Maszlay

Lajos Károly

A Ludovika Akadémia elvégzése után gyalogsági főhadnaggyá avatták az esztergomi 3. honvéd kerékpáros zászlóaljhoz (1926. szeptember 1.–1937. augusztus 31.), százados (1937. szeptember 1.–1941. november 18.), a II. világháborúban az 52. páncélos gépágyús zászlóalj századosa (1941. november 18.–1942. szeptember 29.), őrnaggyá léptették elő (1942. szeptember 29-étől) és a zászlóalj parancsnoka (1944. december 10.–1945. március 20.). 1948. április 1-jétől HM Kiképzési és Nevelési Csoportfőnökség Kiképzési Osztály Sportkiképzési Alosztályának, ill. Testnevelési és Sport Alosztályának alezredese (1947. augusztus 19.–1948. augusztus 4.), a londoni olimpia után soron kívüli ezredessé léptették elő (1948. augusztus 4-től). Az újabb átszervezés után ugyanoda ment vissza és a Testnevelési Osztály vezetője (1949. aug. 1.–1950. szept. 2.) lett.

A Ludovika Akadémia SE (LASE) atlétája, vívója (1922–1930), a Honvéd Tiszti Vívó Club (1930–1944), a Toldi Miklós SE (1945–1946), a Csepeli MTK, ill. a Csepeli Vasas (1947–1949), a Budapesti Honvéd vívója tőr-, párbajtőr- és kardvívó (1950–1953). A Bp. Honvéd vívószakosztályának alapító tagja. Maszlay Lajos a budapesti magyar királyi reáliskolai nevelőintézetben érettségizett (1922). Itt kezdett el atletizálni. A Ludovika Akadémián ezt folytatta, a hadseregbajnokságban magasugrásban bizonyult a legjobbnak (1925: 167 cm), de ekkor már a vívással is komolyabban foglalkozott. 1925-ben az egyetemi és főiskolai hallgatók számára kiírt József Nádor Emlékversenyen a 2. helyen végzett. 1928-ban az 1. helyen végzett a főiskolai bajnokságon karddal. Maszlay az 1931. évi Eb-n indult először, tőrben két forduló után kiesett.

Az 1933. évi budapesti Eb-n a tőrcsapatverseny első két fordulójában debütált: Románia ellen 13:2 és Jugoszlávia ellen 14:2, Maszlay 4-4 sikerével. A hármas döntőben a magyar–olasz következett, s szoros mérkőzésen 9:7-re kikaptak a magyarok (Maszlay 1 győzelem). A hazai újságírók oly lelkesen szurkoltak, hogy a másnapi Sporthírlap címlapján fordított eredmény jelent meg: Olaszok nyerték az első Európa-bajnokságot. Magyarország–Olaszország 9:7. Mivel az olaszok simán elintézték az osztrákokat, következett az ezüstérmet eldöntő viadal. A vívóbajnokságok történetében talán először fordult elő, hogy az eredmény 8:8 lett (Maszlay 2 győzelem), úgy, hogy még a tusarány is megegyezett (65:65). Maszlay kulcsfontosságú győzelmével alakult 8:7-re a találkozó, sajnos azonban az utolsó asszót Hajdú elvesztette. A szabályok értelmében a mérkőzést újra kellett volna vívni, de végül a két vezetőség megegyezett: mindkét ország ezüstérmet vehetett át. Így született meg Maszlay első Európa-bajnoki érme. A kardcsapatverseny első fordulójában Magyarország 10:6-ra legyőzte Angliát (Maszlay 3 győzelem), majd 13:3-ra Csehszlovákiát (Maszlay 3 győzelem), 10:6-ra Ausztriát (Maszlay 3 győzelem), 9:7-re Lengyelországot (Maszlay 2 győzelem). Az olaszok elleni döntőben (9:4) Maszlay nem vívott, de Európa-bajnok. A győztes csapatból (Gerevich, Piller, Kabos, Kovács P., Rajcsányi) egyedül ő nem volt vagy lett olimpiai bajnok.

