Rády

József Károly

Rády József Katzenbach József néven született. Gyermektelen nagybátyja, Rády János – papíron is – örökbe fogadta. Hivatalosan 1907-től Rády-Katzenbach József kettős családnévvel, 1908-tól Rády József néven szerepelt, 1930. máj. 15-én vitézzé avatták. Középiskoláit a bonyhádi evangélikus (1894–1895), a nagykanizsai kegyes tanító rendi gimnáziumban (1895–1899) és a soproni magyar királyi honvéd főreáliskolában végezte (1899–1901).

A Ludovika Akadémia befejezése után hadnaggyá avatták a váci 6. honvéd huszárezredhez került (1904. szeptember 1.), ahol parancsnoka az olimpiai ezüstérmes kardvívó Békessy Béla volt. Az I. világháborúban főhadnagyi, majd századosi rangfokozatban az 1. honvédhuszár ezredben szolgált, a Czokanestie (Bukovina, Románia) körüli harcok során bal kezén súlyosan megsebesült (1916). Felépülését követően a váci lovas géppuskás ezred oktatókeretének parancsnoka (1917–1918), őrnaggyá léptették elő (1921. szeptember 1-jétől). A Honvéd Sportoktatói Tanfolyam parancsnoka (SPOTI, az intézmény elnevezése 1933. május 1-jétől: Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet) őrnagyi, majd 1925. november 1-jétől alezredesi rangban. A nyíregyházi magyar királyi 4. honvédhuszár ezred parancsnoka (ezredesi rangban, 1934–1936), nyugállományba helyezték (1936), tábornok, c. vezérőrnagy (1939).

Rády középiskolás korában elsősorban atlétikával foglalkozott (súlylökés, gerelyhajítás). A pengeművésznek mondott Békessy Béla tanította meg vívni. 1912-ben győzött a Nemzeti Vívó Club országos tőrversenyén, 1913-ban először szerepelt magyar bajnoki döntőben: tőrvívásban a 3. helyet szerezte meg, 1914-ben a BBTE kizárásos versenyén Uhlyárik Jenő mögött a 2., majd a szegedi országos tőr- és kardversenyen mindkét fegyvernemben győztes. A világháború utáni első magyar kardbajnokságon meglepetésre a párbajtőrvívás későbbi első magyar Európa-bajnoka, Dunay Bertalan győzött. A 2. helyen holtversenyben Mészáros, Széchy és Rády állt. Az újravívásban Rádyé lett az ezüstérem.

Az 1924. évi párizsi olimpiai játékokat a magyar közönség felfokozott izgalmakkal várta. Magyarország tizenkét év után tért vissza az olimpiai közösségbe, s a szurkolók és a sajtó is biztosra vette, hogy kardban mind az egyéni, mind a csapatverseny aranyát sikerül visszaszerezni. A küzdelmek az utóbbival kezdődtek. Magyarország 15:1-el melegített Anglia ellen, majd az Egyesült Államok ellen 14:2, Rády József valamennyi ellenfelét legyőzte. Belgium ellen 10:6 lett a vége, Rády itt két győzelemig jutott, a 11:5-el véget ért. Csehország elleni mérkőzésen egy győzelmet jegyzett. Az elődöntőben Franciaország ellen 10:6, de Rády nélkül. A döntőben a Hollandia elleni mérkőzést simán hozták a magyarok 14:2-re. Rády itt is valamennyi ellenfelét legyőzte. A „tényleges” fináléban Rády nem lépett pástra, Magyarország pedig 8:8-at ért el az olimpiai bajnoki címvédő Olaszország ellen, és tusaránnyal elvesztette aranyreményét.

Az 1925. évi Európa-bajnokságon Ostendében az első hat (!) helyet magyarok szerezték meg: Garai János győzött, Rády József 5. lett. Így Garai János a sportág történetének első magyar Európa-bajnoka. Néhány nappal később ugyanott újabb kardvívó verseny zajlott a város Nagydíjáért. Ezúttal „csak” az első négy helyet szerezték meg a magyarok. Rády a hatos döntőben valamennyi ellenfelét legyőzte. 1926-ban Rády József megnyerte a magyar kardvívó bajnokságot, a döntőben egyetlen vereséget szenvedett, a vendégként elindult holland Adrianus De Jongtól, a tőrbajnokságban bronzérmes. De Jong részt vett az 1926. évi Santelli-ünnepségen is, ahol látványos bemutatót vívott párbajtőrrel – Rádyval. A szinte kezdő párbajtőrvívó Rády „szemkápráztató” asszóban 6:5-re legyőzte a tapasztalt „epéző” ellenfelét. 1926-ban az Európa-bajnokságot rendező Magyarország Rádyt a tőrversenyekre is nevezte, de ő ott még a középdöntőbe sem került. A karddöntőben a rendre tempó hastámadásaival operáló Rády a 4. lett miután a harmadik helyért holtverseny után 5:2-re vesztett az olasz Binivel szemben.

