ha a legjobb bekket szeretnék, őt kell megszerezni – a következő két idényt győztesként zárták. Érdekesség, hogy így aztán előbb lett olasz bajnok – sőt, még előbb nemzetközi kupagyőztes (KEK, 1998, FTC, az Olympiakosz ellen, ráadásul az öccse csapattársaként), mint magyar bajnok. Utóbbi csak 2007-ben, a Vasassal sikerült neki, ahol a leghosszabb időt töltötte, két részletben nyolc esztendőt. 2012-ben igazolt a Budapesti Honvédhoz. Öt évvel később ott játszotta utolsó OB I-es meccsét is – a magyar örökranglista 3. helyét érő 596.-at. Klubcsapataiban négyszer lett magyar bajnok(2007, 2008, 2009, 2012), kétszer olasz (2000,2001), a Magyar Kupát háromszor nyerte meg (1997, 2004, 2005). A nemzetközi porondon kétszeres KEK-győztes (1998, 2003), háromszor lett második a LEN-kupában (1995, 1996,1997).

A felnőtt válogatottban dr. Horkai György dobta be a mélyvízbe, nem volt még 18 éves, amikor az 1993-as, sheffieldi Európa-bajnokságon ezüstérmes lett a magyar válogatottal. Az 1995-ös, bécsiről még lemaradt, de a 2003-as, kranji kontinenstornáig zsinórban négy Eb-n szerepelt. Kemény Dénes együttesében kulcsszerepet töltött be; az athéni Világkupán úgy bekkeltek Vári Attilával, hogy egyszer sem pontozódtak ki. 2003-ban, Barcelonában világbajnoki, 1997-ben, Sevillában és 1999-ben, Firenzében Európa-bajnoki címnek örülhetett. 2006-ig játszott a nemzeti együttesben. 1998-ban, Perth-ben, 6–4-re elvesztette a magyar csapat a vb-döntőt spanyolok ellen. További dicsőséglistája: Eb-2. (1993), kétszer Eb-3.(2001,2003), világkupagyőztes (1999), világkupa-2.(2002), világkupa-3. (1997), kétszeres világliga-győztes (2003, 2004), universiade-2.(1995). Pályafutása csúcsát az olimpiai győzelmek jelentették. 2000-ben, Sydney-ben. Ausztráliában remekelt, miközben a nyolc meccsen ő hatszor talált be (kétszer duplázott is), róla csak egy gólt lőttek összesen. Athénban pedig egyáltalán nem tudtak gólt szerezni az ellenfél centerei a Steinmetz, Vári, Varga Tamás hármasról! Ráadásul itt már öccsével, Ádámmal együtt hallgathatta a dobogó tetején a Himnuszt. Érdekesség, hogy a magyar sporttörténet hat olimpiai bajnok testvérpárral büszkélkedhet, közülük négy vízilabdázó. Ám ugyanazon a dobogón, egyszerre, a Steinmetz fivérek előtt és után is csupán ketten-ketten állhattak együtt: 1932-ben Keserű Alajos és Ferenc, 2008-ban pedig Varga Dániel és Dénes.

Steinmetz Barnabás a jogi diplomája megszerzése után, még aktív pályafutása közben jogászként, ügyvédjelöltként, majd a szakvizsgát követően ügyvédként kezdett dolgozni. 2011-ben az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja lett, 2015 októberében pedig (Kárpáti Gábornak, az Osztrák Úszó Szövetség vízilabda-szakágvezetőjének felkérésére) kinevezték az osztrák felnőtt- és junior-válogatott kapitányának. 2016-ban a Budapesti Honvéd SE szakmai igazgatója lett. Kiérdemelte A Magyar Köztársaság jó tanulója-jó sportolója (1993); a Kiváló Ifjúsági Sportoló (1995, 1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000) és középkeresztje (2004) valamint a Papp László Budapest Sportdíj (2014) elismerő címeket, kitüntetéseket. A sportújságírók szavazásán az Év csapatának tagja volt, a pólóválogatott tagjaként (1993, 2000, 2004).

Sztár Sport, 2003. március 26. Nemzeti Sport, 2016. június 18. Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink