Rajcsányi

László

A budapesti belvárosi Eötvös József Reáliskolában érettségizett (1925), a József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1930). Budapest székesfőváros szolgálatába lépett, mint műszaki altiszt (1934–1936), a XVI. Gépészeti Osztály segédmérnöke (1936–1937). II. oszt. mérnöke (1937–1943), főmérnöke (1944–1948), műszaki főtanácsosa (1948–1971). A Fővárosi Tanács tagja (Budapest, VII. kerület, 1954–1970). A Képes Sport felelős szerkesztője és kiadója (1939–1944). Nyugdíjba vonulása után önálló műhelyt nyitott az Ó utcában (1972). Az országban ez volt a második, korszerű berendezéssel ellátott gumiabroncs-szerelő és centírozó műhely.

A Wesselényi Vívó Club (1925–1934), a MAC (1935–1944), a Barátság SE (1945–1946), a Vasas (1947–1950), a Budapesti Petőfi vívója (1951–1955). Edzői Schlotzer Gáspár, Santelli Italo, Borsody László.

Rajcsányi a Reáltanoda utcai Eötvös József Gimnáziumban kezdett el vívni. Néhány év után 1927-ben már indult a vívó csapatbajnokságon: Uhlyárik mellett a Wesselényi Vívó Club legjobb versenyzője volt. 1928-ban aratta első győzelmét a VAC versenyén: a későbbi olimpiai bajnok Kabos előtt nyert; a József Nádor-emlékversenyen a 3. helyen végzett. A párizsi főiskolai vb-n (1928) mind egyéniben, mind csapatban aranyérmes.

Rajcsányi László háromszor szerzett Európa-bajnoki címet, bár ez a szám vitatható. Először 1933-ban a budapesti Európa-bajnokságon. Itt szerepelt először világversenyen, és nagy viharral járt a bemutatkozása. A selejtezőben a válogatott Rajcsányival két győzelmet aratott, majd a Magyarország-Lengyelország mérkőzésen megnyerte első asszóját, aztán kitört a botrány. Az óvás alapja, hogy Rajcsányit nem nevezték a csapatra, csakis az egyénire. Az olimpiai bajnok Piller azonban megsérült, és helyére került Rajcsányi. A versenybizottság helyt adott az olasz óvásnak, törölték Rajcsányi eredményeit. A válogatott persze az ő csörtéi nélkül is biztosan nyert volna. A lengyelek ellen pedig Kovács ugrott be – kiválóan. Az olaszok elleni döntőben a sérült Piller váratlanul vállalta a vívást, sőt mindhárom olasz ellenfelével szemben csak úgy szórta a találatokat. Magyarország újra megnyerte az Európa-bajnokságot és a sporttörténészeknek jókora feladatot ad a kérdés, hogy Rajcsányi most tagja volt-e az 1933. évi Európa-bajnok kardválogatottnak vagy sem? Első Európa-bajnokságán az egyéniben végül a 7. helyet szerezte meg (1933), öt győzelemmel. Rajcsányi még két Eb-n szerepelt (ez biztos). Mindkét alkalommal tagja lehetett az Európa-bajnok csapatnak, és az egyéni versenyben minkétszer a 3. helyen végzett, 1934-ben Kabos és az olasz Gaudini; 1935-ben Gerevich és Rajczy mögött.

Az 1937-ben a Párizsban megrendezett első világbajnokságról Rajcsányi aranyéremmel tért haza. A kardcsapat a selejtezőben 9:2-re verte Csehszlovákiát és Franciaországot (Rajcsányi ekkor 1 vereséggel debütált). A négyes döntőben Magyarország 12:4-re legyőzte Romániát (Rajcsányi két győzelemmel járult hozzá a sikerhez). Németország ellen (12:4) Rajcsányi, Rajczy és Kovács is ellátta valamennyi ellenfele baját. A döntőben Magyarország 10:6-ra rendezte el az olaszokat és elhódította az első világbajnoki címet. Mind a hat magyar bekerült az egyéni döntőbe, ahol Rajcsányi Gerevichet 5:1-re, Maszlayt és Rajczyt 5:4-re legyőzte, Kovácstól 5:2-re, Berczellytől 5:1-re és az olasz Pintontól 5:4-re kikapott, az olasz Masciottát és a mexikói Olivát viszont verte. Így 5 győzelmével a 3. helyen végzett, a dobogó tetején Kovács és Berczelly mögött.

