Gyuricza

József

Gyuricza József Hódmezővásárhelyen gimnazistaként Banga Sámuel és Balogh Imre vívótanfolyamain 1948-ben kezdett el vívni. Ifjúságiként mindkét fegyvernemben szerepelt középiskolai versenyeken és nagy küzdelmet vívott a szegedi Magay Dániellel, az 1956. évi olimpiai bajnok kardcsapat tagjával. 1952-ben még szegedi színekben döntőbe jutott az országos bajnokságon, a 18 éves fiatalember 7. helyezettként debütált. Gyuricza 1953-ban döntőt vívhatott a Felszabadulási Emlékversenyen. Itt találkozott először a francia világklasszis d’Oriolával. Az első meccs és a verseny is d’Orioláé, Gyuricza a 9. Majd biztosan nyerte meg az ifjúsági bajnokságot úgy, hogy a döntőben mindenkit legyőzött: 2. lett Marosi, 3. Fülöp, 4. Szőcs.

A brüsszeli világbajnokságon debütált, 1953-ban. Magyarország két könnyű győzelemmel nyitott: Svédországot 12:4-re, Ausztráliát 9:1-re verte. Gyuricza ekkor még nem mutatkozott be. A négyes döntőben Olaszország 13:3-ra győzött (Gyuricza győzelem nélkül), Franciaország pedig 10:6-ra bizonyult jobbnak (Gyuricza már 3 győzelmet könyvelt el). A 3. helyért a házigazda Belgium ellen 9:6-os magyar siker született (Gyuricza 1 győzelmet szerzett). Magyarország tőrválogatottja először szerzett (bronz)érmet világbajnokságon! Az egyéniben Gyuricza egy erősen vitatható találattal a második fordulóban esett ki.

A luxemburgi vb előtt 1954-ben Gyuricza Bázelben vívott, ahol a magyar juniorok hengereltek: 1. Gyuricza, 2. Szőcs, 3. Marosi. A vb-n a csapatküzdelmek selejtezőjében Jugoszlávia (13:3; Gyuricza 4 győzelem), majd Ausztrália (9:2; Gyuricza 2 győzelem) sem okozott gondot a négyes döntőbe vezetett úton. Itt Olaszország ismét 13:3-ra verte Magyarországot (Gyuricza nyeretlen maradt), Franciaország 11:5-re bizonyult jobbnak (Gyuricza 1 győzelem). A 3. helyért ismét Belgium ellen vívhatott a csapat, 9:3 lett a vége (Gyuricza 2 győzelem). Az egyéni versenyben Gyuricza a döntő előtti utolsó csoportkörből esett ki. Az év másik fontos eseményén a budapesti főiskolai világbajnokságot Gyuricza veretlenül nyerte meg és természetesen tagja volt a világbajnok tőrcsapatnak is.

1955 addig nem látott sikereket hozott a magyar férfi tőrvívás számára, s ezek a diadalok elsősorban a 21 éves Gyuriczának voltak köszönhetőek. Veretlenül nyerte a budapesti ifjúsági világbajnokságot, győzött a modenai nemzetközi versenyen és ugyanitt a győztes csapatnak is tagja volt, 2. lett a bolognai Giovannini Kupán, a döntőben az akkor még csak háromszoros Eduardo Mangiarotti győzte le. A római vb-n 1955-ben tőrcsapatunk 9:3-mal melegített Kuba ellen, Gyuricza nem is vívott. A középdöntőben Magyarország Anglia ellen 13:3-as győzelmet aratott, Gyuricza veretlen maradt. A franciák pihentették d’Oriolát, és nagy meglepetésre ki is kaptak Angliától. A továbbjutásért a magyarok fantasztikus teljesítményt nyújtva 9:1-re lelépték a már d’Oriolával szerepelt Franciaországot, Gyuricza 2 győzelmet jegyzett. A négyes döntő Lengyelországgal indult, s 15:1 lett a vége. Gyuricza ismét veretlen maradt. Újra Anglia következett, ezúttal 12:4 lett a vége, Gyuricza nélkül. Magyarország először vívhatott döntőt tőrvilágbajnokságon – Olaszország ellen. Magyarország 4:3-ra vezetett, az olaszok azonban fordítani tudtak 9:7-re (Gyuricza 3 győzelmet mutatott fel!). Magyarország tőrválogatottja először szerzett (ezüst)érmet világbajnokságon!

