Tilli

Endre

Testvére: Tilli János (1920 – ? ) tőrvívó csapatbajnok (1951). A budapesti II. kerületi királyi egyetemes katolikus gimnáziumban érettségizett (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult (1940–1941). A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium gyakornoka (1943–1944). A Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) (1937–1945), a Kereskedelmi Alkalmazottak SE (KASE, 1946–1947), a Barátság SE (1948), a Budapesti Vasas Sport Club (Vasas SC) (1948–1957) vívója; tőr-, kard- és párbajtőrvívó.

Tilli Endre a középiskolában kezdett el vívni, mindhárom fegyvernemben. 1938-ban és 1939-ben is megnyerte a KISOK tőrbajnokságát. Kardban 1938-ban a 2. helyen végzett, 1939-ben nem került döntőbe, viszont a bajnokságot testvére, János nyerte. Tizennyolcéves korában már első osztályú versenyző. Első sikere az utolsó Hősök Emlékversenyén elért 2. helye, Gerevich mögött. Tilli először 1946-ban került döntőbe a tőrbajnokságon, 5. lett. Ettől kezdve minden évben nyert valamilyen nagyobb országos tőrversenyt. Egy helyezéssel maradt le a londoni olimpiáról. 1949-ben először győzött párbajtőrben a későbbi olimpiai bajnok öttusázó Benedek Gábor előtt. Az év fő eseménye a budapesti főiskolai világbajnokság volt, ahol a sokoldalú Tilli tagja volt a többek közt Kárpáti Rudolffal felállt győztes kardcsapatnak, az ezüstérmes tőrcsapatnak és a tőr egyéni versenyben is a 2. helyet szerezte meg. Tilli 1951-ben megnyerte a tőrvívó bajnokságot. A címét háromszor védte meg. 1951-ben a Vasassal a csapatbajnokságban is aranyérmes, testvérével osztozva a sikerben. A II. világháború után Magyarország különböző okokból nem indulhatott a világbajnokságokon, majd az 1951. évi stockholmi vb-n tért vissza, de az az évi tőrbajnok Tilli nélkül.

A helsinki olimpiára azonban az akkor már kétszeres magyar bajnok, ranglistavezető Tilli is utazott. Magyarország tőrvívói számára a selejtezőben egy ritka ellenfél, a néhány évig önállóan indult Saar-vidék jutott. A 15:1-es győzelemből Tilli négy győzelemmel vette ki a részét. A második fordulóban kellemetlen meglepetésre Argentína 9:7-re legyőzte Magyarországot, Tilli 3 győzelme ellenére is. Az USA ellen 10:6, Németország ellen 14:2 után pakolhattak a csapatok. Az előbbin Tilli háromszor, utóbbin kétszer nyert. Az elődöntőben Belgiumot 11:5-re „páholták el”, többek közt Tilli 3 sikerével. A négyes döntőben nem Magyarország volt az esélyes, ezért nem meglepő a két tőrnagyhatalom, Olaszország (13:3) és Franciaország (12:4) sikere. Tilli az olaszok ellen nem vívott, a franciákkal szemben egy győzelmet ért el. Az Egyiptom elleni bronzcsata (9:6) hőse viszont Tilli volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte és a válogatott bronzérmes lett. Az egyéniben egyedüli magyarként Tilli került a többek közt 3-3 franciát és olaszt is felvonultatott kilences fináléba. Ott csak az egyiptomi Desszoukit verte, a 9. helyen végzett (Desszouki az 5. lett). A bajnoki címet a sportág ikonikus alakja, Christian d’Oriola szerezte meg. Tilli azon kivételek közé tartozott, aki Helsinkiben legyőzte a franciát, az egyéni verseny középdöntőjében 5:2-re.

A brüsszeli világbajnokságon 1953-ban a tőr csapatversenyben Magyarország könnyű győzelmekkel nyitott: Svédországot 12:4-re, Ausztráliát 9:1-re verte. Tilli előbbiek ellen négy, utóbbiak ellen két győzelmet mutatott fel. A négyes döntőben Olaszország ismét 13:3-ra, Franciaország pedig 10:6-ra bizonyult jobbnak. Tilli az olaszok ellen nem vívott, a franciákkal szemben egy győzelmet ért el. A 3. helyért a házigazda Belgium ellen 9:6-os magyar győzelem született, Tilli egy sikert jegyzett. Az egyéni verseny döntőjében Tilli háromszor győzött, Lataste (francia, 5:2), Spallino (olasz, 5:3) és Rommel (francia, 5:4) ellen, így a 4. helyen végzett. 1953-ban Tilli volt a legeredményesebb magyar tőrvívó, Bécsben a döntőben három olasz klasszist, köztük a későbbi olimpiai bajnok Carpanedát is maga mögé utasította.

A luxemburgi vb előtt (1954) a válogatott jelentősen megváltozott. A csapatküzdelmek selejtezőjében Jugoszlávia (13:3), Ausztrália (9:2) sem okozott különösebb megerőltetést. Az előbbin Tilli négyszer örülhetett, az utóbbin nem vívott. A négyes döntőben a megszokott kvartett: Olaszország megint 13:3-ra nyert, Franciaország ezúttal 11:5-re bizonyult jobbnak. Tilli az olaszok ellen nem vívott, a franciákkal szemben három győzelmet ért el. A 3. helyért Belgium ismét vesztett, 9:3 lett a vége, Tilli háromszor is villogott. Az egyéniben azonban az elődöntőben kiesett.

A római vb-n 1955-ben Magyarország öt aranyérmet szerzett: a „szokásos” kard egyéni (Gerevich Aladár) és kard csapat mellett megnyerte a női tőr egyéni (Dömölky Lídia) és női tőr csapat versenyt, s a sportág történetében először a férfi tőr egyéni versenyt is (Gyuricza József). Tilli életében fontos esemény volt, hogy 1955-ben a vb előtt Kairóban megnyerte a tőr egyénit. Tilli először volt rangidős a magyarok közt a világbajnokságon. A csapat 9:3-mal bemelegített Kuba ellen, egy Tilli győzelemmel. A középdöntőben Magyarország Anglia ellen 13:3-as győzelmet aratott, Tilli nem vívott. A franciák d’Oriolát pihentették és ráfizettek, kikaptak Angliától 10:6-ra. A továbbjutásért a fiatal magyarok 9:1-re lelépték a már d’Oriolával felállt Franciaországot (Gyuricza 3, Fülöp, Tilli, Szőcs 2-2 győzelem). Tillinek három perc se kellett d’Oriola legyőzéséhez. A négyes döntőbe új tagok kerültek. Magyarország Lengyelországgal 15:1-re végzett. Tilli veretlen maradt. Anglia ellen egyértelmű mérkőzés, 12:4-gyel nyert Magyarország, Tilli három győzelmével. A döntőben Olaszország ismét jobb volt, jóllehet Magyarország 4:3-ra vezetett, az olaszok azonban fordítani tudtak, (7:9). Tilli nem hozott asszót. A csapat először lett vb ezüstérmes. Az egyéni versenyben Tilli a döntő előtt esett ki.

A melbourne-i olimpián 1956-ban a csapatküzdelmek első fordulójában kellemetlen meglepetés érte az esélyesek közé sorolt magyarokat. A házigazda Ausztrália 8:8-ra hozta a mérkőzést. A tusarány azonban a magyaroknak kedvezett, Tilli kétszer nyert. Az elődöntő a szovjetek ellen 10:5-ös magyar győzelemmel zárult, Tilli nélkül. A négyes döntő 1. fordulójában Olaszország óriási küzdelemben 8:8-ra végzett Magyarországgal (Tilli nélkül), a tusarány azonban az olaszoknak kedvezett. A 2. fordulóban Franciaország ellen már jóval kisebb ellenállást sikerült kifejteni. d’Oriola és társai 11:5-tel vágtak vissza az 1955. évi vereségért. Tillinek egy győzelme lett. A bronzérmet az USA ellen 9:5-tel sikerült megszerezni (Tilli nélkül).

1957-ben a párizsi világbajnokság jelentette Tilli búcsúját a válogatottól. Franciaország ellen Magyarország 5:2-re, majd 7:3-ra is vezetett, aztán 8:7 után a döntő asszó következett. Esetleges 8:8-nál tusaránnyal Franciaország győz, azonban Gyuricza 5:2-re megverte Closset-t és így lett 9:7. A házigazda elleni hatalmas sikerben egy győzelemmel Tilli is részes. Aztán Magyarország 10:6-ra jobbnak bizonyult a Szovjetuniónál. A magyar csapat ki-ki mérkőzést vívott Olaszország ellen. A sportág történetében először Magyarország 9:5-re legyőzte a verhetetlennek hitt olasz válogatottat. Tilli ekkor már nem kapott szerepet. Magyarország férfi tőrcsapata először szerezte meg a világbajnoki címet.

Tilli az 1950-es években minden sportágtörténeti eseménynek résztvevője volt. Szerepelt az első világbajnok csapatban, részes volt két olimpiai bronzéremben, további három világbajnoki éremben. 1946-tól 1957-ig valamennyi hazai bajnoki tőrdöntőben szerepelt, ilyen sorozatra csak klasszisok képesek.

Tilli a helsinki olimpia után intenzíven foglalkozott a vívás elméletével, majd 1957-től érdeklődése a mozgásművészet felé fordult. Berczik Sára hívta fel a figyelmét a balettírásra, majd amikor elsajátította azt, úgy vélte, hogy a gyorsíráshoz hasonló írásjelekkel rögzíteni lehet a vívómozgásokat is. Utolsó éveiben megkezdte a vívás jellegzetes kéz- és lábmozdulatai rögzítésére alkalmas jel- és kódrendszer kialakítását, ami egyedülálló és korszakos jelentőségű lett volna. Erre azonban már nem maradt elég ideje.

A párizsi vb után elfogadta régi sporttársa, Desszouki és az egyiptomi szövetség ajánlatát, az egyiptomi vívóválogatott állami edzője lett (1958. január 1.–1958. augusztus 14.). Versenyzőivel a philadelphiai világbajnokságra utazott, amikor 1958. augusztus 14-én hajnali 3 óra 40 perckor a KLM holland légiközlekedési társaság négymotoros óriás repülőgépe fedélzetén 91 utassal és 8 főnyi személyzettel Írország nyugati partvidékétől 130 mérföldnyire lezuhant. A légiközlekedés történetében az addigi legnagyobb tengeri légi katasztrófa történt, senki sem élte túl a szörnyűséget. A philadelpiai világbajokságon megszakították a versenyt, a pástra vitték a gyászszalagos magyar és egyiptomi zászlót, mögöttük a sportolókkal, vezetőkkel. Ferri úr, Fegyvernem Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke megemlékezett a szerencsétlenül járt Tilli Endréről és az egyiptomi vívókról, majd egy perces felállással emlékeztek rájuk. A 36 évesen elhunyt bajnok tiszteletére a Magyar Vívószövetség Tilli Endre-emlékversenyt rendezett, az elsőt 1959-ben.

Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949), Az Egyesült Arab Köztársaság Sportérdemrend (posztumusz, 1959), Főbb művei: Tőr- és párbajtőrvívás. Összeáll. Bay Bélával és Rerrich Bélával. (Bp., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1953), A kardvívás. Rerrich Bélával. (Bp., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1954), A magyar vívás kézikönyve. Rerrich Bélával. Ill. Palócz György. (Bp., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1954 [1955]), A sportmozgások lejegyzése. [A sportjelírásról.] (Sport és Tudomány, 1957. 4.).

Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/tilli-endre-8fda0 alapján (ott forrásmegjelölés), Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), fie.org, arcanum.com.