Palócz

Endre

Tőrvívásban: olimpiai 3. (1952: csapat), vb 3. (1953 és 1954: csapat); főiskolai világbajnok (1935: csapat), főiskolai vb 3. (1933: csapat). Hatszoros magyar bajnok (1943, 1948, 1951, 1952, 1953, 1954: csapat). Egyéni érmes helyezései a magyar tőrbajnokságokon: 1938: OB 2., 1954: OB 3. Kardvívásban kétszeres világbajnok (1951 és 1955: csapat); főiskolai világbajnok (1935: csapat), főiskolai vb 2. (1933: csapat). Négyszeres magyar bajnok (1942, 1953, 1954, 1957: csapat). Párbajtőrvívásban főiskolai vb 2. (1933: csapat), főiskolai vb 3. (1935: csapat). Magyar bajnok (1949: csapat).

Testvérei: Palócz György (†1994. szept. 6.) vívó, edző, honvéd ezredes, Palócz Pál, dr. Hamvai Istvánné Palócz Ilona, enesei Dorner Béláné Palócz Klára és Réthelyi Károlyné Palócz Piroska. A ciszterci rend I. kerületi Szent Imre Gimnáziumában érettségizett (1930). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- (1934) és jogtudományi végbizonyítványt szerzett (1936). A BEAC (1929–1936), az UTE (1933–1941), a MAC (1941–1944), a Vasas (1945–1953), a Bp. Vörös Meteor tőr-, kard- és párbajtőrvívója (1954–1957). Mestere Gerentsér László.

Palócz Endre testvérével, Palócz Györggyel együtt a BEAC-ban kezdett el vívni Gerentsér mesternél. Ő a testvéreket mindhárom fegyvernemre tanította. Hogy kedves növendéke lehetett, azt az is bizonyítja, hogy Gerentsér később Palócz Endrét kérte fel vívószakkönyve illusztrálására. 1933-ban a torinói főiskolai világbajnokságon tőr egyéniben döntőbe került, még ha nyeretlenül csak a 9. helyet érte is el. A tőrcsapatversenyben Magyarország biztosan szerezte meg a bronzérmet, Palócz Endrével. A sokoldalú Palócz mindhárom fegyvernemet végig vívta: tagja volt a 2. helyen végzett kard és a párbajtőrcsapatnak is. 1935-ben a budapesti főiskolai vb-re Palóczot szintén mindhárom fegyvernemben nevezték: első főiskolai világbajnoki címeit szerezte meg a kard- és a tőrcsapat tagjaként, míg a párbajtőrcsapattal a 3. helyen végzett. 1936-ban a főiskolai bajnokságokat mind kardban, mind tőrben megnyerte (párbajtőrben nem rendezték meg). Palócz 1937-ben és 1938-ban viszont véghezvitte azt a ritka bravúrt, hogy mindhárom fegyvernemben magyar bajnoki döntőben vívhatott, igaz egyiket sem nyerte meg, sőt még csak dobogóra sem állhatott.

Palócz sok sikert elkönyvelve versenyezte végig 1939-et: a Hősök Emlékversenyén tőrben a 4. lett, a Gömbös-emlékversenyen tőrben a 2. lett, megnyerte a BSE I. osztályú kardversenyét, ismét mindhárom fegyvernemben bajnoki döntőbe került és megint csak nem nyerte meg egyiket sem. Győzött viszont a (nem hivatalos) bécsi főiskolai világbajnokságon kardban, ugyanitt tőrben 3. lett, illetve tagja volt a győztes kard és a 2. helyen végzett tőrcsapatnak is. A világháború alatt – tisztázatlan körülmények között – hadifogságba esett, és hosszú évekre szem elől veszett.

Palócz két olimpián vett részt (1948, 1952). Londonban Magyarország a tőrcsapat selejtezőben Svájccal találkozott (11:5). Palócz nem vívott. A következő fordulóban Uruguay váratlanul erős ellenfélnek bizonyult. Magyarország 8:8-at ért el ellenük, többek közt Palócz 3 győzelmével. A jobb tusarány mentette meg a magyarokat. A négyes döntőbe jutásért az első fordulóban Belgium 10:6-ra verte Magyarországot, bár Palócz 3 győzelmet ért el. Ezt követte Olaszország 9:2-es megsemmisítő győzelme, Palócz is nyeretlen maradt. A csapat végül holtversenyben az 5. helyen végzett. Palócz Endre az egyéniben is elindult, de a 2. fordulóban kiesett.

Helsinkiben a tőrcsapatnak az önállóan indult Saar-vidék kiváló bemelegítésnek bizonyult (15:1), Palócz négy győzelmet pakolt a vívózsákba. A selejtező második fordulójában kellemetlen meglepetésre Argentína 9:7-re legyőzte Magyarországot, melyben Palócz két győzelemre volt képes. A csoport másik két tagját legyőzték: az USA-t 10:6-ra (Palócz 2 győzelem) és a németeket 14:2-re, többek közt Palócz veretlenségével. A kvartettből jobb tusarányával Magyarország és Argentína jutott az elődöntőbe. A négyes döntőbe jutásért Belgium volt az utolsó akadály, 11:5 lett a vége és Palócz volt a legeredményesebb magyar, négyszer is nyert. A két tőrnagyhatalom ellen Palócz nem vívott. Olaszország 13:3-as, Franciaország 12:4-es sima győzelmet aratott az addig erőn felül teljesítő magyarok felett. A 3. helyért Palócz két sikerével 9:6-ra verték Egyiptomot. Magyarország az olimpiai játékok történetében másodszor végzett (bronz)érmes helyen a férfi tőrcsapatok versenyében. Az egyéniben Palócz a kilences döntőbe jutásért kiesett.

