Kabos

Endre

Kabos Endre Nagyváradon született, gyermekkorát Berettyóújfalun, majd Budapesten töltötte. Az I. kerületi Werbőczy István Állami Főgimnáziumban tanult (1915–1924), testnevelő tanára Kmetykó Lajos olimpiai ezüstérmes tornász (1912) volt. 1924-ben ismétlésre utasították, valószínűleg nem tett érettségi vizsgát. Édesapja bankjánál, a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézetnél lett tisztviselő (1924–1934: megszakítással), majd az Egyesült Izzó főtisztviselője (1934–1944). A fentiek mellett gyümölcs- és zöldségkereskedést is alapított (1932), valamint gyümölcsbizományi lerakata volt a csepeli Nagyvásártelepen 1934-től.

Az ifjú Kabos tehetsége a későbbi Eb bronzérmes Doros Györgynek tűnt fel: „hosszú balkarjával ügyesen vezette a kardot és kitűnő tempóérzékről tett tanúságot”. Első nemzetközi sikerét 1929-ben érte el: megnyerte Szlovenszkó bajnokságát, s szintén ebben az évben került be először a magyar bajnokság döntőjébe, az 5. helyre „futott be.” Legendává vált beszélgetésrészlet: „Maestro, maga adni nagyon jó technika, gyorsaság, de hát maga nem adni észt!” Santelli riposztja: „Igen, én adni technika, gyorsaság, de észt adni a maga apukája.” Santelli a lassú lábú Kabossal elsősorban a védést és a közbe-akciókat gyakoroltatta, inkább a kezet fejlesztette.

Az 1931. évi bécsi Eb-n Kabos a görögök ellen (11:0) mutatkozott be, majd az olaszok elleni döntőben is szerepet kapott. A mérkőzés 6:5-ig volt izgalmas, mert attól kezdve csak magyar győzelem született (9:5). Kabos a négyből három olaszt megvert. Az egyéni versenyben a döntőbejutásért mentorát, Dorost győzte le, így utolsóként küszködte ki a döntőt. Az első helyért Piller és Kabos vívott. Felváltva estek a tusok 3:3-ig, aztán két parádriposzt és vége. Európa-bajnok Piller György, az újonc Kabos a 2. helyen debütált.

Az 1932. évi Los Angeles-i olimpián az előmérkőzések során Dániát 11:1-re, Mexikót 14:2-re „hengerelték le”. Kabos négyszer nyert a mexikóiak ellen. A négyes döntőben tovább folytatódott ez a fölény: a házigazda Egyesült Államok 13:3-ig jutott, mint ahogy Kabos négy győzelemig. Lengyelország 9:1-nél kapitulált, feladva a további asszókat, ezért nyert csak két találkozót Kabos. A döntőben Olaszország 2:2-ig bírta a versenyt: Kabos Marzitól (4:5), Petschauer Gaudinitől kapott ki, ez volt Kabos egyetlen veresége a csapatversenyben. Majd 9:2-nél az olaszok összeroppantak, feladták a folytatást. Kabos 11 csörtéből 10-et nyert meg! Az öt ellenféllel szemben a magyarok 56 mérkőzést nyertek, kilencet vesztettek. Az öt közül három csapat egy idő után feladta a kilátástalan ütközeteket. A sportág történetének legtetemesebb fölényével lett olimpiai bajnok a magyar válogatott.

