Ligetvári

Patrik

Édesapja kézilabdázott, aki fiát is vitte magával a Fotex Veszprém meccseire, de Patrik sokáig nem gondolt a komolyabb sportolásra. Várpalotán a közelükben lakott Forgács Ferenc kézilabdaedző, aki 2003-ban rávette a szüleit, hogy vigyék le kézilabdaedzésre, innen később Alsóörsre, a veszprémi kézilabdacsapat utánpótlásbázisára került, amely a tehetséges gyerekeket gyűjtötte össze, és szinte akadémiai rendszerben nevelte és taníttatta őket. Már általános iskola hetedik osztályában eldöntötte, hogy kézilabdázó lesz, az országos utánpótlásversenyeken számtalanszor nyert díjat, többször volt gólkirály és a torna legjobb játékosa. A veszprémi Jendrassik-Venesz Technikumba jelentkezett, de a sporttagozat helyett a kereskedelmi és vendéglátó ágazatot választotta, így mire leérettségizett, a szakácsszakmát is kitanulta, miközben a városi klubnál a serdülő- és a juniorcsapatokban játszott egyszerre.

Az U23-as, NB I/B-s együttes stabil tagjaként 2012. november 20-án mutatkozott be a Veszprém felnőttcsapatában a Cegléd ellen, és ezután egyre többször hívták be a nagyok közé, ahol olykor Nagy László mellett védekezhetett. Edzője, Csoknyai István 2014-ben átvette az élvonalbeli Balatonfüred irányítását, és kölcsönbe magával vitte Ligetvárit is, aki így együtt játszott a későbbi válogatott Bánhidi Bencével, Bóka Bendegúzzal, Győri Mátyással és Székely Mártonnal. Ez az év azért is volt különleges a pályafutásában, mert a korosztályos magyar válogatottban ezüstérmet szerzett az U18-as Európa-bajnokságon, és beválasztották a torna álomcsapatába. Klubjában, Balatonfüreden két év alatt annyit fejlődött, hogy 2015 júniusában, Ukrajna ellen bemutatkozhatott a felnőttválogatottban is, 2016-ban pedig visszahívták Veszprémbe, majd, miután több játéklehetőségre vágyott, 2018 és 2020 között a légióséletet választotta, és a spanyol bajnokságban edződött tovább az Ademar León és a La Rioja csapataiban.

2020-ban visszatért a Telekom Veszprém csapatába, amelyben azóta is rendre számítanak rá, elsősorban a védekezésben kap kiemelt szerepet, amelyben az évek alatt a világ egyik legjobb játékosa lett. Az Építőkkel háromszor nyerte meg a magyar bajnokságot, négyszer a Magyar Kupát, kétszer a SEHA-ligát, 2017-ben pedig tagja volt a Bajnokok Ligájában bronzérmet szerzett együttesnek, amely a bronzmeccsen a Barcelona együttesét győzte le. A válogatottban is ettől az évtől szerepel minden világversenyen, de 2020-tól kapott nagyobb szerepet, és 2024 januárjában ötödik helyen végzett az Európa-bajnokságon, amely a nemzeti csapat valaha volt legjobb Eb-eredménye. Ugyanebben az évben a tatabányai selejtezőtornán társaival kiharcolták az olimpiai indulást is, a párizsi nyári játékokon a tizedik helyen végeztek. Ősszel a Veszprém csapatával pedig megnyerték a klubvilágbajnokságot, a szezon végén pedig újra magyar bajnoki címet ünnepelhettek.

• olimpiai 10. (2024) • világbajnoki 7. (2017) • 2x világbajnoki 8. (2023, 2025) • világbajnoki 10. (2019) • Európa-bajnoki 5. (2024) • Európa-bajnoki 9. (2020) • Európa-bajnoki 14. (2018) • Európa-bajnoki 15. (2022) • Bajnokok Ligája bronzérmes (2017) • klubvilágbajnok (2024) • 2x SEHA Liga-győztes (2020, 2021) • 5x magyar bajnok (2014, 2019, 2023, 2024, 2025) • 5x Magyar Kupa-győztes (2014, 2021, 2022, 2023, 2024) • junior világbajnoki 5. (2017) • ifjúsági világbajnoki 10. (2015) • ifjúsági Európa-bajnoki ezüstérmes (2014)

• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor