Aranyos vizslakölyök a Vasasban
A KSI-ből került 19 évesen a Vasasba a Longának becézett kapus. Csapó Gábor amolyan aranyos vizslakölyöknek nevezte, aki még nem nőtt bele a bőrébe, no meg a nyugalom szobrának, aki néha a frászt hozza az emberre. Dudi azt is elárulta az ifjú Longáról 1984-ben, hogy nem szerette az edzéseket, amin Rusorán Péter edző úgy segített, hogy kihagyogatta a csapatból – a módszer pedig eredményre vezetett.
Évekig lemaradt a világversenyekről
Olyannyira, hogy ebben az évben bajnokságot és BEK-et nyert a Vasassal, sőt őt választották az év vízilabdázójának. Ez ám a lendületes kezdés! A CSZKA elleni BEK-döntőben kivédte az ellenfél szemét, s méltán váltotta ki Csapó csodálatát: „Az adottságai az égre kiáltanak. Hatalmas test és mégis ügyes, mozgékony, mint a csík.” A felnőttvilágversenyeken az 1985-ös Eb-n mutatkozott be, ám az 1986-os vb (9. hely) és az 1987-es Eb (5. hely) után az 1988-as olimpiát (5. hely) is csak távolról követhette. Augusztusában szerepelt a neve azon tizenhat pólósé – egyúttal három kapusé – között, akiket a szöuli játékokra neveztek (később sok helyen írtak kétméteres magasságáról, mázsát meghaladó testsúlyáról, itt 198 centi és 97 kiló volt olvasható a neve mellett), ugyanakkor a három játékossal (egy kapussal) szűkített keret kihirdetése még hátravolt. Az augusztusi óbecsei nemzetközi tornán ő szerepelt kapusként a 21 éves Kósz Zoltán társaságában, ám az olimpiára Kósznak és a 23 éves Kuna Péternek szavazott bizalmat Kásás Zoltán szövetségi kapitány. Az aszályos, érem nélküli időszakot ő sem tudta megtörni, amikor – a Vasassal másodszor bajnoki címhez jutva – 1989-ben helyet kapott az Eb-csapatban. Olyannyira nem, hogy minden idők leggyengébb produkcióját nyújtotta a kilencedik helyen végző válogatott.
Olimpiai csalódás, szép Eb-ezüst
A szégyenteljes szereplés után lemondott Kásás Zoltán, akit Konrád János váltott. Nemes bizalmat kapott tőle, és az 1991. januári perthi világbajnokságon bronzérmet szerzett a csapat. A spanyoloknak elcsalt elődöntőben (a 9–8-ra nyerő ellenfél kétszer annyi fórt kapott) Nemes kiemelkedően védett, a bronzmeccsen (13–12 az Egyesült Államok ellen) pedig Kuna remekelt. Érdekesség, hogy ebben az idényben Longa az olasz B-ligás Catania színeiben játszott. A sors és Konrád János megadta neki az olimpiai részvétel lehetőségét is, ám a kapitány a Kuba elleni meccs kivételével Kunát védette Barcelonában. A gyengébb hollandok elleni döntetlennel úszott el végleg az éremszerzés lehetősége, és miután az ötödik helyért Ausztrália jobbnak bizonyult, minden idők legrosszabb olimpiai helyezése született meg a hatodik hellyel férfi vízilabdában. Konrádot Horkai György követte a válogatott élén, és mindjárt az 1993-a Eb-n szép eredményt ért el a csapat, Nemessel a soraiban. Ő védett a románok elleni elődöntőben (8–7), míg az olaszok elleni fináléban (9–11) a negyedik negyed elején, 7–10-es állásnál állt be Kuna helyére. Az olimpiai csalódás után szépen csillogott az ezüst, egyúttal 1993 volt Nemes utolsó válogatottéve.
Spanyol kitérő, lecke a Vasasnak
1993-ban igazolt a spanyol Mediterranihoz, és a KEK elődöntőjének első meccsén, 1994 februárjában többek között az ő kiváló teljesítményével Budapesten verték meg a Vasast 9–6-ra. Tovább is jutottak, és a klub történetének legnagyobb sikerét aratták a KEK-ezüsttel (a döntőt az olasz Pescara nyerte meg), egyúttal a bajnoki második hellyel. Egy idényt töltött Barcelonában, hazatérését követően öt klubban játszott, és két Magyar Kupa-diadal (1995, 1999) kísérte az útját. Az UTE-ban fejezte be pályafutását 2002-ben.
Forrás
• Arcanum Újságok
• olympedia.org