Az egyéni verseny Gyuricza vereségével kezdődött: első mérkőzésén 5:3-ra kikapott az olasz Lucarellitől, ezután azonban mindenkit legyőzve tovább jutott a csoportjából. Az elődöntőbe jutásért Gyuricza vereséggel kezdett a francia Netter ellen, majd megnyerte a további asszóit, így a tizenhat közé jutott. Az elődöntőben folytatta a hagyományokat, azaz újfent vereséggel nyitott a francia Closset ellen, majd 5:2-vel visszavágott Mangiarottinak a bolognai döntőért. A fináléban d’Oriola ellen már 4:0-ra is vezetett, végül 5:1-re hengerelt. A veretlensége volt a tét az utolsó asszóban, azonban a francia Lataste-tól kikapott (4:5), így Gyuricza és d’Oriola 6-6 győzelemmel állt, ezért az aranyéremért újravívás következett. Gyuricza 4:2-re elhúzott, aztán hosszú csend, amit d’Oriola unt meg: támadásba lendült, Gyuricza védett és visszaszúrt. Találat d’Oriolánál, világbajnok Gyuricza József. Gyuricza megszerezte a magyar tőrvívás első világbajnoki címét! Későbbi csapattársa, dr. Kamuti Jenő mondta róla: „Volt egy kitörésből indított támadása, amikor az ember már vízszintes lábakkal, szinte kinyúlva támaszkodik elől a lábán, ő minden átmenet nélkül képes volt egyenes flesst indítani és persze be is vinni a rendszerint egyenes szúrását."

A melbourne-i olimpián, 1956-ban a csapatküzdelmek első fordulójában kellemetlen meglepetés érte az éremre esélyes magyarokat. A házigazda Ausztrália derekasan végigversenyezte az olimpiász valamennyi világbajnokságát a legcsekélyebb eredmény nélkül, aztán Magyarország ellen hősies küzdelemben kiharcolta a 8:8-at, Gyuricza két meccset nyert. A tusarány a magyaroknak kedvezett. A középdöntőben a történelmi első magyar–szovjet tőrvívó olimpiai mérkőzés fölényes 10:5-ös magyar győzelemmel zárult, amiből Gyuricza 4 győzelmével veretlenül vette ki a részét. A döntő 1. fordulójában Olaszország óriási küzdelemben 8:8-ra végzett Magyarországgal (Gyuricza hármat nyert), de a tusarány az olaszoknak kedvezett. A 2. fordulóban d’Oriola és társai 11:5-tel vágtak vissza az 1955. évi vereségért, két győzelmével Gyuricza volt a legjobb magyar. Maradt a 3. helyért az USA elleni találkozó, amit 9:5-tel sikerült megnyerni. Gyuricza két győztes asszót hozott. Magyarország az olimpiai játékok történetében harmadszor végzett (bronz)érmes helyen a férfi tőrcsapatok versenyében. Az egyéniben egyedül Gyuricza került a döntőbe – különös körülmények között. A döntőbejutásért csoportjában az ausztrál McCowage-dzsel találkozott, s a mérkőzésüket a zsűri finoman szólva „elvezette”. Emiatt hármas holtverseny alakult ki. Az újravívás során a német Stratmannt Gyuricza 5:4-re legyőzte. A fináléban aztán az 5. helyet szerezte meg (három győzelem, négy vereség), a bajnok az elődöntőben a Gyuricza által legyőzött d’Oriola lett.

1957-ben a párizsi vb a selejtezőben a Németország elleni 9:2-vel kezdődött (Gyuricza 3 győzelmet ért el), s mivel Törökország visszalépett, Magyarország máris a döntőbe került. Az 1. fordulóban a házigazda Franciaország ellen Magyarország 5:2-re, majd 7:3-ra is vezetett, aztán 8:7 után a döntő asszóval a magyarok elkerülték a 8:8-at, ami tusaránnyal francia sikert jelentett volna. Az ezzel a 3. sikerét elért Gyuricza akkor 5:2-re megverte Closset-t (9:7). A 2. fordulóban Magyarország-Szovjetunióval 10:6 küzdött meg. Gyuricza újra három győzelmet jegyzett. A 3. fordulóban Magyarország ki-ki mérkőzést vívott Olaszország ellen. A sportág történetében Magyarország először legyőzte a verhetetlennek tűnt olaszokat (9:5). Gyuricza erejéből egy győzelemre futotta. Magyarország férfi tőrcsapata először szerezte meg a világbajnoki címet!

