Fülöp

Ferenc

Fülöp Ferenc 1955. február 22-én, Kiskunhalason született. Ám nem ott, hanem (kétéves korától) Sárbogárdon nőtt fel és kezdett játszani, a helyi serdülőcsapatban Májer Lajossal, a Videoton később legendájával játszott együtt. Tizenhat évesen került be a helyi Volán első csapatába, onnan vitte el húszéves korában a Székesfehérvári MÁV Előre. Kerekes Imre – a Békéscsabáról válogatott Kerekes Attila édesapja – foglalkozott vele a fehérvári vasutasklubban, ahol előkészítőből befejezőcsatár lett. Az 1976–1977-es idényben második lett a pécsi Dárdai Pál mögött, a budafoki Esterházy Mártont megelőzve az NB II góllövőlistáján. Noha csapata, a MÁV Előre feljutott az élvonalba, mégis váltott: elfogadta az MTK-VM hívását. Székesfehérváron óriási lett a nimbusza. Amikor a Labdarúgás című havilap, hagyományaihoz híven, az 1976–1977-es idény után is megszavaztatta a központi és a megyei lapok sportszerkesztőit, valamint a Rádió és Televízió sportosztályának munkatársait: szavazzanak az idény csapatára és legjobb játékosaira, a Fejér Megyei Hírlap Fülöp Ferencet jelölte az idény legkiválóbb centerének. A többi laptól még Törőcsik András, Kovács István, Izsó Ignác, Nyilasi Tibor, Gass István, Kozma Mihály és Pásztor József kapott szavazatot.

Addigra már elvégezte Székesfehérváron a Kandó Kálmánról elnevezett főiskola kihelyezett tagozatát, ebben is megelőzve korát, számítógépekre specializálódott, de végül maradt a futballnál. Az 1977–1978-as pályafutása legjobb idénye lett, újoncként 32 mérkőzésen játszott a Brünyi Béla – Palicskó Tibor, Varga István, Egervári Sándor, Kovács János – Kovács Béla, Turtóczki Sándor, Borsó János – Koritár Lajos, Fülöp Ferenc, Morgós Gábor összeállítású alaptizenegy házi gólkirályaként. Mezey György irányításával bajnoki harmadik lett a csapat, ez volt a kék-fehérek első „dobogós” helyezése 1963 nyara óta. A csatár 1986-ig játszott a kék-fehéreknél, 197 bajnokin 39 gólt szerzett az élvonalban. 1986-tól három idényt Belgiumban, az Olympic Charleroi csapatánál töltött.

Fülöp Ferenc bekerült a B-válogatottba (Privigyén játszott a csehszlovákok ellen 1978. április 15-én az újpesti Fekete László góljával 1–0-ra megnyert mérkőzésen, érdekes, hogy egykori mestere, Kerekes Imre egyik fia, Attila játszott középhátvédet), aztán az argentínai Mundialra benevezett 22-es keretbe is. Baróti Lajos úgy döntött: tizenkilencen utaznak, Kovács László, Fülöp Ferenc és Tóth András itthon készülve áll ugrásra készen, hátha utazni kell. (Az újpesti középpályás végül ki is ment.)

Hazatérése után – egy rövid kitérő után – sportvezetőként kezdett dolgozni. Berzi Sándor hívására előbb az MLSZ-hez került, technikai vezetőként (1993–1995). Negyvenéves korában jött a talán még a játékosként kapottaknál is nagyobb lehetőség: Várszegi Gábor érkezése után pillére lett az „új”, a nemzetközi porondon is tényezővé váló MTK kialakításának, vezetésének. Tíz év után, 2005-ben ismét váltott, játékosmenedzserként kezdett el dolgozni. Fia, Fülöp Márton 24-szer védte a magyar válogatott kapuját. Feleségével, az MTK korábbi magyar bajnok kosárlabdázójával, Benjamin Gabriellával az elmúlt években vezetik a Fülöp Márton Alapítványt, amelynek keretén belül immár évek óta kapustáborokat szerveznek (a 2023-as az ötödik!), s olyan egyedi és nagyszerű kezdeményezések részesei, mint a középiskolásoknak meghirdetett, Fülöp Márton nevét viselő futballtörténeti vetélkedő. A 2016-ban létrehozott alapítvány legfontosabb feladatainak tekinti a tehetséges fiatal labdarúgók, a daganatos betegséggel küzdő gyerekek, valamint a X. kerületi oktatási intézmények, általános iskolák és gimnáziumok támogatását.