Kosárlabdázni kezdett, de Barcelonába már kézilabdázóként került
Nagy László Székesfehérváron született, de a családja egyéves korában Szegedre költözött, és ott kezdett el sportolni. Mivel édesapja kosárlabdázott, a fia is ezt a sportágat választotta, amelyhez megvolt a magasssága és az ideális testalkata, egészen az utánpótlás-válogatott szintig jutott. Sőt, juthatott volna tovább is, lévén még egy amerikai ösztöndíj is felvetődött, de akkor már az iskolában kipróbálta a kézilabdát is, és amikor tizenhárom évesen választania kellett, utóbbi mellett döntött. Többek között azért, mert balkezes átlövőként akkor már számított rá a Pick Szeged utánpótláscsapata, 1997-ben pedig, még serdülőként bemutatkozott a felnőttek között is. Az elkövetkező években a korosztályos válogatottakkal sorra érmet szerzett a világverenyeken, köztük egy aranyat az 1999-es ifjúsági Európa-bajnokságon, és ebben az évben nemcsak bemutatkozott a felnőtt válogatottban, de Vass Sándor szövetségi kapitány már kivitte az együttessel az egyiptomi világbajnokságra is. Innetől fogva Nagy László stabil pontnak számított a magyar nemzeti együttesben, tehetségét pedig a világ legjobb csapatában, a Barcelonában is kiszúrták, és 2000-ben nyolcéves szerződést írt alá vele a katalán klub, amely annyira komolyan gondolta a megszerzését, hogy a legendás edző, Valero Rivera személyesen jött miatta tárgyalni Szegedre.
A katalánoknál csapatkapitány és kétszeres BL-győztes lett
Inaki Urdangarin visszavonulása miatt a tervezettnél végül két évvel korábban, tizenkilenc évesen került ki Barcelonába, így a mezszáma is a 19-es lett, és idővel nemcsak a világ egyik legjobb jobbátlövőjévé, hanem legjobb játékosává nőtte ki magát. Az első igazán sikeres éve a 2003-as volt, amikor két ezüst után végre megnyerték a spanyol bajnokságot a gárdával, és nemzetközi porondon is a dobogó tetejére állhattak, miután az EHF-kupa döntőjében legyőzték az orosz Danamo Asztrahany együttesét. A következő évben megnyerték a Király-kupát, egy év múlva pedig a Bajnokok Ligáját, a kétmeccses fináléban csak egyetlen találattal bizonyultak jobbnak a Ciudad Realnál, Nagy a visszavágó legjobb játékosaként kilenc gólt szerzett, óriási szerepet játszva a trófea elhódításában. A Barcelona játékosaként még egyszer megnyerte a BL-t 2011-ben, akkor már a kölni négyes döntőben, az utolsó mérkőzésen újfent a Ciudad Real ellen, ráadásul ő lett az egyesület első, nem spanyol és nem katalán származású csapatkapitánya is, ami hatalmas elismerés volt. Közben pedig a spanyol bajnokságban is sorra gyűjtötték a bajnoki címeket, a kupa és szuperkupa-győzelmeket, és az eredeti nyolc helyett végül tizenkét évet töltött Barcelonában.
Három évig nem játszott a magyar válogatottban
Nagy László 2004-ben lett először a magyar válogatott csapatkapitánya, 2009-ig négy világversenyen töltötte be ezt a szerepet, de a hazai sportági szövetséggel folytatott vitája miatt azév júniusától nem volt hajlandó játszani a nemzeti együttesben. Ezután terjedt el az a pletyka, hogy a jövőben biztos a spanyol válogatottban szeretne játszani, de ezt ő maga cáfolta többször is, 2010. novemberében pedig nyílt levelet írt, amiben konkrétan is megfogalmazta a kritikáit a nemzeti csapat hátterével kapcsolatban, és kijelentette, addig nem ölti fel újra annak mezét, és nem jön haza játszani, amíg a körülmények nem javulnak. A hullámzó tárgyalások végül 2012 nyaráig húzódtak, addigra Nagy László megszerezte a spanyol állampolgárságot, így semmi sem állt volna az útjában, de megegyezett a hazatérésről a rekordbajnok Veszprém csapatával, és ezzel együtt a válogatottba is visszatért egy Norvégia elleni győztes világbajnoki selejtezőn. A Mocsai Lajos irányította együttessel elutazott a londoni olimpiára is, amelyen végül negyedikek lettek, az addig veretlen Izland elleni, kétszeri hosszabbításban megnyert drámai negyeddöntőt a mai napig úgy emlegetik, mint a nemzeti együttes valaha volt egyik legjobb mérkőzését, és végül az elődöntőben a svédekkel szemben is csak egy góllal maradtak alul.