Rajcsányi László háromszor szerzett olimpiai bajnoki címet. 1936-ban a magyarok útja: Dánia ellen 16:0, Uruguay ellen 14:2, itt Rajcsányi négy győzelmet hozott. A négyes döntőért Hollandia és az Egyesült Államok következett (15:1, ill. 14:2). Az újonc Rajcsányi Hollandia ellen is veretlen maradt. Németország és Lengyelország ellen 15:1 lett a végeredmény, Rajcsányi a lengyelek ellen szállt be és elszenvedte első vereségét, két győzelem mellett. Magyarország ellen eddigi ellenfelei – a hat „leszúrt” nemzet – összesen csak hét asszót nyertek. A döntőben Rajcsányi előbb tiszta tusokkal nyert Marzi ellen (5:2), majd ő is kikapott 5:4-re Masciottától. Ezzel vezetett Olaszország 4:3-ra. A következő öt asszóban viszont csak magyar győzelem született (8:4), ebben a sorozatban Rajcsányi is verte Gaudinit 5:2-re, viszont 8:4-nél 5:2-re kikapott Pintontól, de innen már nem volt visszaút. A 9:6 már a magyar aranyat jelentette Kabos, Rajczy, Gerevich, Rajcsányi, Berczelly, Kovács számára. Az egyéni döntőbejutásért az újonc ismét helyt állt, Pinton ellen ismét vesztett ugyan, de így is bejutott a fináléba. A döntőben Kabos Gerevichet 5:4-re, Rajcsányit 5:3-ra verte, Rajcsányi viszont 5:3-ra Gerevichet. Rajcsányi újra legyőzte Gaudinit (5:3-ra), míg Marzi Rajcsányit verte (3:5), sőt Pinton az olimpián immár harmadszor volt jobb Rajcsányinál (3:5), aztán a magyar 5:0-ra rakta helyre a lengyel Sobikot. Rajcsányi öt győzelmével holtversenyben a 4. helyen végzett Pintonnal. A sors furcsasága: az olimpiai versenyek alatt Pinton hiába verte meg háromszor is Rajcsányit, a döntőben rosszabb tusaránya miatt Rajcsányi mögött az 5. helyen végzett. Ugyanakkor Rajcsányi hiába győzte le Gerevichet, mégis ő lett előtte a harmadik.

Londonban, 1948-ban Rajcsányi a hat mérkőzésből négyszer lépett pástra, a döntőben nem. A magyarok a középdöntőben kezdtek. Az előmérkőzésen 9:3-ra verték Egyiptomot, Rajcsányi háromszor győzött. Argentína következett (15:1), Rajcsányi három győzelem, egy vereség. A középdöntőben Lengyelország került sorra (12:3), Rajcsányi nélkül. Az elődöntőben az USA ellen 10:6, Rajcsányi két győzelmet jegyzett, de kétszer vesztett is (mindkétszer 4:5). Belgium ellen is sétagalopp volt (9:1), Rajcsányi háromszor győzött. Az örök rivális Olaszország ellen 10:6 lett a vége, Magyarország (Gerevich, Kovács, Kárpáti, Berczelly, Rajcsányi, Papp ) ismét megvédte kardcsapat-bajnoki címét.

Helsinkiben, 1952-ben a kilenc mérkőzésből hét alkalommal Rajcsányi is „fellépett”, a döntőben nem. A selejtezőben Portugália és az önállóan indult Saar-vidék ellen is 15:1-re győztek a magyarok, majd 9:0 után a dánok feladták. Rajcsányi összességében 9-1-re hozta ezt az első kört. Az elődöntőben Magyarország 13:3-ra lépte le Belgiumot. (Rajcsányi három győzelmet tett hozzá), ugyanígy a franciákat is (Rajcsányi két győzelmet ért el), Ausztria ellen 12:4 (Rajcsányi három győzelemmel iratkozott fel). A négyes döntőben a franciák ellen ismételten szót kapott, két győzelem és két vereség volt a mérlege. „Az anyakönyv szerint 45 éves vagyok, az tény, viszont 25 évesnek érzem magam és ez a fontos” – mondta és így is vívott. Az olaszok elleni döntőben rendkívül izgalmas csatában (8:7) a magyar válogatott ismét megvédte bajnoki címét, a londonival azonos összeállításban. Az első három helyen is magyar végzett az egyéniben: 1. Kovács, 2. Gerevich, 3. Berczelly.

Rajcsányi 1953-ban megnyerte a magyar bajnokságot, újravívásban 5:1-re múlta felül Kovácsot. A Népsport véleménye: „Szellemesen, okosan vívott. Gyors kétütemű támadásai, biztos védései és főleg kitűnő ismétlő vágásai sok értékes találatot jelentettek számára.” Ebben az évben – miként 1951-ben is – Rajcsányi tagja volt az olaszok elleni döntőkben győztes világbajnok csapatoknak. Horváth Zoltán későbbi olimpiai bajnok: „Kétszer vettem tőle kéziskolát, ahol rekontra, mórkontra riposztig mentünk el, egyenletesen gyorsuló mozgással. Valami félelmetes, hogy felhozta a sebességemet, sebességem ennek a két leckének köszönhettem. A két leckéje alapján tudtam meg, hova kell majd eljussak.”

1956-ban megválasztották a Magyar Vívószövetség elnökévé (1956–1957). A megtorlás idején feloszlatták a sportvezetéstől független és önálló sportszervezetet és őt „örökre” eltiltották a sportversenyek látogatásától. A II. világháborút követően politikai okokból megszüntetett Magyar Atlétikai Club (MAC) a kezdeményezésére újjáalakult. Alapító társelnöke Szerbák Elekkel (1989), majd annak halála után elnöke (1990. december–1992. április).

Raffay/i Blanka színésznő halála után felesége hamvaival együtt az urnát a Belvárosi Szent Anna Templomban helyezték el (1994). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006). A budapesti Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnáziumban elnevezték róla a Rajcsányi László Emléktermet és leleplezték portréját is, Blaskó János szobrászművész alkotását (1992).

Toldi Miklós Érdemérem (arany, 1936; ezüst, 1938), Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1948), Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951), Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954).