Gyuricza még két olimpián szerepelt, a csapattal 4. (1960), 7. (1964). Három világbajnoki ezüst- (1961, 1962, 1966), és egy vb bronzéremhez (1959) segítette a válogatottat. Külön érdekesség, hogy 1962-ben a világbajnoki ezüstérmes kardcsapatban is helyet kapott. Sokoldalú vívó volt, ezt 1961-ben a szófiai Universiaden is bizonyította. Kardban és tőrben is tagja volt a győztes válogatottnak. Mi több, az alkalmilag összeállt párbajtőrcsapatba is beszállt és a negyedik helyen végzett. A kardbeli képességeit igazolja, hogy a Porto Alegre-i Universiaden (1963) is tagja volt az első helyezett csapatnak, Bakonyi, Kovács A., Meszéna, Pézsa társaságában. 1966-ban újra ott volt a világbajnokságon, Moszkvában, ahol betegen vívott a csapatért. Zsenialitása egy szikrájáról Dávid Sándor szakíró így írt: „a verhetetlen francia Magnan-t, az előző évi világbajnokot úgy verte meg, mint mester a tanítványát. Az utolsó találatánál, amikor az elbátortalanodó Magnan pengéjét egy szikszt-el már keményen elfogta, még arra is volt ideje, hogy harci kiáltását nekieressze. „Ha-i-ááá!"- kiáltotta, kinézett és fölülről „ledöfte” tehetetlen ellenfelét.” Dr. Kamuti és Gyuricza 3-3 győzelmével az elődöntőben hét év után verték a franciákat (9:5), hogy aztán a döntőben a szovjetekkel szemben ezüstöt szerezzenek (1:9).

A Budapesti Honvéd versenyzőjeként hivatásos katonatisztként szolgált, mint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sportinstruktora (1958–1965). Visszavonulása után a Magyar Néphadsereg 5. Elhelyezési Felügyelőségének századosa, őrnagya volt (1965–1979), alezredesi rangban nyugdíjazták (1979). Megkapta a Munka Érdemérmet (1960) és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét (1996).

Pályafutása után a Budapesti Honvéd, a BVSC, majd az OSC edzője (1967–1985). Tanítványa volt többek közt a háromszoros világbajnok és olimpiai ezüstérmes Bóbis Ildikó, valamint a szintén világbajnok és olimpiai második Maros Magda is. A kilencvenes évek közepén érgörcs következtében mozgásában korlátozottá vált, egyik oldala lebénult. Végül egy a lakásában elszenvedett baleset lett a végzete.

A Szegedi Lokomotív (1949–1952), a Budapesti Haladás (1952–1956), a Budapesti Honvéd tőr- és kardvívója (1957–1966). Nevelőedzője: Belovai Péter. Mestere dr. Bay Béla.

Tőrvívásban: olimpiai 3. (1956: csapat), olimpiai 4. (1960: csapat), olimpiai 5. (1956: egyéni). Kétszeres világbajnok (1955: egyéni, a fegyvernem első magyar világbajnoka; 1957: csapat), négyszeres vb 2. (1955, 1961, 1962, 1966: csapat), háromszoros vb 3. (1953, 1954, 1959: csapat), háromszoros vb 4. (1958: egyéni, csapat; 1963: csapat). Főiskolai világbajnok (1954: egyéni és csapat), Universiade 2. (1961 és 1963: csapat), ifjúsági világbajnok (1955: egyéni), magyar bajnok (1962: egyéni). Érmes helyezései az egyéni magyar tőrbajnokságokon: 1954: OB 2., 1956: OB 2., 1957: OB 2., 1960: OB 2., Kardvívásban: vb 2. (1962: csapat). Universiade-győztes (1961 és 1963: csapat).

Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974) Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995) olimpia.hu origo.hu