Az egyéni versenyben a selejtező csoportjából Kabos veretlenül ment tovább, az elődöntőben egyetlen vereségét Petschauertől szenvedte el (4:5). A döntőben a három magyar viadalából Piller került ki veretlenül, az olasz trióból Gaudini. Nagy meglepetésre Gaudini mindhárom magyart is megverte – talán először fordult elő az olimpiai döntők történetében, hogy egy olasz kardvívó valamennyi magyar vetélytársát felülmúlta. Gaudini azonban mégsem lett olimpiai bajnok. Pillernek csak ez az egy veresége volt, Gaudinit viszont a Santelli-tanítvány amerikai Huffman 5:3-ra és a német Casmir 5:1-re verte. Így Piller nyolc győzelemmel lett olimpiai bajnok, Gaudini héttel végzett a második helyen, míg Kabos, Casmir, Petschauer és Huffman 5-5 győzelemig jutott – közöttük a tusarány döntött. A balkezes, elegáns és nyugodt Kabos az első olimpiáján így a 3. helyen végzett. Gerevich a csapattársáról „Ragyogóan készített elő és több csellel fejezte be a támadásait, vagy elővágott. Majom-tempójú vívónak hívták. Az utolsó pillanatban tempóvágásokkal, elővágásokkal operált. A keze villámgyors volt. Flesselt is, és remekül védett.” Az olimpiai ezüstérmes olasz Pinton: „Mint egy majom, mely legyet fog. A világon a legjobb tempója a majomnak van, olyan, mint Kabosnak.”

A két olimpia között megnyerte az 1933. évi budapesti és az 1934. évi varsói Európa-bajnokságot, és természetesen mindkét alkalommal a győztes csapat tagja volt. Különösen emlékezetes volt az 1933. évi Európa-bajnokság, ahol a tizenkettes döntőbe hat magyar és hat olasz vívó került. Kabos mind a hat olasz ellenfelét „kipipálta”, viszont honfitársaitól két vereséget is összeszedett. Végül mind Kabos, mind Marzi 9-9 győzelemmel fejezte be, majd következett az újravívás. A mindent eldöntő csörtében Kabos pillanatok alatt 5:0-al demoralizálta az olasz „favoritot”. Kabos Európa-bajnok, s először fordult elő, hogy a dobogón csak egy magyar állt, mögötte két olasszal.

A játékok történetében az 1936. évi berlini volt az első, ahol - Elek Ilonának köszönhetően - a magyar vívósport három aranyérmet is szerzett. A kardcsapat útja ismét diadalmenet volt. A selejtezőben Dánia ellen 16:0, Uruguay ellen 14:2 Kabos négy győzelmével. Hollandia és az Egyesült Államok következett (15:1, ill. 14:2), Kabos nélkül, Németország ellen 15:1, Kabos négy sikerével. A lendület a döntőben Németország (13:3) és Lengyelország ellen (10:1) sem tört meg. A lengyelek a további öt csörtét már feladták, így Kabosnak csak két győzelemre nyílt lehetősége. Magyarország addigi ellenfelei – a hat legyőzött nemzet – összesen tíz asszót nyert, szemben a 97 vesztettel! Végül Olaszország, az örök rivális következett. Magyarország csapata: Kabos, dr. Rajczy, Gerevich, Rajcsányi (tartalék Berczelly, Kovács Pál). Kabos rögtön az első csörtében vesztett Pintonnal szemben (4:5). Az első hét asszó után Olaszország vezetett 4:3-ra! Senki sem értette, hogy vajon mi történhetett, a „fenomenális” magyarokkal… Újra Kabos következett, Marzi ellen. Magyar vezetés, de aztán egymás után négy tus mínuszban. Ha az olaszok 5:3-ra elmennek, onnan szinte lehetetlen a visszakapaszkodás. Kabos viszont egymás után négy tust vitt be (valójában ennél is többet, de a zsűri néhányat talán nem „kívánt” észre venni…), 4:4 lett az állás. A következő négy asszóban is magyar győzelem született, ezzel lényegében minden eldőlt. Kabos legyőzte Masciottát is (5:1), s 8:5-nél belefért, hogy vesztesen lépjen le a pástról Gaudini ellen (2:5). 9:6-nál ért véget a finálé. Az egyéni döntőben Kabos mindkét magyar ellenfelénél jobbnak bizonyult (Gerevich 5:4, Rajcsányi 5:3), az olaszoknál Marzi maradt veretlen. Úgy tűnt, hogy kettőjük között dőlhet el a bajnoki cím sorsa, és ekkor Marzi 5:2-re verte Kabost. Gerevich viszont megfosztotta veretlenségétől az olaszt: 5:4-re győzte le. Így már mindketten egy-egy vereséggel álltak. Az addig mindössze egy győzelmet elért lengyel Sobik váratlanul 5:1-re „szétverte” a végére összeomlott Marzit, Kabos pedig „behúzta” hetedik győzelmét is és így változatlanul arany fényben csillogott tovább a magyar kard.

Néhány hónappal Berlin után balesetet szenvedett: egy autóbusz elütötte a Berlini téren (későbbi Nyugati tér), súlyos bordatörést szenvedett. Már csak ritkán vívott, inkább párbajtőrrel, háromszoros csapatbajnok is lett. Az UTE szakosztálya 1938-ban kapitányává, 1939-ben örökös bajnokává választotta. Kabos a vízilabdázó olimpiai bajnok Sárkány Miklóssal az Ózdi járásban lévő Hangonyban teljesített munkaszolgálatot. Születésnapja előtt rövid időre családjához hazatérhetett. Kabos utolsó napjának reggelét az UTE klubjában sakkozással töltötte, majd egy parti végén onnan elindult. 1944. november 4-én barátaival sikerült burgonyát vásárolniuk, azt szállították teherautóval Budára a Margit hídon át. A második világháború alatt a Margit hidat aláaknázták. 1944. november 4-én az aknák a pesti mederágnak a parthoz csatlakozó nyílásában felrobbantak és az ívtartót középen kettétörték. A robbanás a legnagyobb forgalom közepette, szombaton déli 12 órakor, azóta sem tisztázott okból következett be. Kabos és barátai épp a robbanás idején hajtottak át az aláaknázott Margit hídon. Kabos Endre 38. születésnapja előtti napon a Dunába veszett, holttestét sohasem találták meg. 1945 után 1956-ig Kabos Endre-emlékversenyt rendeztek.

A Vívó és Atlétikai Club (VAC, 1926–1929), a Tisza István Vívó Club (1929–1933), az UTE (1933–1939) kard- és párbajtőrvívója. Mestere Santelli Italo. Kardban nem szerzett egyéni bajnoki elsőséget, csak csapatban lett magyar bajnok (1930). Párbajtőrvívásban háromszoros magyar bajnok (1937, 1938, 1939: csapat).

Emléktáblája az Attila úti Petőfi Sándor Gimnáziumban (2006), Kabos Endre Városi Sportcsarnok Berettyóújfalun található. 2020-ban 5. alkalommal rendezték meg a Kabos Endre emléknapot. 2006-ban a 110 éve született Kabos Endre tiszteletére emlékív készült. 1936. évi győzelmei emlékére a Berlinben kapott tölgyfacsemetét Berettyóújfaluban ültette el egy parkban, a mai városi könyvtár épülete előtt. Itt emléktábláját is felavatták. A város a tiszteletére Kabos Endre-díjat hozott létre. Kabos emlékét őrzi az 1991-ben a Farkasréti Temetőben felállított Ismeretlen helyen nyugvó olimpiai bajnokok síremléke. A hat bajnok: Barta István vízilabdázó, Berty László, Garay János, Gerde Oszkár, Kabos Endre, Petschauer Attila vívók. Testvérének Kabos Veronikának és Keleti Aladárnak leánya Keleti Éva fotóművész.

Signum Laudis (1932), Toldi Miklós Érdemérem (1936), Posztumusz a Zsidó Hírességek Csarnoka tagjává választották (1986).

Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Dobor Dezső: Olimpiai Arcképcsarnok (1992), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), dr. Horváth Géza: Ide veled régi kardunk! (2014), Syposs Zoltán: Villanó pengék (1975), Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, hunfencing.hu, eurofencing.info, fie.org, arcanum.com.