Utolsó meccse egy Bajnokok Ligája-döntő volt
Pályafutása utolsó időszakát Veszprémben töltötte, mellyel hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot, ugyanannyiszor a magyar kupát, a regionális SEHA-ligában pedig kétszer diadalmaskodtak, és összesen négyszer választották meg itthon a legjobb férfi kézilabdázónak. Az Építőkkel ötször jutott be a Bajnokok Ligája kölni négyes döntőjébe, ebből háromszor a fináléba, de 2015-ben a Barcelona, 2016-ban drámai meccsen a lengyel Kielce, 2019-ben pedig az északmacedón RK Vardar bizonyult jobbnak. Ez egyben Nagy László utolsó kézilabda-mérkőzése is volt sportolóként, ugyanis már május 10-én bejelentette, hogy idény végén befejezi a pályafutását. Visszavonulása után nem távolodott el a sportágtól, sőt, évekig kettős feladatot töltött be, 2019-től a Veszprém sportigazgatója lett, közben pedig a Magyar Kézilada-szövetség szakmai alelnöke is, 2020 és 2022 között pedig a kispadra is leült Gulyás István szövetségi kapitány és Chema Rodríguez másodedző mellé. 2023-től az MKSZ elnökségében kapott helyet.
Nagyon sokan próbáltak maradásra bírni, de én már tavaly októberben eldöntöttem, ez az utolsó idényem. Még biztosan folytathatnám a játékot, az erőm megvan hozzá, de úgy érzem, ennyi volt szép, ennyi volt jó, ennyi volt elég.
“„
Eredményei, díjai, elismerései
• 2x olimpiai-4. (2004, 2012)
• 2x világbajnoki 6. (2003, 2009)
• világbajnoki 7. (2017)
• világbajnoki 8. (2013)
• világbajnoki 9. (2007)
• világbajnoki 10. (2019)
• világbajnoki 11. (1999)
• Európa-bajnoki 8. (2008)
• Európa-bajnoki 9. (2004)
• Európa-bajnoki 12. (2016)
• Európa-bajnoki 13. (2006)
• 2x Bajnokok Ligája-győztes (2005, 2011)
• 4x Bajnokok Ligája-2. (2001, 2015, 2016, 2019)
• Bajnokok Ligája-3. (2017)
• EHF kupa-győztes (2003)
• EHF kupa-2. (2002)
• európai szuperkupa-győztes (2003)
• 2x SEHA Liga-győztes (2015, 2016)
• 4x spanyol bajnok (2003, 2006, 2011, 2012)
• 4x spanyol Király-kupa-győztes (2000, 2004, 2007, 2009)
• 6x magyar bajnok (2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2019)
• 6x Magyar Kupa-győztes (2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018),
• junior Európa-bajnoki 3. (1998)
• ifjúsági Európa-bajnok (1999)
• ifjúsági Európa-bajnoki 3. (1997)
• 4x az év legjobb magyar férfi kézilabdázója (2009, 2013, 2015, 2016)
• 3x világválogatott (2005, 2009, 2017)
• a Handball Planet szavazásán a világ legjobb kézilabdázója (2011)
• Magyar Arany Érdemkereszt (2012)
Források
• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor