Hamar a csúcsra jutott, majd sokáig ott is maradt
Gerendás György irányító legkiemelkedőbb sikere egy olimpia aranyérem volt. De amit az 1954. február 23-án, Budapesten született sportember emellett még elért, abból egy egész könyvet lehetne írni. Két világbajnoki ezüstje, Európa-bajnokságon nyert aranya, ezüstje azt jelzi, nem hétköznapi módon űzte a vízipólót, az évek hosszú során. Pályafutása befejezése után sem szakadt el a medencék világától, edzőként is ott maradt a parton.
Úszásban sem volt gyenge Gerendás György, váltóban felnőtt bajnoki címet nyert. A Ferencvárosban 1958-tól bontogatta szárnyait, pontosabban karjait. A zöld-fehéreknél ’78-ig volt aktív sportoló. Azt követően a Budapesti Honvédban is szerepelt, 1978-től 1983-ig. A BVSC-ben 1987-ig pólózott, aztán Olaszországban ragadtatta tapsra a sportág szerelmeseit.
A montreali és a moszkvai olimpián
A 186 centiméter magas, mindössze 80 kilogramm versenysúlyú játékos, alig túl a húszon, helyet követelt magának az 1976-os olimpiai válogatottban. A szövetségi kapitány, dr. Gyarmati Dezső meglátta benne a hatalmas tehetséget, ezért beválogatta, különösebb tapasztalat nélkül is.
Montrealban Gerendás a hét találkozóból hatszor kapott utasítást a játékra. Éppen Románia ellen, az utolsó előtti fordulóban mulasztott egyet. De a társak nélküle is hozták a szinte kötelező sikert, 9–8-ra. Az utolsó körben, Jugoszláviával szemben már az 5–5-ös döntetlen is elegendő volt ahhoz, hogy a magyarok a dobogó tetején várhassák a megérdemelt aranyukat. Az ifjú Gerendás 1 gólt ért el, azt még az első körben, Ausztráliának dobta.
A következő olimpiát a szovjet fővárosban, Moszkvában tartották meg. Akkor szintén Gyarmati dirigálta a legjobbjainkat. Mivel korábbi jelöltje már bizonyított neki, ismét együtt mehettek a nyár játékokra. Ami az amerikai bojkott okán csonkára sikeredett. De ezt ne azoknak rójuk fel, akik ott tartózkodtak. A magyar együttestől rengetegen várták a négy nyárral azelőtti bravúros játékot, de attól némileg elmaradtak.
Ez vízilabdában annyit jelentett, hogy a harmadik helyezés már „kudarcnak” számított. Utólag azért ez már nem úgy tűnik, de nyolcvanban más szelek fújtak felénk is. Minden mellékzönge helyett, Gerendás számára jól sikerült a torna. A 8 találkozója során 10 esetben volt eredményes. Nála többet csupán dr. Faragó Tamás (14), illetve Horkai György (11) szórt be az ellenfeleknek. Hárman együtt, az 51-ből 35-öt találatot szereztek!
Los Angeles helyett Kuba
Ezek után Gerendás György életébe másodszor is beleszólt a világpolitika. Mert a szocialista tábor képviselői majdnem egyhangúlag úgy döntöttek, nem utaznak el Los Angeles városába. Pedig 1984-ben ott rendezték a nyári olimpiát. Helyette a legjobbjaink Kubába tettek egy sportos kirándulást. Ott a bojkottot választók számára tartottak egy olimpiát elvileg pótló nagy tornát. De szinte az összes induló csalódásként élte meg a történteket.
Ettől eltekintve, azért a magyar siker nem maradt el. Legjobbjaink Rusorán Péter kapitány irányítása mellett a második helyezést megkaparintották. Sorainkban még mindig ott harcolt Gerendás György is. Vagyis, harmadszor is éremmel a táskájában érkezhetett meg a Ferihegyi repülőtérre. Más kérdés, hogy azért mindenki tudta, a helyezés csalóka, mert a nagy ellenfelek előtte már eldöntötték az olimpiai érmek sorsát.
A remek irányító joggal lehet büszke két világbajnoki második helyezésére is. Egyik Nyugat-Berlint idézheti emlékeibe. A másik azért már „izgalmasabb” keretek között született meg. Mert 1982-ben, Guayaquil rendezésében olyan fordulatot hozott, amire nehéz volt felkészülni. A rendes játékidő vége előtt pont Gerendás vágott be egy gólt, amivel 8–7 lett volna, azzal miénk az arany. De az időmérő elvette a találatot, a döntetlen meg a Szovjetuniónak kedvezett. Ez lett az az ezüstmedália, ami nem fénylett olyan szépen.
Helyette csillogott egy arany, Jöngköping városából (1977), meg egy ezüst, Rómából (1983), Európa-bajnokságokról. Mellettük két magyar bajnoki első hely (1985, 1987), illetve két talján győzelem (1988, 1989), már Nápolyból.
Gerendás civil életében két diplomát szerzett. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (1977) után elvégezte a Testnevelési Főiskolát is (1981), ahol vízilabda-szakedzői végzettséget elismerő oklevelet vehetett át.
Aktív ideje lejárta után, a partról dirigálva halmozta a sportsikereket.
P. P.