A Faragó-kupa első díjazottja
Kölyökként edzője rövid idő után eltanácsolta a vízilabdától a BVSC-ben, de nem nyugodott bele, és fél év múltán egy másik edzőnél visszakönyörögte magát. Pocsai Sándornak nemcsak ezt köszönheti, hanem a fanatizmust is. A korosztályos válogatottak vezetőedzője, az olimpiai és világbajnok Molnár Endre őstehetségnek nevezte (robusztus alkat, hosszú kezek, bombaerős, jól helyezett, a legváratlanabb pillanatokban eleresztett lövések, határtalan lelkesedés), az 1981-ben aranyérmet hozó olaszországi ifjúsági világbajnokságon 26 találattal gólkirály lett, és megválasztották a legjobb játékosnak. A pólóslegenda Faragó Tamás által 1983-ban alapított, az adott év legjobb ifistájának járó serleget ő kapta meg először.
Megkergette a spanyolok sztárját Madridban
Már 17 évesen meghívta a felnőttválogatott keretébe Mayer Mihály (1982 októberében Moszkvában, a Szovjetunió ellen mutatkozott be), ám az őt 1983 júniusában váltó Rusorán Péter lemondott a tinédzserekről. Első világversenye az 1986-os madridi világbajnokság volt, amelyen gyengén szerepelt, csak a kilencedik helyen végzett a Gyarmati Dezső irányította válogatott, a 21 éves centert pedig arról jegyezték meg sokan, hogy a spanyol–magyar meccs után megkergette az ellenfél sztárját, Manuel Estiartét. Könnyen ment fel benne a pumpa, ami megnyilvánulhatott durvaságban vagy szitkozódásban, emiatt lett kegyvesztett Kásás Zoltán kapitánykodása alatt: lemaradt az 1987-es és 1989-es Eb-ről és az 1988-as olimpiáról is.
Minden meccsen lőtt gólt az 1991-es vb-n
Amikor tiniként megkapta a Faragó-serleget, azt nyilatkozta, szeretne olyan nagy játékos lenni, mint a díj alapítója. Ez a terve nem valósult meg, nemzeti színekben a legjobb versenye az 1991-es világbajnokság volt, amelyen bronzérmet akasztottak a nyakába. Mind a hét mérkőzésen szerepelt, mindig betalált az ellenfelek kapujába, összesen 12 gólt szerzett – a legeredményesebb az amerikaiak elleni bronzcsatában volt, háromszor mattolta a kapust. A barcelonai olimpiára kevés eséllyel pályázott, végül kiharcolta a tagságot: Konrád János úgy szavazott neki bizalmat, hogy korábbi eltiltása miatt az első két meccsen nem ugorhatott vízbe… A válogatott csak hatodik lett, ő pedig mind az öt találkozóján góltalan maradt.
A Jadran Splittel megnyerte a BEK-et
Ekkor háromszoros magyar, egyszeres jugoszláv bajnoknak mondhatta magát. A BVSC-vel kétszer (1984, 1987), a Ferencvárossal (1990) és a Jadran Splittel (1991) egyszer-egyszer ülhetett fel a trónra. A bajnoki cím ellenére elszerződött a Posillipóhoz, aminek legfőbb oka a jugoszláviai polgárháború okozta bizonytalanság, és persze a nápolyiak kedvező ajánlata volt. A Jadran megnyerte a BEK-et Dóczi nélkül, aki egy idény kitérő után, 1992-ben visszatért a horvát tengerpartra – és ő sem maradt BEK-serleg nélkül. A Jadran a Mladost Zagrebbel csatázott, és az első meccsen elszenvedett 8–7-es vereség után a visszavágón hosszabbítást követően nyert 6–4-re. Dóczi az első találkozón egyszer volt eredményes. A horvát klub azóta sem nyert bajnokságot és BEK-et (BL-t).
Hazatért, de senki sem szerződtette
Dóczi a nagy siker után hazatért, és bár a BVSC-vel és a Vasassal is tárgyalt, egyetlen klub sem szerződtette. Légiósnak sem állt, így 29 évesen felhagyott a profi vízilabdával, és vállalkozó lett. Vezetett csemegeüzletet, éttermet (a Szentendrei úti Flamingó vendéglőt), ugyanakkor hű maradt a pólóhoz is: 1998-ban a BEAC szakosztályvezetője, majd a Budapesti Vízilabda-szövetség elnöke lett, illetve hosszú évekig, 2017-ig játszott a veterán pólósok alkotta Vidám Vízilovak együttesében.
Forrás
• Arcanum Újságok
• Wikipedia