Maszlay részt vett az utolsó két Európa-bajnokságon is. Varsóban, 1934-ben tőrcsapat a negyedik helyen végzett, s az egyéniben hamar kiesett. Maszlay 1931-ben még csak egy (tőr), 1933-ban már kettő (tőr, kard), az utolsó Eb-n, 1935-ben Lausanneban már mindhárom (tőr, párbajtőr, kard) fegyvernemben indult. A tőrcsapattal a 3. lett és ismét tagja volt az Európa-bajnok kardválogatottnak, bejutott a kard egyéni döntőbe is, ahol a 9. helyen zárt. Párbajtőrben azonban sem a csapattal, sem az egyéniben nem ért el helyezést. Az 1921-től 1944-ig kiírásra került Hősök Emlékversenye tőrversenyét legtöbbször, négy alkalommal Maszlay Lajos nyerte meg (1935, 1938, 1940, 1944), a dr. Lichtneckert vándordíjat pedig a Honvéd Tiszti Vívó Club csapata szerezte meg, mert vívói (Zircy, Hátszegi és Maszlay) 1932-től 1935-ig - a kiírásnak megfelelően - egymás után négyszer diadalmaskodtak.

Maszlay három olimpián vett részt (1936, 1948, 1952). 1936-ban az egyik tőr válogatót Maszlay nyerte Gerevich előtt. A Nemzeti Sport szakírója szerint Maszlay csak néhány éve tőrvívó, azaz még nem kiforrott versenyző. Ha csak néhány hónapos tanulmányútra mehetne Franciaországba vagy Olaszországba egész biztos, hogy a versenyszám nagy esélyese lenne… Maszlay Berlinben nemcsak a csapatba került be, de egyéniben is nevezték. A tőrcsapatversenyben Norvégia nem jelentett akadályt (10:6), Maszlay 2 győzelem. A 2. fordulóban a magyarok 14:2-re kiütötték Jugoszláviát, Maszlay nélkül. A négyes középdöntőben Olaszország 13:3-ra verte Magyarországot, Maszlay nyeretlen maradt. Ausztria ellen ismét 8:8, de akkor jelentősen jobb tusaránnyal magyar győzelem, Maszlay nyeretlen maradt. Az utolsó mérkőzésen nagy meglepetésre az Egyesült Államok 9:7-re verte Magyarországot, Maszlay akkor sem vívott. Mivel az osztrákok 12:4-re legázolták az amerikaiakat, jobb találataránnyal ők vívhattak a fináléban, a magyaroknak a 7. hely jutott. Az egyéniben Maszlay a középdöntőben esett ki.

Londonban Magyarország a tőrcsapat selejtezőben biztosan győzött Svájc ellen 11:5-re (Maszlay 3 győzelem), a 2. fordulóban azonban Uruguay feladta a leckét. Magyarország 8:8-at ért el (Maszlay nélkül), és csak jobb tusaránnyal került az elődöntőbe. Ott Belgium 10:6-ra verte Magyarországot Maszlay nélkül. Olaszország 9:2-es megsemmisítő győzelme alkalmával Maszlay nyeretlen maradt, így Magyarország holtversenyben 5. lett. Az egyéniben az elődöntőben Maszlay egy vereséggel csoportelsőként nagy meglepetésre a döntőbe került. Ott a három francián kívül mindenkit legyőzött, ezzel a 3. lett. Maszlay volt az első magyar tőrvívó, aki az olimpiai játékokon az egyéni versenyben (bronz)érmes lett.

1952-ben Helsinkiben a tőrcsapat selejtezőben Saar-vidék ellen 15:1, Maszlay nélkül. A második fordulóban kellemetlen meglepetésre Argentína 9:7-re legyőzte Magyarországot (Maszlay nélkül). Ezután az USA-t 10:6-ra (Maszlay 2 győzelem) és az NSZK-t 14:2-re (Maszlay 4 győzelem) verték a magyarok. Jobb tusarányával Magyarország és Argentína jutott tovább az elődöntőbe. A négyes döntőbe jutásért Belgium ellen meggyőző fölénnyel (11:5) magyar siker. A 11-ből Maszlay egy sikert jegyzett. A négyes döntőben a két tőrnagyhatalom, Olaszország (13:3) és Franciaország (12:4) is sima győzelmet aratott az addig erőn felül teljesített magyarokon. A 3. helyért Egyiptom akkor nem jelentett akadályt (9:6), Maszlay egy sikeres asszóját tette be a közösbe. Magyarország az olimpiai játékok történetében másodszor végzett (bronz)érmes helyen a férfi tőrcsapatok versenyében! Az egyéni versenyben a döntőbe jutásért újra vívott az egyiptomi Desszoukival és 2:5-re alul maradt. Maszlay mindhárom olimpián bíráskodott is.

