Borbás
Gáspár

Az első klasszis magyar balszélső, ötszörös bajnok, egyszeres Magyar Kupa-győztes a Ferencvárosi Torna Clubbal. Borbás Gáspár labdarúgó-pályafutása mellett a legszűkebb hazai élmezőnyhöz tartozó sprinter is volt. A nemzeti tizeneggyel a stockholmi olimpia Vigaszdíj-versenyének győztese. A válogatott labdarúgói közül először szerzett jogi diplomát.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1884. júl. 26.
Halálának ideje
1976. szept. 20.
Halálának helye
Budapest
Becenév
Gazsi

Az első válogatott” gól szerzője

Borbás Gáspár 1884. július 26-án született Budapesten. Már 1899-ben egyesületben futballozott, a Kistétényi SE tagjaként, de hamarosan átlépett az FTC-be. Játszott a zöld-fehérek első bajnoki mérkőzésén, sőt ő szerezte a klub első bajnoki gólját. 1903-ban bajnoki címet nyert a zöld-fehérekkel, akkor már országosan ismert játékosnak számított. Különösen azt követően, hogy 1903. április 5-én a csehek ellen gólt szerzett. A ma hivatalosnak tartott, országok közötti válogatott mérkőzéseket tekintve a magyar válogatott első gólját! A következő évet már a MAC csapatában kezdte, Oláh Aladárral együtt léptek át. Mi több, ez idő alatt nemzetközi mérkőzéseken játszott a Műegyetemi FC-ben is. Közben rendszeresen szerepelt a válogatottban, az első négy mérkőzése után már öt gólt számlált. Tehetséges volt, ráadásul nem csak a futballban. Nagyszerű vágtázó volt, akinek esélye nyílt kijutni az 1904-es olimpiára is. A Magyar Nemzet egyik 1969-es számában felidézte a régi atlétikai versenyeket:

Az 1904. évi St. Louis-i olimpia előtt engem is rábeszéltek, hogy vegyek részt atlétikai próbaversenyen. El is indultam a 100 és 220 yardos futásban s két alkalommal is legyőztem az akkori bajnokokat. Mező Bélát, Koppán Pált, Schubert Ernőt, pedig előzőleg sosem volt atlétikai edzésem, startolni nem tudtam és így 1-2 méter előnyt mindig adtam ellenfeleimnek. Be is kerülhettem volna az olimpiai csapatba, de édesapám határozottan kijelentette: »Egy egyetemi hallgatónak tanulnia kell és nem hónapokig utazgatnia!” Még csak ellenvetésem sem lehetett...«”

Szereplési és gólrekordere is volt a válogatottnak

Syposs Zoltán írta róla a Népsportban 1976-ban, a legendás csatár halála után: „Sorra nyerte a klasszikus rövidtávokat: a BBTE 100-as versenye. Porzsolt-emlékverseny, Király-díj… Futótehetsége labdakezelő technikájával, taktikai készségével a legjobb szélsőjátékosok közé emelte. »Százyardos speedben vittem a labdát a beadásig, ahogy trénerünk, az angol Gannon tanította.« – mesélte. Akkor hagyta el a MAC-ot, amikor a „griffmadaras” klub nagyszerű, nemzetközi léptékkel mérve is számottevő csapata felbomlott. 1910-ben visszatért a Ferencvárosba. A Fradiban töltött két korszakában összesen ötször nyert bajnoki címet (1903, 1909–1910, 1910–1911, 1911–1912, 1912–1913), egyszer Magyar Kupát (1912–1913), kétszer volt Ezüstlabda-díjat nyerő csapat tagja (1903, 1904). A válogatottban – a mai számítás szerint – 1903. április 5. és 1916. október 1. között 41 mérkőzésen 11 gólt szerzett. Pályafutása egy bizonyos szakaszában (1903–1909) ő tartotta a válogatottsági rekordot, egy másikban (1908–1911) pedig a gólrekordot. Búcsújakor kizárólag Schlosser Imre előzte meg a válogatottsági rangsorban. Ők ketten 36 válogatott mérkőzésen játszottak együtt, Közép-Európa akkori legjobb balszárnyát alkották!

Vendégjátékos volt a Tottenhamben

Borbás még az angolokkal is felvette a versenyt. Amikor a londoni Tottenham nálunk túrázott, vezetői az ellenük készülő magyar válogatott edzésén kiszúrták Borbást. S kölcsönkérték! Ő az első magyar, aki többször is játszott egy angol profi csapatban, igaz szerződés nélkül. Aztán a balszélső elment velük a túra későbbi mérkőzéseire, sőt a végén hívták, tartson velük Londonba is. Ám többé nem bújt a kakasos mezbe. Borbás Gáspárt a Nemzeti Sport olvasói 1929-ben az addigi idők legkiválóbb balszélsőjének választották. Kapott érte egy díszes plakettet. Nagy becsben tartotta – különösen azután, hogy 1944 végén bombatalálat érte a házukat, s minden sportrelikviája megsemmisült. 1908-ban fejezte be a jogi egyetemet, 1913-ban tett ügyvédi szakvizsgát. Már 1910-től a főváros szolgálatában dolgozott, egészen a világháború végéig. Ügyvédként dolgozott, egészen nyugdíjazásáig. Kilencvenkét évesen, 1976. szeptember 20-án hunyt el, a hősidők utolsó tanújaként.

Egyesületei

1899 — 1899
Kistétényi SE
Kistétény
1900 — 1903
Ferencvárosi Torna Club
Budapest
1904 — 1910
Magyar Atletikai Club
Budapest
1910 — 1916
Ferencvárosi Torna Club
Budapest

Eredményei