Édesapja tanította meg neki a kézilabdázás alapjait
Sótonyi László első edzője édesapja, idősebb Sótonyi László, a csurgói kézilabda alapítója volt, akinek irányításával 1984-ben Zánkán úttörő olimpiát nyertek, és akinek a nevét ma a helyi sportcsarnok viseli. Fiatal irányítóként a Veszprém csapatához került, a katonaság alatt pedig – 1989-től 1992-ig – a Budapesti Honvédot erősítette. A magyar válogatottban 1990. június 8-án játszotta első mérkőzését Olaszország ellen, első világversenye pedig az 1992-es barcelonai olimpia volt, amelyen hetedik helyen végzett Joósz Attila együttesével. Innentől számolva egészen az 1999-es egyiptomi világbajnokságig valamennyi világversenyen tagja volt a nemzeti együttesnek, így a kiemelkedően sikeres 1997-es világbajnoki 4. és az 1998-as Európa-bajnoki 6. alakulatnak is.
Egy sérülést követően edzőnek állt
A katonaság után, 1992-ben visszatért Veszprémbe, amellyel 1998-as távozásáig ötször nyerte meg a bajnokságot, és vihette haza a Magyar Kupát, és háromszor szerzett ezüstérmet a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK). 1998-ban légiósnak állt, előbb Spanyolországban (Santander és Garbel Saragossa) majd Svájcban (St. Gallen) játszott, ahol egy vállsérülés vetett végett karrierjének. 2001-ben 190 meccsel és 518 góllal a háta mögött visszavonult a válogatottól is, utolsó meccsén éppen Svájc ellen játszottak. Fél éves rehabilitáció után Pestszentlőrincen, az Elektromos együttesében még vissza akart térni a pályára, de az első edzésen újra megsérült a sérült válla.
Mottóm, hogy nem a végcél elérése a fontos, hanem az, hogy az odáig vezető úton érezzük jól magunkat. Szerencsére, amivel szeretek foglalkozni, az a munkám is egyben.
„„
Edzőként több helyen is sikeres volt a magyar élvonalban
2002-ben kezdett edzősködni Nagykanizsán, a férfi NB I/B-ben, 2006 óta pedig a magyar élvonalban dolgozik, egy rövid kitérője volt a női szakágba a 2008–2009-es idényben, amikor a Fehérvárt vezette. Dolgozott Százhalombattán, majd Balatonfüreden öt éven át volt vezetőedző, ezalatt kétszer a bajnokságban, egyszer a kupában lett harmadik a csapatával. Ezután csurgói állomás következett, 2018 óta pedig a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián (NEKA) dolgozik. A NEKA ifjúsági együttesével bajnoki címet ünnepelhetett, jelenleg pedig az egyesület NB I-es első csapatának vezetőedzőjeként dolgozik, javarészt utánpótláskorú játékosokkal kiállva, akikkel a 2023–2024-es évadban bronzérmet szerzett a Magyar Kupában.
2023-ban az év utánpótlásedzője Magyarországon
Közben 2014 és 2016 között a magyar férfiválogatott másodedzőjeként dolgozott, 2017-től 2019-ig a B-válogatottat vezette, 2019 óta pedig a junior-férfiválogatottat irányítja, mellyel 2023-ban, 46 év után korosztályos világbajnoki ezüstérmet szerzett. Legyőzték Argentínát, Norvégiát, Dániát, Bahreint, Svédországot, Horvátországot, Izlandot, és csak a fináléban maradtak alul a házigazda német csapattal szemben, amiért előbb június hónap, majd az év utánpótlásedzőjévé választották Magyarországon. Munkáját a következő években is kiemelkedően sikeresen folytatta a korosztállyal, mellyel 2026-ban megnyerte a korsztályos Európa-bajnokságot Romániában.
Aki az utánpótlásban dolgozik, pláne a válogatottnál, elfogadta, hogy kap egy generációt, azzal játszik egy világ- és egy Európa-bajnokságot, majd jön a következő garnitúra. Ezért a rendelkezésre álló felkészülési időt kell tudni maximálisan felhasználni.
„„
Díjai, eredményei
Játékosként:
• olimpiai 7. (1992)
• világbajnoki 4. (1997)
• 2× világbajnoki 11. (1993, 1999)
• világbajnoki 17. (1995)
• Európa-bajnoki 6. (1998)
• Európa-bajnoki 7. (1994)
• Európa-bajnoki 10. (1996)
• 3× Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)-2. (1993, 1997, 1999)
• 2× junior világbajnoki 10. (1989, 1991)
• 5× magyar bajnok (1993, 1994, 1995, 1997, 1998)
• 4× Magyar Kupa-győztes (1994, 1995, 1996, 1998)
Edzőként:
• junior Európa-bajnok (2026)
• junior világbajnoki 2. (2023)
• junior Európa-bajnoki 5. (2022)
• 2x NB I 3. (2012, 2014)
• Magyar Kupa 3. (2010, 2024)
• Magyar Kupa 4. (2025)
