Részese volt a Vigaszdíj-győzelemnek
Szury (esetenként Szuri) Kálmán 1889. szeptember 20-án született Budapesten. Az Ifjúsági Labdarúgók Szövetsége égisze alatt kezdett futballozni, az akkori hivatalos értesítő szerint 1907-ben kérte átlépésének engedélyezését a MUE-ba. Annak azonban nincsen nyoma, hogy játszott is volna. Ugyanakkor a Csepeli AC akkoriban megalakított, még bajnokságban részt nem vevő csapatához került, amely viszont beolvadt a BAK-ba. Szury Kálmán ott futballozott 1910 és 1913 között. Ez az időszak pályafutása csúcsa, függetlenül attól, hogy közben Polába (a mai Pulába) zupált be, a tengerészethez. 1912-ben és 1913-ban, összesen háromszor játszott a válogatottban, kétszer a svédek, egyszer a németek ellen, mégpedig a stockholmi olimpia Vigaszdíj-mérkőzésén. Erőteljes felépítésű, játékában a fizikai erejére alapozó fedezetként jellemezték kortársai.
Hol futballozott, hol katonáskodott
1913-ban a Nagyváradi SE csapatához igazolt, de aztán októberben ismét bevonult. „Szury berukkolt. Szury Kálmán, a BAK volt centerhallja, akinek Nagyváradra való távozása oly nagy port vert, a múlt héten ismét berukkolt katonáikhoz. Mint altisztet az újonckiképzéshez két hónapra behívták. A Nagyváradi SE elnöke, dr. Fráter Pál ügyvéd, Szuryval együtt Budapestre utazott, hogy a minisztériumban kijárja Szury szabadságoltatását vagy legalább azt, hogy október 5-én, amikor a NSE legfontosabb bajnoki mérkőzését játssza a Nagyváradi AC csapatával, visszaengedjék Szuryt Nagyváradra” – olvasható a korabeli sportsajtóban. 1914 elején a Törekvés futballistájaként szerepelt már, nem hosszú ideig, mert az I. világháború kitörése után megint bevonult, sőt, meg is sérült. 1915 februárjától bő egy éven keresztül ismét szerepelt az összeállításokban, ám utána nyoma veszett.
Kétes szerepet vállalt a Tanácsköztársaság napjaiban
Elterjedt róla, hogy 1915-ben elesett, ez hamar kiderült, hogy nem igaz. Az is, hogy 1917-ben hunyt el, egyszerűen csak akkoriban semmit nem tudtak róla. 1919. szeptember 25-én a Nemzeti Sport azt írta: „Szuri Kálmán, a BAK, majd a Törekvés reprezentatív játékosa, mint részvéttel értesültünk, meghalt.” Nagyon nem halt meg. Ezzel szemben, mint azt Laszip Gábor kutatásaiból tudhatjuk, tevékeny szerepet játszott a Tanácsköztársaság 133 napja alatt Kecskeméten és Kalocsán, a Belügyi Népbiztosság teljhatalmú megbízottjaként tevékenykedett. Nem éppen makulátlanul, megvádolták sikkasztással, le is tartóztatták. Érdekes részlete ottani aktáinak az a bejegyzés, amely szerint német és török (!) nyelvtudással is rendelkezik.
Megszökött a váci börtönből
Hamar elengedték, Varga Ferencnek a rákosszentmihályi futballról szóló könyve szerint odaigazolt, két második válogatott játékossal, Nagy Ferenccel (MTK) és Gorszky Tivadarral (FTC) együtt. Hazai pályafutásáról több érdemi adat nem deríthető ki, de több mint valószínű, hogy az 1919-es szerepvállalása miatt bekerült a váci börtönbe, ahonnan ellenben sikerült megszöknie. A Budapesti Közlöny írta 1921. május 4-i számában Gedeon Emil váci börtönigazgató aláírásával: „Körözés. 2440/1921. szám. Szuri Kálmán, Pest megye, budapesti születésű, rákosszentmihályi illetőségű és lakos, 31 éves, magyar anyanyelvű, róm. kath. vallású, vasúti esztergályos polgári foglalkozású, nőtlen, írni-olvasni tudó vizsg. fogoly, 1921. év április hó 27. napján délelőtt 10 ½ órakor a fegyintézet kerttelepéről, külmunkáról megszökött.
Szlovákiába menekült
Nagyon érdekes fordulat, hogy egy 1921. augusztusi dokumentum szerint a kiadatását kérte a szlovák (szlovenszkói) labdarúgó-szövetséghez. 1922 áprilisában bizonyíthatóan játszott is a pozsonyi Liget SE csapatában. Ott, ahol aztán később éveken keresztül edzőként is dolgozott. Sem halálának időpontjáról, sem arról, hogy visszatért-e valaha Magyarországra, nincsen adat.