Maszlay Lajos két világbajnokságon vett részt (1937, 1953). 1937-ben rendezték meg az első világbajnokságot Párizsban. Maszlay két fegyvernemben is bekerült a csapatba, miután a 2. helyen végzett a tőrbajnokságban és 2. lett a válogatók után kialakult pontversenyben is. Az kardbajnokságon nem indulhatott, mert szintén Párizsban ugyanakkor rendezték meg a katonatiszti Európa-bajnokságot, ahol – a változatosság kedvéért – Maszlay kardban és párbajtőrben vívott. Párbajtőrben kevés sikerélmény érte, a kardcsapat tagjaként (Berczelly Tibor, Kovács Pál, Maszlay Lajos) azonban aranyéremnek örülhetett, s teljesítményével kivívta a vb-részvételt is. Egy hónappal később, a párizsi vb-n a tőrcsapat könnyed győzelemmel kezdett Csehszlovákia ellen (13:3, Maszlay 2 győzelem). A négyes csoportban Magyarország 9:7-re verte a berlini olimpiai bronzérmes németeket s ezzel reális esély nyílt, hogy Németország előtt megszerezze a továbbjutást érő 2. pozíciót. Ezúttal sem sikerült. Olaszország 9:4-re verte a magyarokat, ez azt jelentette, hogy jobb tusaránnyal Németország került a döntőbe. Maszlay jobban teljesített, mint egy évvel korábban, ám a németek ellen ezúttal sem sikerült asszót nyernie. A világbajnokság 1. fordulójában kardcsapatban Magyarország ismét Csehszlovákiával vívott (9:2, Maszlay 2 győzelem). A döntőbe jutásért egy újabb 9:2 következett – Franciaország ellen. A döntőben a meglepetésre finalista Románia volt az első ellenfél (12:4, Maszlay 3 győzelmet aratott), utána Németország (14:2, Maszlay 2 győzelem). A döntőben Magyarország 10:6-ra verte Olaszországot (Maszlay nem vívott). Maszlay megszerezte élete első és egyetlen világbajnoki címét! Az egyéni versenyben a 7. helyen végzett.

A brüsszeli vb-n 1953-ban Magyarország Svédországot 12:4-re, Ausztráliát 9:1-re verte, ez utóbbi mérkőzésen Maszlay háromszor nyert. A négyes döntőben Olaszország ismét 13:3-ra győzött, az egyik siker Maszlayé volt. Franciaország pedig 10:6-ra bizonyult jobbnak, Maszlay nyeretlen maradt. A 3. helyért a házigazda Belgium következett: 9:6-os magyar győzelemmel, Maszlay nélkül. Magyarország tőrválogatottja először szerzett (bronz)érmet világbajnokságon!

A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)

A Budapesti Honvéd örökös bajnoka. Nyugdíjazása után a Magyar Vívószövetségben (MVSZ) tevékenykedett, elnökségi tag és a bírói bizottság elnöke volt (1966-1973), majd a szövetség tiszteletbeli tagja (1973-tól).

Maszlay Lajos Budapesten hunyt el, a Csepeli Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005). Tiszteletére Maszlay Lajos-emlékversenyt rendeztek 1987-ben. Nevét a Csepeli Sportcsarnok (XXI. ker., Béke tér 1.) falán emléktábla őrzi. Főbb írásai a Magyar Katonai Szemlében, majd a Katonai szemlében jelentek meg. Cikkei a vívástól, a harckiképzéstől kezdve a mezei futáson át az úszás oktatásának módszertanáig igen szerteágazóak voltak.

Tőrvívásban olimpiai 3. (1948: egyéni és 1952: csapat), vb 3. (1953: csapat). Eb 2. (1933: csapat), Eb 3. (1935: csapat), Eb 4. (1934: csapat). 13-szoros magyar bajnok (1931, 1932, 1933, 1935, 1936, 1937, 1938, 1940, 1941, 1942, 1944, 1947, 1949: csapat). Kardvívásban világbajnok (1937: csapat). Kétszeres Európa-bajnok (1933 és 1935: csapat). 9-szeres magyar bajnok (1938: egyéni; 1937, 1939, 1941, 1943, 1944, 1948, 1949, 1951: csapat). Párbajtőrvívásban magyar bajnok (1932 és 1933: csapat).

Győr Béla-Klész László: Katonaolimpikonok (2012), Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/maszlay-lajos-b4ce2 alapján (ott forrásmegjelölésekkel).