A harmadik legeredményesebb egerszegiként távozott
Szentes Lázár 1975. december 12-én, Bonyhádon született. Majoson nőtt fel (a települést 1973-ban Bonyhádhoz csatolták). Ott kezdett sportolni. Pályakezdéséről így írt a Tolna Megyei Népújság: „Majoson Brenner György testnevelő tanár segítségével sajátította el a futball-ábécét. A jókötésű fiú azonban a bonyhádi gimnáziumban a gerelyhajításnak hódolt, itt különösen Schwarcz Tibor tanárnak köszönhetett sokat. Labdaéhsége csillapodni látszott az atléták között, de a kép csalóka: egyre többet kacsintgatott a futballpálya felé, állóképességét itt akarta kamatoztatni. Sőt, tanulmányait a foci kedvéért a szekszárdi Garay gimnáziumban fejezte be. A Dózsa ifiben Kormos Mihály egyengette az útját, s mikor a nagycsapat kispadján Palovecz Bélát Kormos váltotta fel, Szentes a másodosztályban is bemutatkozott.” Gerelyhajításban 16 évesen, nyolcadik lett az országos ifjúsági bajnokságon. Az atlétika szinte minden ágában (futás, ugrás, dobás) tehetségesnek tartották.
1976-ban igazolt az élvonalba, a Zalaegerszegi TE csapatába. Az öt ott töltött idényból a másodikban, a harmadikban és a negyedikben is ő volt a házi gólkirály, kétszer holtversenyben. 1976. október 30-án, a Ferencváros ellen, az Üllői úton mutatkozott be az NB I-ben, Bogáti Attila helyére állt be. Az utolsó egerszegi szezonja, sérülés miatt, nem sikerült jól, távozásakor 31 góljával Soós István és Mihalecz István mögött harmadik volt az élvonalban szerzett gólok alapján a ZTE örökranglistáján.
Az első számú középcsatár Verebes Rábájában
Karrierje a Rába ETO-hoz igazolása után teljesedett ki igazán, 1981–1982-ben és 1982–1983-ban is bajnoki címet nyert a zöld-fehérekkel. Pillanatok alatt beilleszkedett az ETO-ba, az idény végén, egyetlen góllal lemaradva (21), második lett az NB I góllövőlistáján, Hannich Péter mögött. Győrben ma is, mint a verset sorolják Verebes József bajnokcsapatának alaptizenegyét: Kovács László – Csonka Gyula, Hlagyvik Gábor, Mile Sándor, Magyar Lajos – Hannich Péter, Póczik József, Burcsa Győző (Glázer Róbert) – Szabó Ottó, Szentes Lázár, Hajszán Gyula. A következő idényben ismét sérülés hátráltatta, ráadásul időnként a szurkolók is kikezdték. mindazonáltal csak Hannich Péter és Burcsa Győző szerzett nála több gólt a bajnoki címét megvédő ETO-ban. Szentes Lázár 1983–1984-ben (bajnoki ezüst) 21/10-es, 1984–1985-ben (újabb bajnoki ezüst) 26/12-es, 1985–1986-ban (bajnoki bronz) 15/9-es, utolsó NB I-es idényében, az 1986–1987-esben (10. hely) 28/15-ös mérleggel zárt. 1984-ben MNK-döntőt játszhatott csapatával. Élvonalbeli pályafutását 249 mérkőzésen szerzett 108 góllal zárta.
Két gólt csak hat válogatott meccsen
A válogatottban a spanyolországi világbajnokság előtti tavaszon, Peru ellen, a Népstadionban góllal mutatkozott be, majd játszott két mérkőzést a Mundialon is, mégpedig Salvador és Argentína ellen. Gólt szerzett a vb-rekordot hozó mérkőzésen. 1983-ban játszott újra a nemzeti tizenegyben, ugyancsak három találkozón. A dánok elleni, koppenhágai vereség jelentette a búcsúját a nemzeti tizenegytől.
Három év, három portugál csapatban, három osztályban
Harmincegy évesen kapott engedélyt külföldi szerződésre. Mészáros Ferenc akkori csapatához került ki, Setúbalba. „Gólokat vártak tőlem, de csak elvétve sikerült betalálnom. Angol edzőnk megkövetelte, hogy középcsatárként helytálljak a »húsdarálóban«, de fizikailag erre már kevésbé voltam alkalmas. Így aztán egy év múlva átadtak a másodosztályú Louletanónak, majd a harmadosztályú Quarteirense együttesében fejeztem be ibériai pályafutásomat. Quarteirense” – mondta később, a Tolnai Népújságnak adott interjúban. Ugyanott értékelte a pályafutását is:
Úgy érzem, magyar viszonyok között a maximumot kihoztam magamból. A győri korszakról mi újat mondhatnék: csodálatos évek, felkavartuk az állóvizet. Sajnos, a nyugati világban nem tudtam maradandót alkotni, talán többre viszem, ha előbb kapok bizonyítási lehetőséget.
“„
Debrecenben és Újpesten dolgozott a legnagyobb sikerrel
Szentes Lázár 1990 decemberében az ETO szakosztályvezetője, majd egy évvel később a csapat szakmai irányítója lett. Későbbi edzői pályája így alakult: ASV Zurndorf (1993–1998), Tiszaújvárosi FC (1998–2000), Eger FC (2000–2001), Szombathelyi Haladás (2001–2002), Debreceni VSC (2002–2004), Lombard FC Pápa (2005, szakmai igazgató), Zalaegerszegi TE (2006), Integrál-DAC (2007–2008), Újpest FC (2008–2009), Nyíregyháza Spartacus FC (2009–2010), Diósgyőri VTK (2012, majd 2012–2013), Szombathelyi Haladás (2014–2015), Gyirmót FC (2015, szakmai igazgató), al-Ittihad FC (2015-2017, pályaedző), ETO FC Győr (2017–2018), Várda Labdarúgó Akadémia (2019–2022, szakmai igazgató). A DVSC-MegaForce gárdájától 2004 novemberében távozott. Az idény végén bajnok lett a Loki, immár Supka Attilával – de statisztikailag Szentes Lázár is bajnoknak tekintendő. Az előző két idényben az egykori középcsatár harmadik lett a debreceniekkel az élvonalban. A 2008–2009-es idényben másodikként zárt az Újpesttel.