A jobbszélről került a gátba”
Fogl III József 1897. augusztus 14-én született Újpesten. 1913-ban a Mezei TC ifijében kezdett el futballozni, ahonnan még az év őszén átkerült az UTE ifjúsági második csapatába. 1914-ben már az UTE felnőtt második együttesében szerepelt, sőt hamarosan bemutatkozhatott a lila-fehérek nagycsapatában is. A korabeli sajtó szerint eredetileg jobbszélső volt, csak Vranek sérülése után rendelték hátra, Károly bátyja mellé strázsának. A lila-fehéreknél 1931-ig játszott, mind az amatőrkorszakban, mind a profi első fél évtizedében a csapat pillérének számított. Igazán nagy sikereket 1929 nyarától ért el, 1930-ban és 1931-ben is bajnok, 1929-ben KK-győztes, 1930-ban a genfi Bajnokok Kupájának győztese lett. A Nemzeti Sport az akkori legkiválóbb száz magyar sportolót bemutató kiadványában, az 1927-ben kiadott 100-ak könyvében olvasható róla:
A futballtehetség, mely a Fogl-fiúkat általában jellemezte, belőle sem hiányzott és hamarosan az UTE csapatába került. Bátyjának ő lett a legjobb centere, akivel a pályán kívül is a legharmonikusabb testvéri szeretetben élt mindig. A pályán is, az életben is csaknem mindig együtt jelentek meg s ez a nagy megértés és a fiatalabbnak az idősebbhez való ragaszkodása, akaratához való simulása olyan pompás egységbe olvadt a pályán, hogy megértőbb, tökéletesebb bekkpárt elképzelni sem lehet. Fizikai erejük, nagy technikájuk, rettenthetetlenségük párját ritkítja. Európa-szerte kivívták a „Fogl-gát” elnevezést, melyen minden ellenfél rohama megtörik.
“„
Tizenhat szezont töltött lila-fehérben
Lőrincz Róbert és Laszip Gábor kiváló, 2014-ben kiadott, adataiban ma is aktuális A legendás Fogl-gát című könyvében különleges statisztikai összefoglaló lelhető fel a „sorszám” szerint III., a születési rend szerint, Ferenc, Rezső, István és Károly után ötödik Fogl fiú, Jóska újpesti pályafutásáról: „Fogl III. József 1916 és 1932 között 294 találkozót játszott végig az Újpest színeiben, és 8 gólt szerzett. A mai napig mindössze 11-en (!) játszottak nála több találkozót újpesti színekben, ráadásul az 1920-as években mindössze 22 bajnokiból állt egy évad, szemben az utóbbi évtizedek 30-34 találkozójával. Tizenhat végigjátszott újpesti szezonjánál pedig csak a 18 évadon át újpesti Bene Ferenc és Zámbó Sándor, illetve a 23 idényt „lehúzó” Szusza Ferenc büszkélkedhet többel. Ez is azért lett »csak« tizenhat szezon, mert 1914 és 1916 között a világháború és a klubok közötti ellentétek miatt szünetelt a magyar bajnokság.”
Tudományos tárgyú futballkönyvet” írt
Fogl III József 1920. november 7-én debütált a nemzeti tizenegyben. Kint járt 1924-ben a párizsi olimpián, szerencséjére nem vetették be. A mai számítás szerint 38 találkozón játszott a legjobbak között, utoljára 1930. június 8-án. Pályafutásának különlegessége, hogy 1927 végén megjelent „Fogl III tudományos tárgyú futballkönyve”.
Közös síremléket kapott a három fivér
1932-ben átlépett a Zuglói Danuviába. „A második liga egyik éllovasa, a Droguisták csapata szerződtetni akarja játékos-edzőnek” – kürtölte szét a Nemzeti Sport 1933. december 19-én, s valóban az lett Fogl III következő állomáshelye. 1936-ban UVASC-ba igazolt. A II. világháború után kocsmát üzemeltetett az újpesti Váci úton. Az államosítások felszámolták a magánszektort, ezért kénytelen volt 1951-től egy KTSZ-ben elhelyezkedni, miközben Újpesten, az Irányi Dániel utcában lakott (egészen haláláig). 1971. január 31-én hunyt el Budapesten. 1985-ben az Újpesti TE alapításának centenáriumán a klub közös síremléket állíttatott a Megyeri úti temetőben a három Fogl fivérnek, Stefinek, Karcsinak és Jóskának.