Az első magyar párbajtőrvívó bajnokság győztese, francia segítséggel
Hajdú János édesapja, dr. Hajdú Marcell egyike volt a Magyar Vívó Szövetség alapító tagjainak, így nem meglepő, hogy fia is vívni kezdett.
1924-ben már jónevű tőr és kardvívóként ismerték, amikor a Pázmány Péter Tudományegyetemi tanulmányai idején egy évig Párizsban tanult. Ekkor ismerkedett meg a párbajtőrvívással és Lucien Gaudinnal – a későbbi, 1928. évi olimpia tőr- és párbajtőr bajnokával, akinek révén hamarosan a világ első tőrmestere, Lucien Mérignac tanítványává válhatott. Hajdú hazatérése után elkezdte népszerűsíteni a Magyarországon akkor még új szúrófegyvernemet, és egyik szervezője volt az első hazai párbajtőrversenynek.
Párbajtőrvívásban indult az 1928-as amszterdami olimpián, és 1930-ban az első magyar párbajtőrvívó bajnokság győztese lett. 1946-ban és 1948-ban tőr csapatban, 1947-ben párbajtőr csapatban nyert országos bajnoki címet.
1926 és 1935 között 21-szeres tőr és 6-szoros párbajtőr magyar válogatottként képviselte színeinket. 1931-ben Bécsben és 1933-ban Budapesten az Európa-bajnoki 2. helyezett tőrcsapat tagja volt. 1929-ben és 1935-ben az EB 3., 1934-ben az EB 4. helyezett tőrcsapat tagja, 1933-ban tőr egyéniben EB 6. 1927-ben a főiskolai világbajnokságon 4. helyezett tőrcsapat tagja, az egyéniben a 6. helyen végzett.
Egyesületei: Beszkárt SE, a BEAC, a Szolnoki Vívó Club (1924–1936), a második világháború után a Budapesti Barátság SE (1946–1947), ill. a BVSC.
Változatos élet a versenyzés után is
45 éves korában hagyta abba a versenyzést, visszavonulása után 25 évig sportdiplomataként és nemzetközi versenybíróként tevékenykedett. A polgári életben mint ügyvéd, ügyész közjegyző, jogtanácsos, műfordító, szakíró és lektor dolgozott. Hajdú János 1939-ig évente visszatért egy-egy hónapra Párizsba. A vívást a versenysporton kívül
eső területen is megismerte. A szakma két legjobbja, Raoul Clery és Pierre Lacaze tanította meg a színpadi vívásra és annak oktatására. Ennek később a Színművészeti Főiskola tanáraként nagy hasznát vette, amikor színházi produkciók és játékfilmek vívójeleneteinél működött közre.
Különös végrendelet
Végrendeletében meghagyta, hogy temetésén — a sokszoros olimpiai és világbajnok — Kárpáti Rudolfon kívül senki ne legyen jelen a barátok és tisztelőik közül.