Az 1928. évi amszterdami olimpiáig Magyarország négy éven át készült arra, hogy visszaszerezze a kardcsapat-elsőséget, s erre minden esélye meg is volt, hisz a két olimpiász között valamennyi Eb-t magyar vívó nyerte, sőt az 1.-3. közé sem került be szinte senki más nemzetiségű. Az előmérkőzések során Magyarország 14:2-re verte az USA-t (Rády 2 győzelem, 2 vereség), 13:3-ra Angliát (Rády 4 győzelem); az elődöntőben mind Németországot (Rády 2 győzelem, 2 vereség), mind Franciaországot (Rády 3 győzelem, 1 vereség) 12:4–12:4-el intézte el. Lengyelország is kapitulált (14:2) (Rády 3 győzelem, 1 vereség). A döntőben az olaszok ellen Petschauer 4 győzelmet aratott, messze kiemelkedett a mezőnyből. A fináléban Rády nem kapott lehetőséget, viszont ő lett a valaha volt legidősebb magyar olimpiai bajnok vívó, aki az első aranya napján 43 év és 322 napos volt. Rády a tőrcsapatban is érdekelt volt: ott az 5. helyet szerezte meg. Rádynak ekkor nagyon nem ment, az olaszok és argentinok 4-4 vereséget mértek rá. A párbajtőrben is szerencsét próbált, azonban a legjobb helyen végzett magyarként sem jutott be a tízes döntőbe, a csapatban pedig az USA 11:5-re, Egyiptom 8:7-re ütötte el a továbbjutástól a magyarokat. Rády 1929-ben másodszor is megnyerte a magyar bajnoki címet, akkor Petschauer előtt.

A vívó Európa-bajnokságok történetében az első kardcsapat Európa-bajnokságot 1930-ban Liège-ben rendezték meg. Magyarország Hollandia ellen melegített be, 10:2 után az ellenfél feladta. Az elődöntőben Lengyelország sem jelentett akadályt (14:2). A döntőben ismét Olaszország következett, Magyarország győzött (9:7), de Rády akkor nem kapott lehetőséget. A verseny a magyaroknak kitűnő alkalom volt arra, hogy visszavágjanak Olaszországnak a 8:8-al elvesztett mérkőzésekért, 1924-ért és az 1930. évi monte carloi vereségért is. 1930-ban a huszár alezredes nagy sikert ért el, amikor megnyerte a Hősök emlékversenyét. A döntőben ugyan még 5:0-ra kikapott dr. Tóthtól (egyetlen veresége volt), de a holtverseny utáni újravívásban nagy szívósan 5:4-re legyőzte őt.

Az első párbajtőrvívó magyar bajnokságot 1930-ban rendezték meg a Tiszti Vívó Club termében. Rády 2. helye nem okozott csalódást. Hajdú János ugyanis hosszabb ideig Franciaországban élt, ahol epée-tanulmányokat folytatott. Rády utolsó nemzetközi szereplése az 1931. évi bécsi Európa-bajnokságon volt. A nyolc csoportban megrendezett előmérkőzéseken az Eb-k történetében először nyolc magyar párbajtőrvívó is szerencsét próbált. Mind kikaptak, egy kivétellel: Rády, de aztán a verseny a számára is hamar véget ért. A bécsi Eb viszont sikert hozott a tőr szakágnak. A fegyvernem a 2. helyen végzett, miután Magyarország az előmérkőzéseken Angliát és Csehszlovákiát 10:6-ra, Görögországot 11:5-re győzte le (Rády a görögök ellen valamennyi ellenfelét verte). A döntőben Magyarország 14:2-re simán vesztett Olaszország ellen, viszont 9:7-re megverte a rendező Ausztriát. Ehhez Rády egy győzelemmel járult hozzá.

A Magyar Vívó Szövetség alelnöke (1926–1927, lemondott). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003). 1990-ben a Rády SE Balatonkenese, ill. a Rády József Diáksport Egyesület, valamint az 1992-ben átadott balatonkenesei Rády József Sportcsarnok a nevét vette fel, ahol 1998-tól tiszteletére Rády József-emlékversenyt is rendeznek. A sportcsarnok bejáratának falán Rády József domborműve látható, Fésűs Károly szobrászművész alkotása (1994). Rádyról nevezték el az 1999-ben alapított, katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szekszárdi Rády József Lovas Sportegyesület és Tolna Megyei Huszárbandériumot.

Kozák Péter/ https://nevpont.hu/palyakep/rady-jozsef-93d41 alapján (ott forrásmegjelöléssel), Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Győr Béla-Klész László: Katonaolimpikonok (2012), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, nevpont.hu, hmse.hu, hunfencing.hu, eurofencing.info, fie.org, arcanum.com.