Palócz négy világbajnokságon (1951, 1953, 1954, 1955) szerepelt. A stockholmi vb-n, 1951-ben a magyarok több mint évtizedes szünet után tértek vissza a nemzetközi vívóvilágba. Mivel a magyar válogatottaknak több mint tíz éve nem voltak eredményei, a lehető legerősebb selejtezőcsoportba sorolták. A tőrválogatott ezért már a selejtező körben búcsúzott: Franciaország–Magyarország 13:3 és Egyiptom–Magyarország 9:4. Palócz mindkét mérkőzésen vívott, de nyeretlen maradt. Azonban maradt még egy esélye, mert tagja volt a kardcsapatnak is és itt lényegesen jobban teljesített. A selejtezőben Palócz háromszor nyert Dánia (14:2), majd Ausztria ellen (12:4). Egyiptom a három fegyvernemből kettőben (tőr, párbajtőr) legyőzte Magyarországot, de kardban természetesen esélye sem lehetett. Ritkán fordul elő, de most megtörtént: Magyarország–Egyiptom 16:0, Palócznak is négyszer gratulálhattak az afrikaiak. Belgium „szétmarcangolása” következett (14:2), hiszen Palócz a négyből egyszer sem kegyelmezett. Tizennégy év szünet után vb-döntőben újra egymásnak feszült a két kardhatalom: Magyarország és Olaszország. Magyarország – akárcsak 1937-ben, 14 éve az első világbajnokságon – 1951-ben is 10:6-ra verte Olaszországot, sőt a négy magyar szereplőből három (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár és Kovács Pál) is megegyezett. A mérkőzés azonban másképp alakult: Olaszország 4:1-re elhúzott, ám Magyarország 8:4-re fordított és nyert (akkor Palócz nem vívott). Kovács Pál vívott a legjobban, valamennyi csapatmérkőzésén minden asszóját megnyerte. Magyarország újra világbajnok, Palócz Endre 40 évesen megszerezte első világbajnoki címét! Az egyéniben Palócz is bekerült a döntőbe, ahol 1 győzelemmel a 8. helyet szerezte meg.

A brüsszeli világbajnokságra 1953-ban Palóczot a tőrre nevezték. Magyarország könnyű győzelmekkel nyitott: Svédországot 12:4-re, Ausztráliát 9:1-re verte. Palócz előbb háromszor, utóbb kétszer nyert. A négyes döntőben Olaszország ismét 13:3-ra diadalmaskodott, Palócz egyszer győzött. Franciaország pedig 10:6-ra bizonyult jobbnak, Palócz nem vívott. A 3. helyért a házigazda Belgium ellen 9:6-os magyar győzelem született, Palócz remekelt, mint a legjobb magyar, veretlen maradt. Magyarország tőrválogatottja először szerzett (bronz)érmet világbajnokságon. Az egyéni versenyben Palócz a középdöntőben kiesett. A luxemburgi világbajnokságon 1954-ben a tőrcsapat selejtezőben Jugoszlávia (13:3), majd Ausztrália (9:2) bukott bele a sorsolás szeszélyébe. Palócz az utóbbiak ellen kétszer győzött. A négyes döntőben Olaszország a szokott módon 13:3-ra legyőzte Magyarországot (Palócz 2 győzelem), Franciaország pedig 11:5-re bizonyult jobbnak a Palócz nélkül felállt magyaroknál. A 3. helyért Belgium ellen vívott a csapat (9:3), Palócz egy győzelmet jegyzett. A magyar tőrválogatott másodszor szerzett (bronz)érmet világbajnokságon. Palócz az egyéniben helyezetlen.

1955-ben a római vb Palócz utolsó világversenye volt, s ezúttal „visszatért” a kardcsapatba. A selejtezőben egy győzelmet tett hozzá Kuba „kiütéséhez” (9:1). A középdöntőben Anglia ellen (11:5); Palócz akkor kimaradt. Belgium (9:2); Palócznak háromszor gratulálhattak. A döntő 1. fordulójában Magyarország 14:2-re verte a Szovjetuniót, Palócz négyszer „kopogtatott”, majd egy szorosabb mérkőzésen 11:5-re Lengyelországot, Palócz egy sikerével. A döntőben Olaszország ellen minden addiginál nehezebb volt az elsőséget kivívni. Az utolsó asszó előtt 8:7-re vezetett Magyarország, de a találatarány az olaszoknak kedvezett, azaz mindenképpen nyerni kellett. Kovács Pál Ferrari ellen, s az olasz 3:1-re vezetett. Kovács egymás után négy tiszta találatot vitt be (9:7). Magyarország újra világelső, Palócz másodszor világbajnok, de az egyéniben a 2. fordulóban kiesett.

Palócz 1957-től nemzetközi versenybíróként működött. A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) elnökségi tagja (1960–1966), a kubai vívóválogatott állami edzője (Palócz Györggyel és Horváth Kornéllal, majd Schatz Róberttel, 1967–1972). 1972-ben a magyarok a müncheni olimpián találkoztak a Palócz tanítványokkal és 9:2-re verték Kubát. Hazatérése után az MTK-VM és az Újpesti Dózsa mestere (1973–1980). Palócz Endre Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).

Toldi Miklós Érdemérem (1940), Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1964)

Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/palocz-endre-805c7 (ott forrásmegjelölésekkel), Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006).