Pásztor

István

Pásztor István öt évig kézilabdázott szülővárosában, Cegléden, mielőtt még utánpótláskorú játékosként 1987-ben felkerült volna a fővárosba, ahol előbb a Budapest Honvéd, két évvel később pedig az Elektromos SE csapatában folytatta pályafutását. Tehetségére már fiatalkorában felfigyeltek, amit nemcsak az bizonyít, hogy mindkét klubnál pályára lépett a felnőttcsapatban is, de korán behívták a magyar felnőttválogatottba, amelyben 1992 januárjában, húszévesen debütált Jugoszlávia ellen. A következő évben kinézte magának az ország akkori első számú klubja, a Fotex Veszprém, amellyel igazi sikersztori vette kezdetét. Rögtön az első szezonjában megnyerték a hazai bajnokságot és a Magyar Kupát, valamint a nyolcaddöntőig jutottak a Bajnokok Ligájában. Első világversenye a nemzeti csapattal az 1993-as svédországi világbajnokság volt, amelyen hét mérkőzésen 17 gólt szerzett, Kovács László együttese pedig a tizenegyedik helyen végzett.

A veszprémi Építőkkel nem volt ellenfelük itthon, tizenöt év alatt tizenkét alkalommal szerezték meg a magyar bajnoki aranyat, és tizenegyszer nyerték meg a Magyar Kupát. A nemzetközi kupaporondon is eredményesen szerepeltek, 1997-ben ezüstérmet szereztek a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK), az oda-visszavágós döntőben a spanyol Bidasoa Irun bizonyult jobbnak, Pásztor István pedig az egész sorozatban 44 gólt szerzett. Rendszeresen indultak a Bajnokok Ligájában, de csak 2002-ben jutottak be először a kétmeccses fináléba, és bár hazai pályán két góllal legyőzték a német Magdeburgot, idegenben öttel kikaptak, így összesítésben alulmaradtak. 1997-ben negyedik helyen végeztek a világbajnokságon a válogatottal, amelynek 2003-tól, utolsó három nagy tornáján csapatkapitánya is volt. A 2004-es athéni olimpián negyedik helyen végzett a Skaliczki László által vezetett nemzeti együttes, Pásztor István pedig az Oroszország elleni vesztes bronzmeccsen lépett pályára 215. alkalommal, egyben utoljára a magyar válogatottban, amelyben összesen 830 gólt szerzett.

Veszprémi évei alatt Pásztor Istvánt háromszor választották meg itthon az év legjobb kézilabdázójának, 2005-ben pedig behívták a világválogatottba, és végül nem maradt nemzetközi kupaarany nélkül sem. Utolsó veszprémi évében, 2008-ban ugyanis megnyerték a KEK-et, a fináléban a német Rhein-Neckar Löwennél bizonyultak jobbnak. A Veszprémben töltött tizenöt év alatt 2164 gólt szerzett, amivel negyedik a klub örökranglistáján. A következő idényt már a Balatonfüredi KSE játékosaként kezdte, amellyel 2014-ig játszott az első osztályban. Visszavonulása után a veszprémi utánpótlásban kezdett dolgozni edzőként, majd a Pénzügyőr SE szakmai igazgatója és az ifjúsági válogatott másodedzője is volt, mielőtt szakkomentátornak állt. Ezt a munkát addig csinálta, míg 2022 nyarán a Ferencváros felnőtt férfi-kézilabdacsapatának vezetőedzőjévé nevezték ki, mellyel már a nemzetközi kupában is bemutatkoztak. A 2023/2024-es szezonban az Európa-kupa elődöntőjéig jutottak.

• olimpiai 4. (2004) • világbajnoki 4. (1997) • világbajnoki 6. (2003) • világbajnoki 11. (1993) • Európa-bajnoki 6. (1998) • Európa-bajnoki 7. (1994) • Európa-bajnoki 9. (2004) • Európa-bajnoki 10. (1996) • Bajnokok Ligája-2.(2002) • európai szuperkupa-2. (2002) • Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)-győztes (2008) • Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) 2. (1997) • 2× világválogatott (2005, 2013) • 12× magyar bajnok (1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008) • 11× Magyar Kupa-győztes (1994, 1995, 1996, 1998, 1999, 2000, 2002, 2003, 2004, 2005, 2007) • 3× az év legjobb magyar kézilabdázója (1996, 1999, 2001)

• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor